Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-08-24 / 194. szám

Li 2 '\ \ “THt inisztér1 EGRI NÉPÚJSÁG A belügyminiszté nem hagyta jóvá a miskolci vizdijak fel­emelését. Miekolcről jelentik: Miskolc törvényhatósági bizottsága feb­ruárban állapította meg a víz- nsűüzem 1928. évi költségveté­sét, amikor a múlt évi alap- és vízdíjakat 16.66 százalékkal, a kontingens kulcsot pedig az 1926. évihez képest 40 százalék­kal felemelte. A vizdíjemelés a háztulajdonosok körében nagy ellauszenvvel találkozott, miután ez év februárjától már közüzemi dijat sem szedhetnek a lakóktól, úgy, hogy a vizdijakat a lak­bérből kell kifizetniük. Néhány háztulajdonos meg ia felebbezte ezt a határozatot. A belügymi­niszter a felebbazésben kifejtett indokok alapján nem hagyta jóvá a vizdijemelésről szóló határo­zatot amiről leiratban értesítette a város vezetőségét. A költségvetésben eszközölt változtatásokat a miniszter ren­deleté a kővetkezőkben állapítja meg: 1. A szükséglet 1. rovat b) té­tele alatt karácsonyi segélyek címén előirányzott 6798 pengőt a költségvetésből törlőm, mert karácsonyi jutalom, vagy segély címén a városi közigazgatási tisztviselők részére a háztartási alap költségvetésében sem tör­tént előirányzás és miután az üzem alkalmazottai kedvezőbb elbánásban nem részesülhetnek, indokolatlan, hogy részükre már a költségvetés tárgyalásánál ka­rácsonyi Begély címén hitelösz- szeg állapíttassák meg, »Figyelmeztetem a város közön­ségét. . .€ — Figyelmeztetem továbbá a város közönségét, hogy az üze­mi alkalmazottak illetményeire az előirányzott hitelösszegek csakis oly mértékben vehetők igénybe, amily mértékben azt a kormány- hatőságilag jóváhagyott kor­mányhatározatok megállapítják. Kifogás alá esik az is, hogy az üzem költségvetése a 42.200— 1927. szám alatt kiadott rendele- tern II. részének A) 13. pontjá­nak figyelmen kívül hagyásával teljesen a bruttó-rendszer sze­rint készült. Végül felhívom a város közönségét, hogy az üzem kiadásainak, különösen pedig a személyzeti járandóságoknak le­endő apaeztása céljából az üzem szervezetét, igazgatását, kezelé­sét, az alkalmazottak létszámát és illetményeit tegye beható vizsgálat tárgyává, a kezelés egyszerűsítése érdekében a kellő intézkedéseket tegye meg és a szabályzat megfelelő módosítá­sával arról is gondoskodjék, hogy az üzem irányításában a tanácsnak és a közgyűlésnek el­lenőrzési és felügyeleti joga kellően biztosíttassák. Az Eger-patak és a közegészségügy Eger, augusztus 23. Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A város lakosságának egész­sége érdekében legyen szabad felhívni az Egri Népújság útján az illetékesek figyelmét azokra a szomorú állapotokra, amelyek már hosszabb ideje tapasztal­hatók a város szívén át folydo- gálő Eger patak medrének tájé­kán. Legelső sorban a Meszes­közt jelöltem meg, mint olyat, amelynek tisztátalansága köz­egészségügyi szempontból tűr­hetetlen. Orrfacsarő bűz jelzi, hogy ezen a környéken a rot­hadó anyagoknak egész hal­maza fejleszti a legveszedelme­sebb betegségek csiráit. A patakot Gzen a tájon — de máeütt is — szemétdombnak használják a házak lakói. De nemcsak a szemetet, hanem az összes szennyvizeket nagy elő­szeretettel öntözik a patakba és a patak partjára. Annyi a sze­met és a piszok az egész patak­meder mentén, hogy érdemes lenne néha-néha valami köz­egészségügyi razziát tartani ezen a tájon. Addig, míg valami ra­gályos betegség ki nem tör e szörnyű állapotok miatt a lakos­ságon. Mert ez esetben ki vál­lalja a mulasztásért a felelőssé­get? Tisztelettel: (Aláírás.) 150 leány fellázadt a ceglédi fiatalkorúak fogházában, mert megbüntették egy társukat A csendörség és rendőrség teremtett rendet a leánysereg között. A fiatalkorúak fogháza Csg- léden van. Csupa serdülő leá­nyok vannak banne. Vannak vagy máBfélszázan, 14 éves, 15 éves, öregebb is, fiatalabb is, akik valamennyien eltévedtek az élet zegzugos útvesztőiben. Mint Ceglédről jelentik, most pedig néhány napja a fogházban lázadás tört ki, amit fegyveres csendőrfiég és rendőrség csak nagy nehezen tudott elfojtani. Az eset előzményei ott kez­dődnek, hogy este, munka vé­geztével az egyik őrizetbe vett 17 éves leány valamire utasítást kapott a