Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-14 / 187. szám
Ahr 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítás* sál: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- » nap 24 fillér. ♦ \Szerkesztőség \és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ fíjzerkcsití: Dr. BE8ÁN GUSZTÁV « POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 187. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. augusztus 14. Országos kérdéssé nőtt az egri r. katholikus kereskedelmi iskola ügye Mit tesz a tanács, amikor a Eger, augusztus 13. Ezelőtt egy hónappal teljes békesség, harmónia, nyugalom volt a városházán. Ha sok tekintetben nem is értettünk egyet némely városházi intézkedéssel szemben, azért általánosságban támogatni igyekeztünk a városi közigazgatást. így volt ezzel Egerben csaknem mindenki, első sorban pedig társadalmi életünk számos vezetője. Ekkor a polgármester szabadságra ment. Nyári üdülésre utaztak Egerből a vezetők is, úgyszólván csak a városi tanács maradt itthon. A távolból vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok, érseki irodaigazgatő egy az udvariasság határait semmiben túl nem lépő ős minden tekintetben parlamentáris hangú beadványt intézett Eger város tanácsához, o r. katholikus felső kereskedelmi fiúiskola érdekében. Erre a beadványra, valamint vitéz Subik Károlynak az Egri Népújság- ban megjelent cikkére, a városi tanács válaszolt. A tanács azonban a válasznak olyan szokatlan formáját választotta, amire eddig Eger közéletében nem volt példa. Nevezetesen: Vitéz Subik Károlyhoz levelet intézett a tanács, a levelet pedig a város sokszorosító gépjén néhány száz példányban lehúzatta és megkül- dötte Eger város képviselőtestülete valamennyi tagjának. Még ez is hegyján, hisz a városi tanács is gyárthat röpiratokat, ha kedve tartja és engedélye van rá, csak az lepett meg bennünket, hogy ennek a Subik Károly ellen kiadott tanácsi röpiratnak, — mert másnak nem nevezhetjük ezt a jeles Írásművet — olyan hangja van, amely túllépi polgármester szabadságon van? a parlamentáris stílus határát, sőt a jőizlés határát is. Közhivatal aligha bocsájtott még ki eleddig ilyen személyeskedő és tisztán, egyéni érzelemtől sugallt írásművet. Es művelt, jőmodorú ember aligha tud tapsolni a tanácsnak ehhez az elhamarkodott sakkhűzásához. Távol áll azonban tőlünk, hogy az ellentéteket tovább mélyítsük ennek a szerencsétlen esetnek a kapcsán. Még arra sem terjedünk ki, hogy Subik Károly igaza mellett további érveket sorakoztassunk fel, avagy hogy az érseki irodaigazgatő személyét e szokatlan támadással szemben védelmünkbe vegyük, mert Subik Károly nem szorul senki védelmére és számtalanszor mutatta meg, úgy itthon a közéletben, mint odakünn a becsület véres mezején, az ellenséggel szemben, hogy férfi a talpán. Ellenben a város érdekében mégis azt szeretnék remélni, hogy a városi tanács a polgármester távollőtébsn elhamarkodott lépését már megbánta és újabb megfontolások után visz- szavonja a szerencsétlenhangű tanácsi iratot, továbbá teljes elégtételt szolgáltat az iratban elkövetett sértésekért. Ami pedig az egri római katolikus kereskedelmi fiúiskola ügyét illeti, legyen szabad tudomására adnunk Eger város tanácsának, hogy az egri r. kath. felső kereskedelmi iskola ügye országos katholikus ügy és ezzel nemcsak a liberális Est, hanem a keresztény magyar sajtó is foglalkozik. Az Uj Nemzedék többek között ezeket írja: »Nagy cikkben próbál az Est ugyneSok panaszt hallunk idegenektől, akik más kiszolgáláshoz vannak szokva, Eger iparosainak egy része ellen. Nekünk vagy, Eger iparosainak véleménye lehet ilyen vagy olyan a panaszok tekintetében, azokkal mégis foglalkozni kell. Az iparcikk értékesítésénél t. i. az a helyzet, hogy a vevő véleménye a