Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-07 / 181. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1928. augusztus 7. Szomorú, a kutya sorsa Egerben Lebunkózzák és megnyuzzák a ki nem váltott kutyákat. — 1000 kutya temetője. — Miskolcon már kutya-krematórium készül. Gabonaraktár szövetkezetek. Eger, augusztus 6. Megdöbbentő az a cinizmus, amellyel az úgynevezett mer- kantilieták a magyar Életet, az aranykaláizok aranyat érő gyümölcsét kezelik. Nekik a világhírű magyar búza is olyan kereskedelmi cikk, mint akár a pántlika, vagy az olaj. A gabona, a liszt, a kenyér éppen úgy a spekuláció szabad prédája, mint a tőzsdei papiros. A magyar gazda évről évre nagyobb keserűséggel látja, hogy a szántás, vetés, aratás, cséplés nehéz munkáját neki kell elvégeznie, de az igazi aratás mégis csak a börzén történik. Panaszaikkal fel-feljajdultak, meg is hallották, meg is hallgatták azokat, de a mélyreható, alapos segítség mégis elmaradt. Annál nagyobb örömmel értesülünk most arról, hogy a kormány ezidén végre teljes egészében, alaposan meg akarja oldani ezt a kérdést és komoly tárgyalások folynak a gabona- értékesítés központosítása érdekében. A megoldás még nem alakult ki teljesen; de úgy véljük, hogy a külföldön már igen jól bevált gabonaraktár szövetkezetek nagy hálózatának kiépítésével őhajt a kormány 8z évezredes bajon segíteni. A gazdák úgy a maguk, mint a köz érdekében jól teszik, ha ezeket a terveket, tanácskozásokat és intézkedéseket állandó és éber figyelemmel kisérik, hogy az arra alkalmas pillanatban a mozgalomba egytől-egyig bekapcsolódhassanak. Eger, augusztus 6. Az egri ebtartők körében igen nagy az elkeseredés, mivel a kutyáikat egyre-másra fogják be a város sintérei és hurcolják a ládaszerü kocsiban a gyepmesteri telepre, a kutyák siralomházába. Hónapok óta ebzárlat van a városban és ez azt jelenti, hogy minden szájkosár nélkül csatangoló kutyát kötelességük a sintéreknek elfogni. Az ebzárlatről szóló szigorú rendeletet pedig nem respektálják a kutyák és mivel nyár is van, még a legrendesebb házőrzők is kiszöknek az utcákra. Az ártatlan nyári örömök élvezésének azonban a derék ebek megadják az árát: a kegyetlen sintérek drőthurokja fonódik a nyakuk köré és félig megfojtva dobálják őket a vaspántos kocsiba. Nem nevezhető szép foglalkozásnak a kutyákra való vadászás és talán nincs is kegyetlenebb látvány, mint mikor két- három erős inu legény űzőbe vesz egy kicsi kutyuskát és vadul lőbázva a végzetes drót- hurkot, rémült vonításra kényszerítik áldozatukat. A hostzu hajsza rendesen azzal végződik, hogy az állatok halálra hajszolva, kilógó nyelvvel, vergődnek az acélhurok szorításában. Egerben szeretik a kutyákat és minden módot felhasznál még az idegen is, hogy a sintérek munkáját megnehezítse és megmentse a . veszélyben forgó állatokat. Ha meglátják a közeledő sin- téreket, elzavarják az útvonalról a kutyákat, nehogy a sintérek kezébe kerüljenek. Ha pedig nem tudják idejében elzavarni, becsalják a házakba és bezárják a kaput a sintérek orra előtt. A kutyák gazdái viszont könyörögnek, simák, hogy becézett kutyuskájuk megmeneküljön a gyepmesteri telep borzalmaitól. Különösen a nők viselkednek nagy agresszivitással a sinté- rekkel szembsn és nagyobb lármát ciapnak egy kutya elfogása miatt, mintha a fejük felett égne a ház. A kutyabarátoknak nagy számával szemben van egy töredék ellenzék, mely nagyon is a sintérek pártján van és ezek már minden kutya kiirtását követelik. Ezekhez tartoznak azok a gyáva természetűek is, akik egy póráz nélkül csatangoló kutya miatt órákig nem mernek kimenni a kapun. A városi kertek őrzői is ellenségei a kutyáknak, ez érthető is, hiszen a kutyák játékos kedvükben összegázolják a gondosan ápolt virágágyakat és nagy pusztítást okoznak a várost szépítő parkokban. A kőbor kutyáknak, — ezekkel szemben, — a sintérek igen örülnek, hiszen a kenyerüket keresik‘a kutyafogással. Az idén azonban, mint az egyik gyepmesteri alkalmazott mondja, nagyon rossz szezonjuk volt, mert a nagy meleg miatt nem tudtak annyi kutyát összefogni, mint máskor. A kutyák a nagy melegben nem csatangolnak az uccákon, hűvös helyekre húzódnak az égető nap elől. A házőrző nélkül maradt lakotok erélyesen követelik vissza a kutyáikat. Szigorú rendelet van arra, hogy ki kell irtani a kóborló kutyákat és csak egy esetben adhatók vissza, ha a megfigyelési idő után az állatorvos egészségesnek nyilvánítja őket. A lakosok legtöbbje követelte, hogy a megfigyelési idő után adják ki a kutyáikat. A szándékukról azonban rögtön lemondtak, mikor értesítésükre