Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-08-14 / 187. szám

Ahr 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítás* sál: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- » nap 24 fillér. ♦ \Szerkesztőség \és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ fíjzerkcsití: Dr. BE8ÁN GUSZTÁV « POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 187. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. augusztus 14. Országos kérdéssé nőtt az egri r. katholikus kereskedelmi iskola ügye Mit tesz a tanács, amikor a Eger, augusztus 13. Ezelőtt egy hónappal teljes békesség, harmónia, nyugalom volt a városházán. Ha sok te­kintetben nem is értettünk egyet némely városházi intézkedéssel szemben, azért általánosságban támogatni igyekeztünk a városi közigazgatást. így volt ezzel Egerben csaknem mindenki, első sorban pedig társadalmi életünk számos vezetője. Ekkor a polgármester szabad­ságra ment. Nyári üdülésre utaz­tak Egerből a vezetők is, úgy­szólván csak a városi tanács maradt itthon. A távolból vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok, érseki irodaigazgatő egy az ud­variasság határait semmiben túl nem lépő ős minden tekintetben parlamentáris hangú beadványt intézett Eger város tanácsához, o r. katholikus felső kereskedelmi fiúiskola érdekében. Erre a be­adványra, valamint vitéz Subik Károlynak az Egri Népújság- ban megjelent cikkére, a városi tanács válaszolt. A tanács azon­ban a válasznak olyan szokatlan formáját választotta, amire eddig Eger közéletében nem volt példa. Nevezetesen: Vitéz Subik Ká­rolyhoz levelet intézett a tanács, a levelet pedig a város sokszo­rosító gépjén néhány száz pél­dányban lehúzatta és megkül- dötte Eger város képviselőtes­tülete valamennyi tagjának. Még ez is hegyján, hisz a városi ta­nács is gyárthat röpiratokat, ha kedve tartja és engedélye van rá, csak az lepett meg bennün­ket, hogy ennek a Subik Károly ellen kiadott tanácsi röpiratnak, — mert másnak nem nevezhet­jük ezt a jeles Írásművet — olyan hangja van, amely túllépi polgármester szabadságon van? a parlamentáris stílus határát, sőt a jőizlés határát is. Köz­hivatal aligha bocsájtott még ki eleddig ilyen személyeskedő és tisztán, egyéni érzelemtől sugallt írásművet. Es művelt, jőmodorú ember aligha tud tapsolni a ta­nácsnak ehhez az elhamarkodott sakkhűzásához. Távol áll azonban tőlünk, hogy az ellentéteket tovább mélyítsük ennek a szerencsétlen esetnek a kapcsán. Még arra sem terje­dünk ki, hogy Subik Károly igaza mellett további érveket sorakoztassunk fel, avagy hogy az érseki irodaigazgatő szemé­lyét e szokatlan támadással szem­ben védelmünkbe vegyük, mert Subik Károly nem szorul senki védelmére és számtalanszor mu­tatta meg, úgy itthon a közélet­ben, mint odakünn a becsület véres mezején, az ellenséggel szemben, hogy férfi a talpán. Ellenben a város érdekében mégis azt szeretnék remélni, hogy a városi tanács a polgár­mester távollőtébsn elhamarko­dott lépését már megbánta és újabb megfontolások után visz- szavonja a szerencsétlenhangű tanácsi iratot, továbbá teljes elégtételt szolgáltat az iratban elkövetett sértésekért. Ami pedig az egri római ka­tolikus kereskedelmi fiúiskola ügyét illeti, legyen szabad tudo­mására adnunk Eger város ta­nácsának, hogy az egri r. kath. felső kereskedelmi iskola ügye országos katholikus ügy és ezzel nemcsak a liberális Est, ha­nem a keresztény magyar sajtó is foglalkozik. Az Uj Nemzedék többek között ezeket írja: »Nagy cikkben próbál az Est ugyne­Sok panaszt hallunk idegenektől, akik más kiszolgáláshoz vannak szokva, Eger iparosainak egy része ellen. Nekünk vagy, Eger iparosainak véleménye lehet ilyen vagy olyan a panaszok tekintetében, azok­kal mégis foglalkozni kell. Az iparcikk értékesítésénél t. i. az a helyzet, hogy a vevő vélemé­nye a döntő, azt tehát