Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-26 / 196. szám
t Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára íő fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ ÉS A 24c Szerkesztőség és kiadóhivatal; Éger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj» szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV * POLITIKÄI NÄPILÄP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK m XL V. év/. 196. szám ♦ Vasárnap ♦ Egei', 1928. augusztus 26. Az üj hajtás. Abban a vérzivatarban, amely 1914. agusztuaában szakadt rá az emberiségre, kétségtelenül a magyar nemzet volt az, amely számarányához képast a legtöbbet áldozott emberéletben. Nem hiába mondta a magyar nóta, de valóságban is a halál aratására vitték el mind a »legények elejét«. Szinte alig van terület Középeurőpában, ahol nem daliás magyar ifjak, életerős izmos férfiak hamvait takarnák a hantok. A súlyos veszteséget még jobban tetézte az összeomlást követő forradalmak pusztítása, az a pusztítás, amely a megmaradt fiatal élethajtások erejét sorvasztotta el a reájuk nehezedő egészségtelen életviszonyok által. Annál csodálatosabb e népnek életereje, amely a lefolyt alig 10 év alatt bebizonyította, hogy majdnem csodákra képes. Alig tíz év elmúltával olyan új nemzedék nőtt itt fel, amelyik a világ összes népeinek a sport terén lefolyt erőmérkőzésén, a most befejezett amsterdami olim- piászon, az egész világot bámulatba ejtő eredményeket mutatott fel. A százmilliós hatalmas nép- tömegekből, a jólétben, békében élő népek közül nem tudtak aránylagosan annyi kiválóságot kitenyészteni, mint amennyit ennek a megcsonkított országnak 8 milliónyi népe felmutatott. Az első tíz nemzet közé került a magyarság a negyvennél több náció között, amikor a sportra berendezett Angliával, Amerika, Ausztrália százmilliós népeivel került szembe. Városunknak külön dicsősége az, hogy ennek falai között nőtt fel az az ifjú Bárány István, aki a százméteres gyorauszás- ban egész Európa népeit háta mögött hagyta s akit csak az amerikaiak úszó óriása tudott legyőzni. De a nép körében is akadnak új Bolondok és Kinizsik. A Szent István napon tartott sportünnepélyen egy fiatal falusi legény százhetvenötkilős malomkövet harminchétszer emelt fel, mások hasonló csodás teljesítményeket produkáltak. Mindez nem is olyan csoda, Magyarországot nem vonták be a békepaktumba Bethlen István gróf miniszterelnök nyilatkozata a magyar külpolitikai helyzetről. maguk helyezkednek a béke- revizió álláspontjára. Inkepuszta, augusztus 25. Gróf Bethlen István miniszterelnök inkepusztai birtokán nyilatkozott egyik fővárosi lap munkatársa előtt. A miniszterelnök kijelentette többek között, hogy a Kellogg-féla béke-paktumba mi nem vagyunk bevonva. A békepaktumot a nagyhatalmak készítették elő és ők írják alá. Mi tehát csak szemlélni fogjuk a paktum hatását a külpolitikai helyzetre. Az optánsperben most, a román kormány kedvezőtlen válasza után, új mődokat kell keresnünk a differenciák kiegyenlítésére. Gróf Apponyi Aibert, mint a magyar kormány képviselője, szeptemberben újból a Népszövetség elé viszi az optáns-ügyet. Mi szigorúan a békeszerződés írott betűihez és pontjaihoz ragaszkodunk. Azok a politikusok, akik a békeszerződést készítették, aláírták, de annak pontjait kiforgatják éa nem tartják be, Á magyar kormány eddig még nem tett konkrét lépéseket a békerevizió ügyében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar kormány nem volna meggyőződve arról, hogy a békerevizió nélkül Középeuré- pa államainak nyugodt fejlődése és haladása elképzelhetetlen. A magyar kormány magának tartotta fenn