felügyelőnőíől, amit kereken megtagadott ■ duzzogva bevonult a cellába. A felügyelő­nő a rendbontó leányra rázárta a cella ajtaját, mire ez bent dü­höngöm kezdett. Fülaiketíső or- dítozást csapott. A cipőjét be­vágta az ablakba, az ajtóról a zárat lefeszítette. Kirohant. A kapus útját állta. Azzal dulakodni kezdett. Nagy- nehezen lefogták, megkötözték és visszavetek a cellába. Közben ősszegyülekeztek az összes őrizetbe vett leányok, mintegy százötvenen s elhatá­rozták, hogy társuk védelmére kelnek és azt kiszabadítják. Formális lázadás tört ki a fog­házban. Berohantak megkötözött társuk cellájába s fogaikkal ezét- féptők annak kötelékét. Ezután a megszabadított le­ánnyal együtt valamennyi fel­vonult vissza az ebédlőbe. Köz­ben megneazelték, hogy csend­őrök éa rendőrök érkeznek. Erre a százötven lány magára zárta az ebédlő ajtaját a pokoli zsi- vajgásba kezdtek. A nagy számban kivonult fegyverei karhatalom kénytelen volt betörni az ajtót s csak nagy nehézségek árán sikerült a föl­lázadt leányok között rendet teremteni. Ezután kihallgatták a társa­ságot s a lázadás kezdeménye­zőit és szitőit külön őrizetbe vették. Ez ideig hármat bekí­sértek a kecskeméti kir. törvény­szék fogházába. Egyre több sört isznak Ausztriában. Ausztriában a söripar kon­centrációja hatalmas lépésekkel halad előre és rövidesen az egész ipar, hol egykor 135 ki- sebb-nagyobb sörgyár dolgozott, már csak néhány nagy söripari konzorcium működési tere lesz. Ausztriában egyébként igen jő üzlet a sörgyártás, miután a sörfogyasztás 1920 óta évi — 2 800.000 hektoliterről évi 5.400.000 hektoliterre, tehát csaknem a kétszeresére emelkedett. A szerbek már a kabaré­viccekben is irredentát látnak. Szabadkáról jelentik: Palics fürdőn két budapesti kabaré- színész hangversenyt akart ren­dezni, amelyet azonban a ren­dőrség nem engedélyezett, azzal az indokolással, hogy Szabadkán nincsenek magyarok s nem en­gedik annak demonstrálását, hogy egy magyar előadásra, milyen óriási magyar közönség gyűlne össze. — Bukarestben a három milliárd lejei petróleum panamában tíz előkelő személyt tartóztattak le. 1928. augusztus 24. A csehek a Felvidéken ismét letartóztattak egy ártatlan magyart. Budapestről jelentik: Lotsner József dr. pécsi ügyvédjelölt meglátogatta a megszállott Fel­vidéken a határhoz közel lakó szüleit. Egy szép napon csend­őrök fogták körül a házat és le­tartóztatták a mit sem sejtő fiatalembert. Azzal vádolják, hogy kémkedett Magyarország javára. Lotzner dr. hiába véde­kezik a képtelen gyanú ellen; a csehek nem engedik el a Fel­vidékről és minden lépését fi­gyelik. Wied herceg nem mond le az albán trónról. Tirana, augusztus 23. Achmed Zogu királlyá koro­názása alkalmából messzemenő politikai amnesztia lesz, amely a közönséges bűnösökre is kiter­jed. * A külföldön élő Wied herceg, Albánia egykori fejedelme úgy nyilatkozott Achmed Zogu ki­rállyá koronázásával kapcsolat­ban, hogy nem mondott le jo­gairól és be fogja várni a ked­vező alkaimat, hogy az albán trónt ujből elfoglalhassa. sssssasesj2iss3iss3Si25'Esa8ca8 -as Nyár Szarvaskőn. Szelíd hajlású dombok, erdő- bori íotta hegyek koszorúja kö­zött kígyózik a vasút. Az erdő olyan közel jön a magasra emelt töltéshez, hogy minden tilalom ellenére kihajol az elragadtatott pesti ember és élvezi a bükkfák illatát. Egy elrejtett paradicsom a Bükk alján. Hüb vizű források csobognak, árnyas erdők szélén szökell a félénk őzike és csörtet a vad­disznó. Zúgó patak és a híres sztracénai völggyel szépségben vetélkedő sziklakapu és a kis hegyi falu felett a múltak ár­nya, a regényes váromladők: ez Szarvaskő. Az egrieknek nem kell bemutatni, mert az S elha­nyagolt kincsük ez régen. Itt van közelükben, — mégis alig nyaral itt egri ember. Az idei nagyon forró nyáron 30—40 család élvezte itt a Bükk éltető levegőjét, javarészt buda­pestiek és alföldiek, — akik a csöndet és a magányos erdőt többre becsülik a lármás, fény­űző, vetélkedő strandolásnál. Csak a jó Isten az, aki itt a nyaralóval törődik, mert a la­kosság nem sokat gondol a pénzüket idehozó vendégeire és messze elmarad ebben a tekin­tetben a stájer és tiroli élelmes parasztság mögött. Szobát havi 40—50 pengőért lehet kapni.

Next

/
Thumbnails
Contents