semmibe venni nemlehet.Hacsaknem akad olyan iparos, aki műélvezetből magának termel és nem dolgozik vevők részére. A kereskedelmi és iparkamara útján elhangzó panaszok, az ipa­rosok nehéz megélhetéséről, ipar­beszüntetésekről, eladósodottság­ról, üzleti pangásról; az a kére­lem, hogy az állam emelje a tiszt­viselők fizetését, hogy ezzel azok vásárlőképessége is emelkedjen, azt látszik bizonyítani, hogy a vevők fokozott vásárlásai révén akarnak az iparosok a gazda­sági válságból kilábolni. Ebben az eseibsn a vevő vé­leménye az iparos munkájáról nem lehet közömbös az iparos­ságra nézve. Sőt magának az ipartestületnek is foglalkoznia kell e kérdéssel és felvilágosí­tással, ráneveléssel, ha lehet, bír­ságokkal oda kell hatnia, hogy az egri iparosság üzleti hírneve ne szenvedjen egyesek miatt. Mik tehát a fő panaszok ? A kisiparosok tele vannak pa­nasszal aziránt, hogy nincs mun­ka. A vevők meg azért panasz­kodnak, hogy megrendeléseikre néha hónapszám, néha több hé­tig kell várni, holott a munka bevégzése csak egy pár órát igényel. Súlyosabb elbírálás alá esnek azok a panaszok, hogy egyes iparosok nehéz előlegeket vesz­nek fel és azután igazán nem törődnek az elvállalt munkával. Silány és gondatlan munka igen gyakori. Ugyanazon munka kiadásánál óriási árkülönbségek mutatkoznak az árajánlatokban, melyek megingatják a megren­delő hitét vagy az ajánlat rea­litása, vagy az ajánlattevő cég szolidsága tekintetében. A vállalt és be nem tartott szállítási határidők miatt is igen sok kellemetlenség és viszály támad. Elismerjük, hogy az iparosok szintén sok mentségre hivatkoz­nak, hogy a vevők pontos fize­tése körül is sok baj van, az iparosság üzleti főérdeke mégis e panaszok intézményes megszün­tetése 'volna. Nekünk annyira szívünkön fekszik Eger minden társadalmi rétegének üzleti re­putációja, hogy vállaltuk a pa­naszok közvetítését, bár sok félreértésre szolgálhatnak alapul és kevés köszönetre számítha­tunk. vezett Subik-ügyet fújni abból, hogy vitéz Subik Károly apát. érseki irodaigazgatő egy és más igazságot odamondott Dobó vá­rosa egynémely vezetőinek. Par­don, de egyfelől vitéz Subik Ká­roly toronymagasan áll efféle próbálkozók fölött, másfelöl pe­dig nem mondhatnők, hogy bi­zonyos urak elavult szabadkő­műves szelleme méltő lenne az Egri Csillagok szelleméhez. A keresztény Magyarország ugyan­is nem felejti el, hogy egyszer már a páholyokból piroslott rá a magyar égre — Egerben is — az öldöklő moszkvai csillag«. A miskoloi Magyar Jövő viszont így ír az esetről: »A forradalmak után bekövetkezett keresztény és nacionalista fel­lángolás a többek között a ma­gyar ifjúság kereskedelmi és ipari pályára való nevelését ie hangoztatta, miután a forradal­mak meggyőzték a magyar tár­sadalmat arról, hogy a közgaz­dasági pályáktól való vonako­dás a magyarság gazdasági gyengülését jelentette, aminek természetes következménye volt a társadalmi és politikai hanyat­lás is. A hirdetett új irányt az ille­tékesek közűi is túlságos keve­sen fogták föl oly gyakorlati módon, amint azt Szmreesányi Lajos dr., Eger ősz főpásztora tette, mikor Subik Károly fő­egyházmegyei irodaigazgató lel­kes és [odaadó munkálkodásával megteremtette az egri katholikus fiú felsőkereskedelmi iskolát s vele az ország első felekezeti kereskedelmi iskoláját. Ma már minden város, sőt minden valamirevaló község kel­lőkép tudja értékelni az iskolá­kat, hiszen egy-egy űj iskola elnyeréséért az érdekeltek való­ságos harcot vívnak. A miskol­ciak előtt különösen nem újság az iskoláért való áldozatkészség, de úgy látszik, Egerben más a városháza szelleme. A dolgok ismeretében azt kell hinnünk, hogy az ügy hátteré­ben bizonyos személyes termé­szetű rész is van. Az egri városi tanács mintha Subik Károly irodaigazgatőn akarna bosszút állani akkor, mikor végered-

Next

/
Thumbnails
Contents