Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-08-25 / 195. szám

/ Előfizetési di] postai szállítás­sal: egg hónapra S pengő 20 fillér, aeggedévre 9 pengő 60 fillér, cgges szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ erkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Licenmr földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. ÜRBÁN GÜSZTÄV <> POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR* XLV. év/. 195. szám * Szombat ♦ Eger, 1928. augusztus 25. NAPJA ti ez az egyetlen kép is eléggé izemlélteii, hogy szent litván óta alig volt, alig lehetett Lajos érseknek főpapelödje, aki a hősi lélekkel elviselt szenvedésekben versenytársa lehetne. Talán a tatárdúlái, a mohácsi vész, a török járom idején főpáaztorkodő egri püspökök sorsa lehetett olyan kálváriajárás, mint az övé. Ám e nehéz idők folyvást csak nagyobbá tették öt. Még a múlt Lajos napja óta ii fenségesebbé magasztosult nem csupán hívei, de az egész nemzet szemében. Amikor a legilletékesebbek ost­roma valósággal kényszerítette, hogy a magyar Sión ormán fog­lalja el a legmagasabb csúcsot, évei számára hivatkozva meg­ingathatatlan szilárdsággal há­rította el azt a személyre és | családra legnagyobb történelmi | tisztességet, ami a magyar pap életének Iegragyogőbb koronája lehet. Ama nagy állás kötelmei­nek komoly mérlegelése, össze­vetve a nyolcadik életévtized munkabíró képességével, szülte meg azt a szinte dacosan kemény elhatározást, amely most a köz­beesőiéinek bíbornál ékesebb fénykoszorujával övezi érseki süvegét. Tizenhatodszor derül íme reánk Lajos napjának dicsőséges fénye. Maga az ünnepelt szokása sze­rint bizonyára eiendes elvonúlt- ■ágban ad hálát Istennek azért, hogy ismét oly sok jóban lehe­tett eszköz. Papjainak, híveinek nagy serege pedig, és ezek közt első sorban az érseki székváros lakossága, egetostromlő hő imá­ban kéri a jóságos főpásztor számára a hosszú és boldog, továbbra is áldásos élet aján­dékát. (=) LAJOS egyazon örömmel, egyazon érze­lemmel tölti el városunk vala­mennyi lakosának lelkét. Nem csupán szókét, kik nemesszívű, bölcs főpásztorukat tisztelik La­jos érsekben, hanem mindenkiét, akik értékelni tudják a legfen­ségesebb élethivatásnak minden megjárt lépcsőfokán egyaránt fáradhatatlan, s ma is szinte fia­talokat megszégyenítően tevé­keny agg harcosát, a hazasze­retet élet halál felett határozó kemény próbáiban edzett ma­gyar embert, ■ a hagyományo­kat egész leikével tisztelő kon­zervatív közjogi méltóságot, ki­nek konzervativizmusa soha sem akadály, sőt mindenkor hatalmas lendítő a szükségeshaladás útján. Nem lesz talán ünneprontő visszaemlékezni arra a gyász­emlékű májusi napra, mikor az istentelenek hatalmi őrjöngése idején székesegyházában tartóz­tatták le Eger ősz főpásztorát, és a szovjet vérszomjas szuro­nyai közt hurcolták előbb szék­hazába, majd a tihaméri őrház vésztörvényszéke elé, tudtára ad­ván, hogy ha az ellene felhozott (természetesen csupa képtelen) vádak közül csak egy is ala­posnak bizonyul, akkor ütött az utolsó órája. Egy egri ember szeműkbe mondta ekkor a leg­feljebb négy elemit végzett s a Tormási »tengerészeiből« verbu­vált vészbírő-elvtársaknak : — Biztos, hogy maguk nem egri emberek! (Hiszen újpesti vasa­sok voltak.) Hanem szedjenek össze száz egri embert, hogy milyen borút, vallásűt vagy anyagi helyzetűt, az mindegy. És ha a száz közül csak egynek is lesz az érsek ellen akármilyen komoly kifogása, akkor én is odaállok a maguk pártjára. De én, aki régen ismerem öt, tu­dom, hogy mindenét a közjóra áldozta, mindig másokért élt, csak önmagához volt minden­kor szigorú. Ám azok a »vádak« csak üres szavak voltak, holmi csehekkel paktálásről, meg fehérsereg szer­vezésről regélő bohő fecsegések. Bizonyíték semmi. MSgssm dör­dülhettek hát el a vallásgyülö- lettel töltött fegyverek. A súlyos időkből kiragadott