döntő, azt tehát semmibe venni nemlehet.Hacsaknem akad olyan iparos, aki műélvezetből magának termel és nem dolgozik vevők részére. A kereskedelmi és iparkamara útján elhangzó panaszok, az iparosok nehéz megélhetéséről, iparbeszüntetésekről, eladósodottságról, üzleti pangásról; az a kérelem, hogy az állam emelje a tisztviselők fizetését, hogy ezzel azok vásárlőképessége is emelkedjen, azt látszik bizonyítani, hogy a vevők fokozott vásárlásai révén akarnak az iparosok a gazdasági válságból kilábolni. Ebben az eseibsn a vevő véleménye az iparos munkájáról nem lehet közömbös az iparosságra nézve. Sőt magának az ipartestületnek is foglalkoznia kell e kérdéssel és felvilágosítással, ráneveléssel, ha lehet, bírságokkal oda kell hatnia, hogy az egri iparosság üzleti hírneve ne szenvedjen egyesek miatt. Mik tehát a fő panaszok ? A kisiparosok tele vannak panasszal aziránt, hogy nincs munka. A vevők meg azért panaszkodnak, hogy megrendeléseikre néha hónapszám, néha több hétig kell várni, holott a munka bevégzése csak egy pár órát igényel. Súlyosabb elbírálás alá esnek azok a panaszok, hogy egyes iparosok nehéz előlegeket vesznek fel és azután igazán nem törődnek az elvállalt munkával. Silány és gondatlan munka igen gyakori. Ugyanazon munka kiadásánál óriási árkülönbségek mutatkoznak az árajánlatokban, melyek megingatják a megrendelő hitét vagy az ajánlat realitása, vagy az ajánlattevő cég szolidsága tekintetében. A vállalt és be nem tartott szállítási határidők miatt is igen sok kellemetlenség és viszály támad. Elismerjük, hogy az iparosok szintén sok mentségre hivatkoznak, hogy a vevők pontos fizetése körül is sok baj van, az iparosság üzleti főérdeke mégis e panaszok intézményes megszüntetése 'volna. Nekünk annyira szívünkön fekszik Eger minden társadalmi rétegének üzleti reputációja, hogy vállaltuk a panaszok közvetítését, bár sok félreértésre szolgálhatnak alapul és kevés köszönetre számíthatunk. vezett Subik-ügyet fújni abból, hogy vitéz Subik Károly apát. érseki irodaigazgatő egy és más igazságot odamondott Dobó városa egynémely vezetőinek. Pardon, de egyfelől vitéz Subik Károly toronymagasan áll efféle próbálkozók fölött, másfelöl pedig nem mondhatnők, hogy bizonyos urak elavult szabadkőműves szelleme méltő lenne az Egri Csillagok szelleméhez. A keresztény Magyarország ugyanis nem felejti el, hogy egyszer már a páholyokból piroslott rá a magyar égre — Egerben is — az öldöklő moszkvai csillag«. A miskoloi Magyar Jövő viszont így ír az esetről: »A forradalmak után bekövetkezett keresztény és nacionalista fellángolás a többek között a magyar ifjúság kereskedelmi és ipari pályára való nevelését ie hangoztatta, miután a forradalmak meggyőzték a magyar társadalmat arról, hogy a közgazdasági pályáktól való vonakodás a magyarság gazdasági gyengülését jelentette, aminek természetes következménye volt a társadalmi és politikai hanyatlás is. A hirdetett új irányt az illetékesek közűi is túlságos kevesen fogták föl oly gyakorlati módon, amint azt Szmreesányi Lajos dr., Eger ősz főpásztora tette, mikor Subik Károly főegyházmegyei irodaigazgató lelkes és [odaadó munkálkodásával megteremtette az egri katholikus fiú felsőkereskedelmi iskolát s vele az ország első felekezeti kereskedelmi iskoláját. Ma már minden város, sőt minden valamirevaló község kellőkép tudja értékelni az iskolákat, hiszen egy-egy űj iskola elnyeréséért az érdekeltek valóságos harcot vívnak. A miskolciak előtt különösen nem újság az iskoláért való áldozatkészség, de úgy látszik, Egerben más a városháza szelleme. A dolgok ismeretében azt kell hinnünk, hogy az ügy hátterében bizonyos személyes természetű rész is van. Az egri városi tanács mintha Subik Károly irodaigazgatőn akarna bosszút állani akkor, mikor végered-
