Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-08-07 / 181. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1928. augusztus 7. Szomorú, a kutya sorsa Egerben Lebunkózzák és megnyuzzák a ki nem váltott kutyákat. — 1000 kutya temetője. — Miskolcon már kutya-krematórium készül. Gabonaraktár szövetkezetek. Eger, augusztus 6. Megdöbbentő az a cinizmus, amellyel az úgynevezett mer- kantilieták a magyar Életet, az aranykaláizok aranyat érő gyü­mölcsét kezelik. Nekik a világhírű magyar búza is olyan kereskedelmi cikk, mint akár a pántlika, vagy az olaj. A gabona, a liszt, a kenyér éppen úgy a spekuláció szabad prédája, mint a tőzsdei papiros. A magyar gazda évről évre nagyobb keserűséggel látja, hogy a szántás, vetés, aratás, cséplés nehéz munkáját neki kell elvé­geznie, de az igazi aratás mégis csak a börzén történik. Pana­szaikkal fel-feljajdultak, meg is hallották, meg is hallgatták azo­kat, de a mélyreható, alapos se­gítség mégis elmaradt. Annál nagyobb örömmel ér­tesülünk most arról, hogy a kor­mány ezidén végre teljes egészé­ben, alaposan meg akarja ol­dani ezt a kérdést és komoly tárgyalások folynak a gabona- értékesítés központosítása érde­kében. A megoldás még nem alakult ki teljesen; de úgy véljük, hogy a külföldön már igen jól bevált gabonaraktár szövetkezetek nagy hálózatának kiépítésével őhajt a kormány 8z évezredes bajon segíteni. A gazdák úgy a maguk, mint a köz érdekében jól teszik, ha ezeket a terveket, tanácskozá­sokat és intézkedéseket állandó és éber figyelemmel kisérik, hogy az arra alkalmas pillanat­ban a mozgalomba egytől-egyig bekapcsolódhassanak. Eger, augusztus 6. Az egri ebtartők körében igen nagy az elkeseredés, mivel a kutyáikat egyre-másra fogják be a város sintérei és hurcolják a ládaszerü kocsiban a gyepmes­teri telepre, a kutyák siralom­házába. Hónapok óta ebzárlat van a városban és ez azt je­lenti, hogy minden szájkosár nélkül csatangoló kutyát köte­lességük a sintéreknek elfogni. Az ebzárlatről szóló szigorú ren­deletet pedig nem respektálják a kutyák és mivel nyár is van, még a legrendesebb házőrzők is kiszöknek az utcákra. Az ártat­lan nyári örömök élvezésének azonban a derék ebek megad­ják az árát: a kegyetlen sinté­rek drőthurokja fonódik a nya­kuk köré és félig megfojtva do­bálják őket a vaspántos kocsiba. Nem nevezhető szép foglalko­zásnak a kutyákra való vadá­szás és talán nincs is kegyetle­nebb látvány, mint mikor két- három erős inu legény űzőbe vesz egy kicsi kutyuskát és vadul lőbázva a végzetes drót- hurkot, rémült vonításra kény­szerítik áldozatukat. A hostzu hajsza rendesen azzal végződik, hogy az állatok halálra haj­szolva, kilógó nyelvvel, vergőd­nek az acélhurok szorításában. Egerben szeretik a kutyákat és minden módot felhasznál még az idegen is, hogy a sintérek munkáját megnehezítse és meg­mentse a . veszélyben forgó állatokat. Ha meglátják a közeledő sin- téreket, elzavarják az útvonalról a kutyákat, nehogy a sintérek kezébe kerüljenek. Ha pedig nem tudják idejében elzavarni, becsalják a házakba és bezár­ják a kaput a sintérek orra előtt. A kutyák gazdái viszont könyö­rögnek, simák, hogy becézett kutyuskájuk megmeneküljön a gyepmesteri telep borzalmaitól. Különösen a nők viselkednek nagy agresszivitással a sinté- rekkel szembsn és nagyobb lár­mát ciapnak egy kutya elfogása miatt, mintha a fejük felett égne a ház. A kutyabarátoknak nagy szá­mával szemben van egy töredék ellenzék, mely nagyon is a sin­térek pártján van és ezek már minden kutya kiirtását követelik. Ezekhez tartoznak azok a gyáva természetűek is, akik egy póráz nélkül csatangoló kutya miatt órákig nem mernek kimenni a kapun. A városi kertek őrzői is ellenségei a kutyáknak, ez ért­hető is, hiszen a kutyák játékos kedvükben összegázolják a gon­dosan ápolt virágágyakat és nagy pusztítást okoznak a vá­rost szépítő parkokban. A kőbor kutyáknak, — ezek­kel szemben, — a sintérek igen örülnek, hiszen a kenyerüket keresik‘a kutyafogással. Az idén azonban, mint az egyik gyepmesteri alkalmazott mondja, nagyon rossz szezonjuk volt, mert a nagy meleg miatt nem tudtak annyi kutyát össze­fogni, mint máskor. A kutyák a nagy melegben nem csatangol­nak az uccákon, hűvös helyekre húzódnak az égető nap elől. A házőrző nélkül maradt la­kotok erélyesen követelik vissza a kutyáikat. Szigorú rendelet van arra, hogy ki kell irtani a kóborló kutyákat és csak egy esetben adhatók vissza, ha a megfigyelési idő után az állat­orvos egészségesnek nyilvánítja őket. A lakosok legtöbbje követelte, hogy a megfigyelési idő után adják ki a kutyáikat. A szán­dékukról azonban rögtön le­mondtak, mikor értesítésükre ad­ták, hogy a