Az országgyűlés Budapestről jelentik: Az or- szőgházban október közepe táján kezdődik el ismét a törvényal­kotás újabb korszaka. Amint a jelek mutatják, ezen az őszi ülés­szakon igen fontos és nagyjelen­tőségű törvényjavaslatok fognak tárgyalás alá kerülni. Scitovssky Béla belügyminiszter még a tör­vényhozás szünete előtt beter­jesztette a közigazgatás reformjára vonatkozó törvényj avaslatot. E lő- relátbatőlag o körül a javaslat körül lesz az ősz folyamán az első és legszélesebbkörű vita. Napirendre fog kerülni az ősz folyamán valőszinüleg az előké­szítés alatt állő új szövetkezeti törvény is, nemkülönben a mezőgazdasági munkások és cse­lédek baleset, betegségi, rokkant­sági és öregkori biztosítására vonatkozó törvényjavaslat is. Teljesen készen van azonkívül a gazdatiszti törvényjavaslat is és tekintettel arra, hogy,a földmi- velésügyi miniszter ez újabb tör­vényjavaslatához máris hozzá­járult valamennyi érdektestület, ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása biztosítottnak tekint­hető. Minden bizonnyal szőnyeg­re kerül az őszi ülésszakban a vámtarifa kérdése őszi programmja is. A mezőgazdasági érdekkép­viseleti szervezetek, sőt a legki­válóbb kereskedelmi testületek is igen élénk harcot indítottak a mostani vámtarifa ellen, amely túlságos mértékben kedvez a gyáriparnak, de ezzel szemben valóságos kerékkötője a mező­gazdasági termelésnek és meg­akadályozó]'a a mezőgazdasági kivitel fejlődésének. Az igazság- ügyminiazter már régen beter­jesztette a magyar magánjog re­formjára vonatkozó törvényja­vaslatot. Az u. n. »Új Magánjogi Kódex« nemcsak a jogászvilágnak, de a jogkereső közönségnek is régi követelménye, annak is tehát mi­előbb törvényhozási tárgyalás alá kell kerülnie, annyival is inkább, mert a különböző bizott­ságok már alaposan megtárgyal­ták a javaslatot. Számíthatunk végül nagyszabású- külpolitikai vitákra is, sőt több olyan külpolitikai vonatkozású törvényjavaslat tár­gyalására is, amelyek fokozato­san kiemelik a megcsonkított országot mai nehéz helyzetéből. ssseKBBesiBSKaBaffiSftSiBeBBtsaa — Szegeden ismét három gyer­mek betegedett meg a Romániá­ból behurcolt gyermekbőnulási járványban. Rothormere cikkeinek közlése miatt pénzbüntetésre ítéltek a csehek egy munkácsi magyar szerkesztőt. Munkács, augusztus 24. A munkácsi járásbíróság 200 cseh korona pénzbüntetéssel súj­totta *az állam rendje ellen el­követett izgatás^ miatt Simon Menyhértet, a Munkácson meg­jelenő Kárpáti Híradó szerkesz­tőjét. Simon szerkesztőnek az volt a bűne a csehek szemében, hogy lapjában állandóan közölte a Daily Mail-ban megjelent Rothermere-cikkeket, amelyek a trianoni békeszerződés revízió­ját sürgetik. A Ferenc-csatorna sorsa. Az elmúlt héten a belgrádi külügyminisztériumban tárgya­lások folytak le Magyarország és Jugoszlávia megbízottai kö­zött a Duna-Tiaza közötti leg­rövidebb forgalom lebonyolítá­sát végző Ferenc-csatorna ügyé­ben. Miként ismeretes, a trianoni csonkítás következtében a csa­torna 6/r része jugoszláv terüle­ten fekszik és csak */’ része maradt a csonka ország terüle­tén. így a csatorna nevét is meg­változtatták : Péter király csa­tornára. A tárgyalások eredménye az lett, hogy a Ferenc-csatorna tár­saságot a jugoszláv kormány tervei szerint liquidálták és két újabb társaságot létesítettek en­nek helyébe, egyrészt a magyar, másrészt pedig a jugoszláv te­rület hatáskörének irányítására. Szíria királysággá óhajt alakulni. Jeruzsálem, augusztus 24. Szíriában igen erős monar- chista mozgalom van folyamat­ban, amelynek célja az, hogy Szíriában kikiáltsák a királysá­got. A koronát Achmed Mani beynek, Abdul Hamid egykori török szultán roko&ának akar­ják felajánlani. — Két francia repülő Afrikában kényszerleszállás után a mórok fogságába került, akik fantasz- tikusz váltságdíjat követelnek értük.

Next

/
Thumbnails
Contents