Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-08 / 182. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. augusztus 8. Az egri minaret restaurálása A Műemlékek Országos Bizottságának kérésére fedezetről a jövő évi költségvetés gondoskodik. Felrobbant 400 nagykaliberü lövedék a bukaresti régi erődben. Bukarestből jelenti az Orient- Radio : A bukaresti erődövhöz tartozó Catzelou nevű régi erőd municiősraktfirában hétfőn déli egy órakor erői robbanás következett be. Négyazéz nagykaliberü lövedék robbant fel. A keletkezett tűz lokalizálását nagyon megnehezíti a nagy hőség és a vízhiány. Hat katonáról, akik a rauni- oiőrabtárt őrizték, nincs hír. A robbanás oka ismeretlen. Az Orient-Radio egy későbbi távirata szerint Catzelouban újabb robbanás történt, amelynek azonban halálos áldozata nincs. Oly lövedékek robbantak fel, amelyeknek megsemmisítését a hadügyminiszter már régebben elrendelte. A keletkezett tüzet eloltották. Óriási értékű ékszereket raboltak két montekarlói üzletből. Páris, augusztus 7. Monte Garloban vakmerő ék- azerrablás történt. Hétfőn reggel egy fiatalember belépett egy ékszerüzletba és gummibottal leütötte az elárusítőnőt, majd több százezer frank értékű ékszerrel megszökött. — Az elárusítőnőt súlyos állapotban szállították kórházba. A tettest keresi a rendőrség. Egy másik vakmerő ékszerlopás Clairmont Ferrandban történt, ahol egy idegen a prefek- túra épületének pincéjéből fúrt alagutat az épületben levő ékszerüzletbe. Több mint egymillió frank értékű ékszert rabolt el és ugyanazon az utón távozott anélkül, hogy a portásnak feltűnt volna. Eger, augusztus 7. Az egrieknek és az Egerben járt idegeneknek régi ismerősük a minaret, ez a finoman faragott és összerótt kövekből alkotott, tizennégyszögü, karcsú torony, amely alul valamivel szélesebb falsikjain »szamárhátai«, ívvel záródó, enyhén bemőlyí- tett mezőkkel díszített lábazaton merészen és könnyedén szökik fel a 40 méter magasságra. Kilencven lépcső vezet a sztalak- titos gyűrűvel alátámasztott vaskorlátos karzathoz, ahonnét a muezzin közel egy századon át szólította imára a próféta hiveit. A csonka-mecset ma már csak érdekes keleti műemlék, amely a Műemlékek Országos BizottBukarestből jelentik : A román külügyminisztériumban ismételőkészületek történtek a magyar- román optánspör népszövetségi tárgyalására. Eger, augusztus 7. Tegnap délelőtt a parádi szerpentinen, a 7. kilométerkő melletti úgynevezett hajtűkanyarban ritka motoros baleset történt és csupán a véletlen szerencsének köszönhető, hogy emberségének az oltalma alatt áll; a minaret legalsó, bevakolt része nincs a műemlékhez méltó módon karbantartva, a földrengés sok függőleges repedést okozott a hatalmas kőveken s így a csonka-mecsetre nagyon is ráfér a renoválás. A Műemlékek Országos Bizottsága levélben kérte Eger város tanácsát az értékes műemlék rendbehozatalára; a város a levélre azt a választ adta, hogy erre a renoválásra az idei költségvetésben nincs fedezet s arról már csak a jövő évi költség- vetés gondoskodhatik. Hogy mennyibe kerül a minaret rend- behozatala, azt a Műemlékek Országos Bizottsága fogja kiszámítani. Természetesen a szeptemberi tárgyaláson már nem Titu- lescu fogja képviselni Romániát, hanem Antóniádé és Pet- rescu Communen. életben kár nem esett. Dr. Czerninger Alfréd tatabányai orvos a felesége kíséretében oldalkocsin «Indián» motorkerékpárjával igyekezett Párád felől. Mint aféle sík terephez szokott motoros, 50—60 kilométeres tempóban szelte a szerpentineket és ilyen meggondolatlan sebességgel érte el a hetes kilométerkő melletti hajtű-kanyart, amely a legmerészebb forduló az egész útszakaszon. Veszélyességét pedig csak növeli az ut- menti meredek, a 30—40 méter mélységű szakadék. Az orvoBnem vette figyelembe az erős kanyart s a gép a nagy sebasség következtében zihálva vágódott ki az úttestről és nagyokat szökkenve vitte utasait a szakadékos hegyoldalon a feneketlen mélységbe Ki tudja, hogyan végződött volna útjok, ha meg nem menti őket egy magányosan kiemelkedő fatörzs. A motorkerékpár már körülbelül 9 métert zuhant, mikor elérte a fatörzset és fennakadt benne A fa a motor és az oldalkocsí közé ékelődött be, megállította a gépet zuhanásában és pedig oly szerencsésen, hogy az utasoknak zúzódásokon kívül más bajuk nem történt. Az orvos és felesége első ijedtségükből magukhoz térve, visz* szamásztak