annak az időpontnak a megválasztását, amikor a békerevizió kérdésével előáll. A magyar külpolitika jövő irányelveit illetően egyelőre várnunk kall a külpolitikai viszonyok kialakulására. Várnunk kell arra is, hogy kerülnök-e szomszédainknál oly kormányok uralomra, amelyek békéseu megegyeznek nemzeti kisebbségeikkel és biztosítják azoknak kulturális és gazdasági fejlődését. Ez esetben a mi külpolitikánk iránya is változni fog az illető állammal szemben. Amíg a háborúellenes paktum készül... Az egész világ fegyverkezik az uj háborúra. Mister Kellogg, az Amerikai Egyesült Államok külügyi államtitkára a lehavre-i polgármestertől kapott díszes arany töltőtollal hétfőn írja alá a sokat emlegetett békepaktumot, azt a szerződést, amely bűncselekménynek bélyegzi a támadó háborút. — Mindezekből azonban korántsem szabad azt következtetni, hogy a Kellogg-paktummal a béke angyala valóban a földre száll. Sőt! Talán éppen azok az államok készülnek legjobban az új háborúra, akik ezt a háború- ellenes szerződést magasztalják. Éppen ezért különösen mi magyarok ne higyjünk ennek a paktumnak Őszinteségében. Egy új, szép szertartás lesz ennek a szerződősnek aláírása hétfőn Parisban, de haszna, semmi következménye, semmi áldása nem lehet reánk az ott elhangzott szép gondolatoknak, amíg cseh igában nyög a Felvidék, oláh bocskor tapossa Erdély szent földjét és szerb dob- rovoljácok dúskálnak a Bánát éa Bácska magyar kincseiben. Ne higyjünk a béke-paktum ; őszinteségében, komolyságában, mert lehet az szép ábrándja Kellogg államtitkárnak, de mi hanem csak azt bizonyítja, hogy a nemzet torzsa ép, egészséges és a háború által leszaggatott erős ágak helyébe izmos új hajtások fejlődtek. — Vigyázzunk a nemzet szellemére, a törzsre, hogy erősek legyenek az új hajtások! Sky. j magyarok éppen úgy csalódni fogunk benne, mint a szintén ábrándozó Wilson békepontjaiban. Ne higyjünk már csak azért sem, mert amíg a béke-paktum készül, addig is egész Euró készül az új háborúra. Mindé nél érthetőbben beszélnek erről az alábbi tények: Az angol hadügyi kormányzat két éve százezer fontot adott a hadigázkutató-bizottság rendelkezésére. Japán 10 millió dollárral járult hozzá a kémiai laboratóriumok megépítésére, ahol kizáróan hadianyagokkal kísérleteznek. Az amerikai Chemical Warfare Service három éve hatszázezer dollárt, a múlt évben már kilencBzázezer dollárt fizetett ki kísérleti célokra. Eredmény? Tagadhatatlanul van. Az angolok tökéletesítették a foszgéngázokat és az úgynevezett mustárgázt. Ha egyetlen egyet szippant belőle valaki, két óra alatt készen van. .A mustárgáz már veszedelmesebb. Hamarabb öl. Nehezebb mint a levegő s ha kilövik a készülékből, napokig a lövészárkok felett ődöng. Gyakran hónapokig megtartja hatóerejét, különösen ha szélcsend uralkodik. Tönkreteszi a gáz- maszkokat, ha azok nem tűzálló anyagbői készültek. Átmegy a ruhán, a csizmán, s darabokban hámlík le a bőr hatása alatt. Ragályos és egy mustárgázzal iuficiáit katona megronthat egy egész ezredet. Az ivóvizet is megmérgezi. Szenzációs találmány. Megéri a százezer font szubvenciót. Három év alatt pontosan ezer uj gázvogyüiéket próbáltak ki a különböző országok kémikusai a háborús alkalmazás szempontjait mérleg alva. Németország pedig egyelőre nem védekezhetik. Sokat beszélnek ugyan az I. G. Farbenin- nuatrie telepeiről, ahol az európai kémiai produkció negyedét termelik évenként. A Leuna, Oppau, Höchst, Levsrkusenben dolgozó gyáraiban ma a békéért dolgoznak. Anilinfestéket, trágyaanyagokat, orvosi kemikáliákat éa filmeket készítenek. Igaz ugyan, hogy csak egy csekély átalakításra ven szükség,
