Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-22 / 192. szám
Szent István ünnepe Egerben 2 \ EGRI NÉPÚJSÁG-niniiirffKriTtnrinrifiriv nrrnr • ■—-hrrn— * : y^^TpTTHtnrfii lyeztük Nsgymagyarországezer- évea földjét. Pozsony, Kaésa, Temesvár, Arad földje van itt (szavaira zúgó tapsvihar éi a tömeg extatikus kiáltozása felelt) és azt vásettök főléje: «Tudd meg, ó, ember, hogy e helyen Nagymagyarország vérrel, könnyel megszentelt földjén állasz.« Ez azt jelenti, hogy a szent- ietváni Magyarországról nem mondunk le soha. Szavaira lassan felhúzzák a tartóra a zászlót, amelynek mezőjében Nagymagyarország hár- mashalmű címere vau. Az aktus közben a dalárda halkan a magyar Hiszekegyet intoaálja. *«H8»»»**í»WSSKW8Ha*8&a®** Királyságot akarnak az albánok. Tirana, augusztus 20. Vasárnap óriási népgyülések voltak az albán városokban. A tömeg követelte, hogy Albánia királyság legyen és Achmed Zogu beynek ajánlották fel a koronát. Eger, augusztus 21. Szent István király nagyságát és emlékét augusztus 20.-án Eger városa is mőltőképen megünnepelte. Első szent királyunk nemzeti ünnepén zászlődíszba öltözött ősi városunk. A nyári szellő nemzeti szín zászlót lobogtatott a középületeken és sok magános ház homlokán. A magyar katona és a magyar polgár, az egész magyar nemzet egy szívvel, egy lélekkel sóhajtotta ezen a megható ünnepen az Ég felé az ősi szent ének szép szavait: Hol vagy István király ? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben Teelőtted sírván... Délelőtt 9 órakor Venczell Ede prépost kanonok ünnepi szentmisét, dr. Boti Lajos teológiai tanár pedig szentbeszédet mondott a főszékesegyházban. A szentmisén az ünneplő polgári közönség élén Trak Géza polgármester, Hegedűs Gyula h. törvényszéki elnök, Magyary Pál miniszteri tanácsos, pénzügy- igazgató, dr. Szabó Oszkár vm. árvaszéki elnök, Braun Károly városi főjegyző, dr. Búzás Endre, vármegyei ib. főjegyző, Rusztek Károly kir. tanfelügyelő, és dr. Horváth Gyula rendőrtanácsos jelentek meg. Délután 4 órakor Kriston Endre püspök vezetése alatt a fő- székesegyházból impozáns kör- menet indáit a várba. A körmeneten dr. Szmrecmnyi Lajos egri érsek is résztvett. A várban Török Kálmán prépost-kanonok mondott ünnepi szentbeszédet a nagyszámú hívőseregnek. Gyöngyösi hozzászólás az egri városi tanács eljárásához A kiskereskedelem hitelproblémája. A Kereskedelmi és Iparkamarák nemrégiben kivétel nélkül felírtak Búd János pénzügyminiszterhez, melyben kérték hogy a hitelre szorult vidéki kiskereskedelmet ne hagyja technikai nehézségek miatt figyelmen kívül. Ebben az ügyben pénteken délelőtt a pénzügyminisztériumban értekezletet tartottak Zsigmondy miniszteri tanácsot! elnöklete alatt, mely értekezleten beható eszmecsere indult meg a kölcsön folyósításának technikai módozatéiról és az eizmeciere végén az a nézet alakult ki, hogy ez egyes hitelkeresők részesedésének maximuma 3000 pengő lesz, amit teljes biztosíték mellett fognak kiutalni. A kamat azon a szinten fog mozogni, mint a kisipari hitel kamata. A cenzúrát a kisipari és kiskereskedelmi hitelintézet igazgatósága fogja gyakorolni, amely mellett az egyesi azaksnák képviselőiből alakult birálővála^ztmány is fog működei. Ebben a választmányban a vidéki kereskedelmi és iparkamaráknak is fog hely jutni, amelynek kebelében azután külön kiskereskedelmi birálóvá- lasztmány is fog létesülni. 6E2®í£ EKCKKCiraff S2SH53SCH .;sä5B38 ««a Kilincstolvajok garázdálkodnak a a városban. Ma délelőtt küldöttsé- gileg keresték fel a rendőrséget a Szvorényi úti lakosok és panaszt tettek ismeretlen tettesek ellen, akik az elmúlt éjszaka folyamán a kapukilincseket az egész utcába n leszerelték és elvitték. A tréfás kedvű tolvajok kikutatására megindult a rendőrségi nyomozás. As egri városi tanács által vitéz Subik Károlyhoz intézett Írásművei szinte országosan foglalkozik a közvélemény. — A «Gyöngyös és Vidéke» c. lap legutóbb megjelent számában a kővetkezőket olvassuk erről az ügyről: Az egri városi tanács. A budspasti körúti zsidó újságnak nagy szenzációja van mostanában. Eger város tanácaa a polgármester távollétét felhasználva, nagy rcpiratgyártásí rendezett vitéz Subik Károly apát, érsek irodaigazgató ellen s miként egy érseki város tanácsához és öntudatos katolikusokhoz illik, szétszórta azt a város lakossága között, a gondja volt arra is, hogy e sokszorosított lavél eljusson a minden lében kanál zsidó