Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-11 / 185. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- » nap 24 fillér. ♦ 1928 AUG 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eget, Licentn, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Ffiszerkesztő: Dr. ERBÁN GUSZTÁV 4 POLITIKÄI NÄPILÄP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. év/. 185. szám ❖ Szombat ❖ Eger, 1928. augusztus 11. Félév alatt csaknem annyi kereskedő és iparos zárta be üzletét, műhelyét, mint tavaly egy év alatt Szomorú tanulságokat nyújtanak a miskolci kereskedelmi és iparkamara területének számadásai az uj és megszűnt iparjogo- sitványokról. — Megszűnt ipar 1927-ben 1604, az idén félév alatt Ä költségvetési feleslegek kérdése már huzamos idő őta izgatja a magyar közvéleményt. A pénzügyminiszter kiadta moit szokásos összefoglaló jelentését, melyben tájékoztatást ad az 1927—28. költségvetési év pénzügyi eredményeiről. A jelentés szerint összesen 96F4 millió F állami bevétel folyt be a múlt költségvetési esztendő alatt, mely 101'8 millióval több az előirányzott bevételeknél. A jelentés szemléltetően mutatja a magyar államháztartás stabil voltát s adatszerűén is igazolja a politikát, melyet a pénzügyminiszter képvisel. Az összegezésből világosan kitűnik, hogy pénzügyi helyzetünk szilárd alapokon nyugszik, jóllehet, ez egyre fokozódó gazdasági és kulturális szükségletek teljes fedezetet nyernek az állami bevételek rendszeres voltában. Nem meglepetés ez az eredmény, mert a múlt évek adatai alapján a pénzügyi kormányzat körülbelül ennyi fölöslegre számított. A feleslegek helyett sokan adómérsékléseket követelnek, amelyek nélkül gazdasági életünk nem állhat talpra. Az adómérséklések esetére termelőink beígérték az általános olcsóbbodást. A kormány a piaci árusok forgalmi adójának mérséklésével megkísérelte az olcsóbbodás megindítását, amely azonban elmaradt. A forgalmi adó differencia a piaci árútok zsebébe vándorolt. Ezen tapasztalatok után a fogyasztón csak az adóteher változatlanul hagyása és az állami szolgáltatások emelése útján lehet segíteni. De más szempontok is szólnak a költségvetési feleslegek politikájának fenntartása mellett. Az első feladat az állam pénzügyi és politikai függetlenségének biztosítása, amelyről csak akkor lehet sző, ha a kormány bőven rendelkezik pénzeszközökkel. A klasszikus pénzügytan szerint az állam feladata nem lehet a pénzgyűjtői, mert ezzel a polgároktól elvonja a termelésre felhasználható tőkét. A megváltozott viszonyok azonban ezen a Miskolc, augusztus 10. Az utolsó hónapokban ismét sokat foglalkoztak illetékes és nem hivatalos körök azzal a kérdéssel, hogy a magyar kereskedelem és ipar milyen válságban van és mennyire sújtják az adók ezt a két közgazdasági tényezőt. A sok gyűlés, értekezlet és ankét ellenére, ahol mindenütt hangoztatták a sérelmeket, mindenütt kimutatták azt, hogy a kereskedelem és az ipar sorvadása mindig nagyobbfoku a gazdasági politika miatt, még ma sem hiszik mindenütt el azt, hogy a kereskedelem és az ipar valóban pang, még mindig úgy vélik, hogy a kereskedők, iparosok és ezek érdekképviseletei csak megszokásból panaszkodnak, hogy engedményeket szerezzenek. Talpra kell állítani a magán- gazdaságot ! A számok azonban azt bizonyítják, hogy ezeknek a panaszoknak meg van az alapjuk, mert a kereskedők és iparosok helyzete valóban napról napra súlyosbodik, úgy, hogy most felfogáson is rést törhetnek. Egy-két évszázaddal ezelőtt az állam szuverenitását nem fenyegette annyi veszély, mint ma, a