az útrs, ahol csakhamar öt-hat autós állt segítségükre. Láncokkal kivontatták a megrongált gépet, űgy-ahogy rendbehozták, azután bejöttek Egerbe. Itt azután a gépet egyik autószerelő műhely, dr. Czer- mingert és feleségét pedig az irgalmasok kórháza részesítette első segélyben. Estére már folytathatták is útjukat a megszállott területek felé. Két várost elpusztított a földrengés Mexikóban. Mexikóból jelentik: Oaxava városát rendkívül heves földrengés elpusztította. Körülbelül 50 földlökést észleltek. Pinotepas városa majdnem teljesen elpusztult. A halottak számát eddig nem lehet tudni, mivel a teleién- és táviróvezetékek is megrongálódtak. Szeptemberben folytatják a magyar—román optánspör tárgyalását Motoros baleset a parádi szerpentinen A mély szakadékba zuhanó motorkerékpárt egy kiálló fatörzs fogta fel és mentette meg utasait a biztos haláltól. Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Hevesi) Gusztáváé. XXIV. Gyönyörű utunk volt Messináig. Az úgynevezett Siciliai Riviérán mentünk, homokos partokon, élénk fürdőhelyeken keresztül. Ismét egy különleges élményben volt részünk. 17 kocsiból álló vonatunkat rátolták egy hatalmas gőzkompra, melyen már két kisebb tehervonat vesztegelt. Kérdőjel formájú, földbe- mélyesztett vaskampókkal lerögzítették a kocsikat és szédületes sebességgel szeltük a tenger türkizét. 22 kilométert téve, keresztben szeltük át a Messinai-szorost. Itt találkozik a Thyrreni-tenger a Ionival. Messina előtt elhajózva is láttuk a városon a legutóbbi földrengés kegyetlen pusztításait. Mikor újra szárazföldre vontatták vonatunkat, már Calabria földjén voltunk. 20 órai vasutazás következett. Mindig a tengerparton, csodás öblök, várak, romok, begyek, városok váltakoztak. A Lipari szigetek leg- mérgesebbje, a cukorsüveg formájú Stromboli égnek fújta fel a füstöt. 24 óra alatt az európai tűzhányók 3 legaktivabbját láttam. Reggel az Etnát, délben a Strombolit, éjjel pedig újra a Vezúv alatt vasutaztunk el. Isten veled! — kedves, drága, szép Sicilia! Köszönöm, hogy annyi tapasztalattal, ismerettel gazdagítottál! Bőséges, áldott földed iránti csodálatom csak nőni fog mindig, a veled kapcsolatos tanulmányozások során, mert kifogyhatatlan kincses bányája vagy érdeklődésemnek. • Sajnos, nem igen kecsegtethetem magamat, hogy újra módomban lesz eljönni, de boldog vagyok, hogy megismerve a mesetermő Trinakria földjét, ébren, nyitott szemmel sokszor visszaálmodhatom e kis olasz Khanaanban töltött boldog napokat! Az Örök Városban. A keresztény embert legelső sor- j ban hite. csak azután ismereteinek 1 gyarapítása készteti Rómába. Mindkét vonzóerő méltánylást érdemel, de mégis úgy illik — még ha nem zarándok is az utas, — hogy első útja Rómában a Szent Péter templomba vezessen. Mikor a Piazza Rusticuccin leszálltunk a villanyosról s a collo- nádok övezte térre, a Piazza di San Pietro-ra tekintettem, az első gondolatom ez volt: Méltó udvara van a keresztény világ legrangosabb templomának! — És közepén e hatalmas, egyptomi obeliszk hajlítha- tatlan, égretörő oszlopával, tetején a megváltás jelével, bizonyára a Katholikus Egyház egyenes, megdönthetetlen erejét — értékét akarja jelképezni! A két gyönyörű Maderna-kút csobogó vizét játszi szellő frecskelte szét. Midőn a középső bejáratánál, a nehéz bőrfüggöny alatt bejutottam a templomba, — emberi szokáshoz -híven — legelőször is felfelé néztem. Oh, nem is olyan nagy, mint hittem, — gondoltam egy kis csalódással, — de amint pár lépés után, a mellettem állóhoz szólni akartam és rátekintettem, szinte hangyának láttam őt, vele együtt magamat is. Ekkor vettem csak észre a szédületes arányokat. A szenteltvíztartó „angyalkái“ herkulesi idomokkal, csak api'ó kis díszek a pillérkolosz- szuson. Legelső pihenőnk Szent Péter sírjánál, igaz, mély áhítattal telt el. Szokásom, ha egy templomban először vagyok, elsősorban köszönetét mondani a Jóistennek, hogy becsületes, jó ember mellé rendelt élettársul. Másodszor kéréssel fordulok Hozzá: segítsd meg a fiamat! Az első egyházfő földbemélyített sírját 89 ezüstlámpa fénye ragyogja körül s lent, a lépcsők alján Canova mesteri alkotása, VI. Pius térdelő alakja, mintha nem is kőből lenne. Megcsókoltak Szent Péter trónon ülő bronzszobrának lábát, melynek saruját a szent évre újították meg, mert évszázadokon át a hívők csókjaitól megkopott. (Folyt. köv.)