újságíróhoz is, aki azután mint élvezetes ciemegén, azon csámcsog lapjában napokon keresztül. Hát ízlésről nem lehet vitatkozni az bizonyos, némely dolog azonban van ebben a rőp- iratban, amely mellett nem 'ehet szótlanul elhaladni. Az első mindjárt az, hogy művelt országban még nem volt példa arra, hogy egy hatóság nyílt levelekben szálljon vitába a képviselőtestület egy tagjával. Vitéz Subik kétségtelenül meglehet elégedve, hogy vele egy »rendezett tanácsú város« tanácsa en block röpiratozik, rá nézve ez határozottan kitüntetés, amit a tanácsról már bajosan lehet elmondani. Tessék elképzelni, hogy a törvényszéki elnök pl. az alperesi fellebbezésre brosúrát nyomat ki, vagy az alispán egy bizottsági tag cikkére köny; vet nyomat és elküldi az összes tagoknak. Ugyebár abszurdum lenne ez ! Víg Eger tanácsa sem tett kisebb képtelenséget, mikor neki könyökölt, hogy megírja és egészen az »Az Est«-ig publikálja válaszát egy magánember cikkére. A másik, ami meglep ebben az »irSsmüben«, a harciasság. Nem ismerünk rá Eger tanácsára, s bizonyára nem ismer rá a megye alispánja sem, aki nemrégiben mondta meg hivatalosan véleményét az egri vezetőségről, amit az behúzott nyakkal, szótlanul hallgatott meg. A harmadik, ami meglep a tanácsi röpiratban, minden egrit és minden Egert ismerő egyént, az az önérzettől duzzsdő hang, amely csakúgy örvénylik ott a sorokban. Istenem, valamikor ott jártam én irf Egerben, a láttam ezt a tanácsot, amint hidegen haladt el a szociálii kérdések mellett, ■ érzéketlenül nézte a kor nagy kérdéseit. — Semmi koncepció, semmi nagyvonalúság soha nem volt benne, élte azt a bürokrata kérész életet, amelynek nincs távlata, programja, nincsenek elgondolásai, amely főpapjainak, érsekeinek hatalmas gesztusát leste, s az áldozatos lelkű papság terveire, küzdelmeire, alkotásaira értetlenül pislogott. Ettől a tanácstól valóban egy nagy falu lenne a megye székvárosa, mert ez egyetlen programot ismert, az érsekség ostromlását, most az érsekkertért, most a fürdőért, most a Deák Ferecc- utcai telkéért, most egy másik telekért, vagy minisztereket vonszolt be képviselőnek, hogy révükön jusson intézményekhez. Ez a tanács nyugtázta a papi munka eredményét, a Lyceumtól 1928 augusztus 22 a szegény diákok ingyen ebédjéig. a Bartaloí-muzeumtól s katolikus kereskedelmi iskola megalapozásáig. Ez a tanács ilyen iskolát soha fel nem állított volna, nem is ismeri azt a fáradtságot, gondot, amivel ennek a megteremtése jár, de most, hogy megvan, röpiratozik az ellen a férfi ellen, aki lobogó leikével, izzó munkásságával é* bámulatos kitartással egyebet eem tesz, mint másokért dolgozik, * akinek hasonlíthatatlanul nagyobb érdemei vannak abban, hogy a vásártér új palotákkal népesedett be, mint ez egész tanácsnak együttvéve. Mi akart ez a röpirat lenni? A Subik nimbuszának megtépá- zása, az ö legyőzése, s mi volt a célja ennek a folytonos és gyanús ismételgetésnek, mely az irodaigazgatőt az Érsek úrral akarta szembeállítani? Hát azt hiszik ezek az urak, hogy Eger érseke, ez a négy tapasztalaid, éles szemű, — hála Istennek — ma is friss lelkű egyházi fejedelem, ez a valódi nagyúr, ezen a naiv mesterkedésen nem fog átlátni ? Hát azt hiszik, hogy vitéz Subik egyedül áll, s nincsenek mellette azo'c, akik ismerik munkáját, ismerik lelkületét, akik tudják, mert látják, hogy Főpásztorunk után mit köszönhet neki az élettől duzzadó, kiválóan dolgozó egyházmegye, s mit a katolikum, ez a sokszor elalkudott és nemzeti kincs ? A pspfaláa korszakát nem engedjük visszatérni még az egri tanács étvágyának kedvéért sem. Ha igaz a közmondás, hogy az embert barátjáról ismerni meg, úgy bizonyos, hogy egy város tanácsára nyugodtan következtethetünk. Az egri áporo* dott kereskedelem, a dermedt ipar, nagyszerűen festi ezt a tanácsot, 8 még csak erre a röp- iratra volt szükség, hogy így aztáu ízlésével is tisztában legyen mindenki. Dr. Somogyi István. Feleségét akarta kimenteni és a férj is vízbefúlt. Balatonzamárdi, aug. 20. Grossmann Ernő budapesti kereskedő felesége a Balatonban fürődve fuldokolni kezdett. A víz alá merült asszonynak a férje sietett segítségére, de ereje elhagyta és mindketten a hullámokban lelték halálukat. Tanulmányi kirándulás. A káli Szívgárda és róm. kath. Leányegyesület kedden, Nagy József káplán és Hajiing Róza tanítónő vezetése alatt, tanulmányi kirándulás keretében megtekintette Eger város nevezetességeit.