megfigyelési Idő és az orvosi vizsgálat költségeit ki kell fizetni és csak úgy adják ót majd a kutyát. Természetes, hogy ez vissza­riasztja a lakotokat, akik nagy­részt szegény emberek és bár­mennyire kedves is nekik a ház­őrzőjük, nißCi módjukban 20—30 pengőt érte fizetni. A kutyáknak így szomorú végük lett. Be ke­rültek a sintértelepre, ahol le- bunkőzták és aztán megnyúzták őket. A bőrüket eladták tímárok­nak, a húgukat pedig elásták a kutyatemetőben, melyben az évek hosszú során át ezernél több kutyát földeltek már el. Egerben még a régi rendszer mellett pusztítják a kutyákat, kegyetlenül lebunkózzák s meg­nyúzzák a döglött állatokat. Amerikában már áttértek a villamos székre. Veszett-gyanús A minorita-rend egri temploma. Irta: Preszly Lóránd dr. (II. folytatás) A templomra vonatkozó né­hány építési adatot érdemes a következőkben megemlítenünk : 1758, mároius 3-től november 18-ig hat kőműves dolgozott az alapzaton, amelyet 1759. február 7-től oktőber 31-ig a földszinéig falaztak. 1763. évben a Pestről hozatott terméskövekből készí­tik a homlokzat négy oszlopát s faregják a sarok-köveket sza- lóki kőből. 1764. februártól el­készül kívül a két oszlop, belül a tizennégy oszlop és a templom falazata egész magasságban. A fedéshez szükséges szinesmázu -cserepeket egri fazekasok ége­tik. 1765. évben lerakják a tor­nyok alapzatát. 1767-ben pedig befejezik a homlokzatot az an­gyalok magasságáig. 1768. év­ben kezdik építeni a főoltárt, készül a kórus s öntetik Knob- bel György mesterrel a négy ha­rangot. 1769. évben tető alá ke- kerül a városház felőli torony, belül tovább folyik a főoltár és a mögötte eső rész márványo­zása, melyet a Pestről jött Car- lone diszitőművész végzett. A két angyal pesti szobrász alko­tása, ugyancsak ez az ismeret­len szobrász mintázta a főoltár evangéliumi oldalán lévő Szent Bonaventura s a lecke oldalán levő Szent Lajos püspök gipsz­alakjait. Reinel Márton pozsonyi festő a szentély és kupola bol- zatfinak freskóit készíti. A főol­tár vörös márványa Dunaalmás- ról való. Asztalát Szeleczky Már­ton boconádi birtokos címere ékesíti, aki 1768-ban 3000 forin­tot adományozott a főoltárra. 1770 május 23-án a kiáradt Eger patak erősen megrongálja az épülő templom alapzatát. A régi templomból teljesen elpusz­títja a sekrestyét, a Mária-kápol- nát és utolsó darabig elviszi az egyházi ruhákat és edényeket. Nepomuki Szent János oltárát darabokban sodorj a ki a templom- ajtón. Az uj templom építése azonban lankadatlan buzgalom­mal tovább folyik. Felhúzzák a baloldali tornyot is, ünnepélye­sen felhelyezik a kereszteket, serényen dolgoznak a főoltár körül, Reinel is befejezi freskóit. A főoltár képét, melyen a Mária ölében ülő kis Jézust páduai Szent Antal térdelve imádja, ezen a télen festi a kiváló tech­nikájú, európai hírű Kracker János Lukács, Eger nagy festője. A hajó padjait nagy forma- gazdagsággal és változatosság­gal faragja József fráter. Ez évben két torral lett készen. 1773 április 18-án Szalbek Károly püspök, váci nagyprépost megáldja a templomot és átadja szent hivatásának. A következő években tovfibb folyik a templom berendezése. 1775 ben állíttatott fel Szent Anna oltára, melynek képét szintén Kracker festette. Ez oltárral szemben állítják fel 1777. évben nepomuki Szent János oltárát. 1779. évben a harmadrend Szent Ferenc oltárát, a kolostor pedig saját költségén Immaculata ol­tárát készítteti el a torony alatti egyik kápolnába. 1792. évben készült el a szószék reliefje Motzer Józseftől. Az orgona kar­zatán levő rendi padsort fráter Benedictus Mönch készítette 1778, évben XVI. Lajos stílusában, a hátdeszkákon íves keretben be­rakott és beégetett alakos és fü- zéres díszítéssel. Ugyanitt 1763- ból két nagy oltárkép található Bartolmeo Altomonte-tól. 1802. évben állítják fel a szentély melletti baloldali kápolnában a Fájdalmas-oltárt, melynek drámai hatású oltárképe Máriát ábrá­zolja ölében a halott Jézussal, Zierckler Jánostól, Kracker ta­nítványától való, aki azt gróf Eszterházy püspök megrendelé­sére készítette el. A templom főoltára a teljes búcsűnyerés kiváltságával van ellátva. A templomhoz csatlakozik a kétemeletes rengeteg klastrom, mely Magyarország összes szer­zetes egyetemi hallgatóinak be­fogadására épült Nietschmann tervezése szerint 1773.-től 1775.-ig. Eszterházy Károly eredetileg az egri liceumot egyetemnek ter­vezte. Ez azonban ki nem fej­lődhetvén, a minorita-rendház céljainak nem szolgálhatott. 1827. augusztus 26.-án dúlt egri tűzvész alkalmával a templom — különösen a nagy kupola freskója — súlyos károkat szen­vedet*, melynek bizonyára egyik

Next

/
Thumbnails
Contents