adták, hogy a megfigyelési Idő és az orvosi vizsgálat költségeit ki kell fizetni és csak úgy adják ót majd a kutyát. Természetes, hogy ez visszariasztja a lakotokat, akik nagyrészt szegény emberek és bármennyire kedves is nekik a házőrzőjük, nißCi módjukban 20—30 pengőt érte fizetni. A kutyáknak így szomorú végük lett. Be kerültek a sintértelepre, ahol le- bunkőzták és aztán megnyúzták őket. A bőrüket eladták tímároknak, a húgukat pedig elásták a kutyatemetőben, melyben az évek hosszú során át ezernél több kutyát földeltek már el. Egerben még a régi rendszer mellett pusztítják a kutyákat, kegyetlenül lebunkózzák s megnyúzzák a döglött állatokat. Amerikában már áttértek a villamos székre. Veszett-gyanús A minorita-rend egri temploma. Irta: Preszly Lóránd dr. (II. folytatás) A templomra vonatkozó néhány építési adatot érdemes a következőkben megemlítenünk : 1758, mároius 3-től november 18-ig hat kőműves dolgozott az alapzaton, amelyet 1759. február 7-től oktőber 31-ig a földszinéig falaztak. 1763. évben a Pestről hozatott terméskövekből készítik a homlokzat négy oszlopát s faregják a sarok-köveket sza- lóki kőből. 1764. februártól elkészül kívül a két oszlop, belül a tizennégy oszlop és a templom falazata egész magasságban. A fedéshez szükséges szinesmázu -cserepeket egri fazekasok égetik. 1765. évben lerakják a tornyok alapzatát. 1767-ben pedig befejezik a homlokzatot az angyalok magasságáig. 1768. évben kezdik építeni a főoltárt, készül a kórus s öntetik Knob- bel György mesterrel a négy harangot. 1769. évben tető alá ke- kerül a városház felőli torony, belül tovább folyik a főoltár és a mögötte eső rész márványozása, melyet a Pestről jött Car- lone diszitőművész végzett. A két angyal pesti szobrász alkotása, ugyancsak ez az ismeretlen szobrász mintázta a főoltár evangéliumi oldalán lévő Szent Bonaventura s a lecke oldalán levő Szent Lajos püspök gipszalakjait. Reinel Márton pozsonyi festő a szentély és kupola bol- zatfinak freskóit készíti. A főoltár vörös márványa Dunaalmás- ról való. Asztalát Szeleczky Márton boconádi birtokos címere ékesíti, aki 1768-ban 3000 forintot adományozott a főoltárra. 1770 május 23-án a kiáradt Eger patak erősen megrongálja az épülő templom alapzatát. A régi templomból teljesen elpusztítja a sekrestyét, a Mária-kápol- nát és utolsó darabig elviszi az egyházi ruhákat és edényeket. Nepomuki Szent János oltárát darabokban sodorj a ki a templom- ajtón. Az uj templom építése azonban lankadatlan buzgalommal tovább folyik. Felhúzzák a baloldali tornyot is, ünnepélyesen felhelyezik a kereszteket, serényen dolgoznak a főoltár körül, Reinel is befejezi freskóit. A főoltár képét, melyen a Mária ölében ülő kis Jézust páduai Szent Antal térdelve imádja, ezen a télen festi a kiváló technikájú, európai hírű Kracker János Lukács, Eger nagy festője. A hajó padjait nagy forma- gazdagsággal és változatossággal faragja József fráter. Ez évben két torral lett készen. 1773 április 18-án Szalbek Károly püspök, váci nagyprépost megáldja a templomot és átadja szent hivatásának. A következő években tovfibb folyik a templom berendezése. 1775 ben állíttatott fel Szent Anna oltára, melynek képét szintén Kracker festette. Ez oltárral szemben állítják fel 1777. évben nepomuki Szent János oltárát. 1779. évben a harmadrend Szent Ferenc oltárát, a kolostor pedig saját költségén Immaculata oltárát készítteti el a torony alatti egyik kápolnába. 1792. évben készült el a szószék reliefje Motzer Józseftől. Az orgona karzatán levő rendi padsort fráter Benedictus Mönch készítette 1778, évben XVI. Lajos stílusában, a hátdeszkákon íves keretben berakott és beégetett alakos és fü- zéres díszítéssel. Ugyanitt 1763- ból két nagy oltárkép található Bartolmeo Altomonte-tól. 1802. évben állítják fel a szentély melletti baloldali kápolnában a Fájdalmas-oltárt, melynek drámai hatású oltárképe Máriát ábrázolja ölében a halott Jézussal, Zierckler Jánostól, Kracker tanítványától való, aki azt gróf Eszterházy püspök megrendelésére készítette el. A templom főoltára a teljes búcsűnyerés kiváltságával van ellátva. A templomhoz csatlakozik a kétemeletes rengeteg klastrom, mely Magyarország összes szerzetes egyetemi hallgatóinak befogadására épült Nietschmann tervezése szerint 1773.-től 1775.-ig. Eszterházy Károly eredetileg az egri liceumot egyetemnek tervezte. Ez azonban ki nem fejlődhetvén, a minorita-rendház céljainak nem szolgálhatott. 1827. augusztus 26.-án dúlt egri tűzvész alkalmával a templom — különösen a nagy kupola freskója — súlyos károkat szenvedet*, melynek bizonyára egyik