kiépített nemzetközi kartellek, a nemzetközi plutokrácia uralmának fénykorában. A nemzetközi pénzhatalmasságok újabban mind súlyosabban éreztetik az egyes kormányokkal befolyásukat úgy a gazdasági, mint a nemzetközi politika terén is. A plutokrácia a neki nem engedelmeskedő államok gazdasági életében a legsúlyosabb és szinte védhetetlenül tud a nemzetközi tőzsdéken valuta és rész- vénybesszekkel ártani. Az álta1303. már igazán itt volna az ideje annak, bogy a kormány a magángazdaságok talpraállitását minden erejével kere^tülvigye, mert különben nepról-napra fogyatkozik az országban az adófizető kereskedők és iparosok száma. Ha végignézzük azokat a kimutatásokat, amelyek a kereskedők és az iparosok létszámáról készülnek, megállapíthatjuk azt, hogy az 1928 aB esztendő első féléve szinte megdöbbentő visszaélést mutat. A kereskedők, iparosok, sőt a bejegyzett cégek mindig nagyobb és nagyobb számban adják vissza iparjogo- sitványaikat. A miskolci kereskedelmi és iparkamara hivatalában megkerestük azokat az adatokat, amelyek az iparjogositvány növekvésére és csökkenésére vonatkoznak. A kamara területén ezidő szerint nyolcezer kereskedő és tizenötezer iparos működik. Ez a szám minden évben változik, de most az 1928-as év első felében feltűnő csökkenést mutatott. Még az elmúlt évben is, különösen az iparosoknál lános elértéktelenedés nyomán fellépő hitelinségben a bajokat hitelboj kottái tetézheti. A befolyása alatt állő államok politikájának irányítása útján meg kellemetlen nemzetközi viszályokat idézhetnek fel, amelyek azután még fokozottabb mérvben hatnak vissza a gazdasági életre, megnehezítve a megélhetést. A pénzfeleslegek gyűjtését illetően, azt a politikát, amely biztosítja, hogy ilyenek szükség esetén rendelkezésre álljanak, ameddig erre nincs szükség, azokat hasznos beruházásokra fordítja, elvileg elítélni nem lehet. — pe — növekedett az újonnan kiállított iparjogositványok száma, amit az idézett elő, hogy nagyobb vállalatok gyári alkalmazottaik számát redukálták és az elbocsátott alkalmazottak elhelyezkedni nem tudva, önállósították magukat, hogy igy keresetre tegyenek szert. 4651 iparjogositvány egy év alatt. Az 1927-es év adatait a kamara a következőkben állította össze : Az ipari szakmában uj ipar- jogosítványt adtak ki az elmúlt évben: Miskolcon 473. Borsodmegyében 658. Hevesmegyében 769. Zemplénmegyében 296. Abaujmegyőben 180. Gömörmegyében 58.! A kereskedelmi szakmában kiadott jogosítványok : Miskolcon 544. Borsodmegyében 511. Hevesmegyében 749. Zemplénmegyében 252. Abaujmegyében 125. Gömörmegyében 36. Az egész esztendő alatt tehát összesen kiadtak 4651 uj ipar- engedélyt és iparigazolványt. Az 1927. évben megszűnt 916 iparos iparjogositványa és 688 kereskedő, vagyis összesen 1604 iparjogosítvány. Az 1927. évben összesen 76 bejegyzett cég alakult a miskolci kir. törvényszék területén és ugyanebben az esztendőben 77 jelentette be megszűnését a bejegyzett cégek közül. Az új félév számai. Az 1928-as év első felében kiadtak a miskolci Kamara területére 1353 iparos részére új iparosjogosítványt, valamint 1911 új kereskedő kért és kapott új jogosítványt, bejegyzett cég pedig összesen 57 alakult. Ugyancsak az 1928-as év első felében megszűnt 719 iparos, 517 kereskedő és 67 bejegyzett cég engedélye. Igen érdekesek az 1928-as év újonnan bejegyzett cégeinek a számadatai. Új magáncég alakult Miskolcon 21, Egerben 9. Sátoraljaújhelyen 21. Részvénytársa- ság egy sem alakult. Szövetkezet alakúit Miskolcon bárom és Egerben három. Megszűnt bejegyzett
