Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-04 / 179. szám
1 Előfizetési di} postai szállítással: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ A B B 16 FILLÉR /&/ > Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NÄPILÄP > Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V. évf. 179. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928. augusztus 4. Veszélyben a magyar búza, hízott sertés és zsir-kivitel * i _________________ Amerikai búzával és zsírral árasztják el az európai piacokat. Csonkahazánk kiviteli mérlegében a legfőbb kiviteli cikkek a gabona, a liszt, a bízott sertés és a zsír. Szomorúan kell megállapítanunk kiviteli mérlegünk rosszabbodását. Az 1927. évben kevesebb búzát, őlő állatot vittünk ki, mint az előző 1926. esztendőben. De beszéljenek a csalhatatlan számok! 1927. évi exportunk búzában 3.112.608 q, az 1926. évi pedig 4.036.382 q. A differencia a két év között 900 ezer q-nál több. Maga Ausztria 600 ezer q-val, Németország 120 ezer q-val, Olaszország 600 ezer q-val vásárolt kevesebbet; ellenben Csehszlovákia 430 ezer, Lengyelország 210 ezer q val vett többet mint az előző 1926. esztendőben. A szóban forgó tény annyira fontor, hogy érzék nélkül nem haladhatunk el mellette, kutatnunk kell a baj okát. Általános irányzat, hogy minden állam óvakodik az importtői, önellátásra törekszik. így pl. Ausztria rozstermése 1919.-ben 2*5 millió q volt, 1927. ben 5 3 millió q; árpatermése 11 millióról 25 millió q-ra emelkedett; zabtermése 21 millióról 4*5 millió q-ra, burgonyája 8*1 millióról 13*3 milliő q-ra, sőt a búzája is 13 millióról 2 6 milliő q ra. Az 1926. évhez viszonyítva 15%-kal többet termelt. Többet termelt Német- ] ország is 11% -kai. A második ok: az amerikai egységes, nagytömegű búza kiszorítja búzánkat az osztrák, az olasz, a svájci, a német piacról, mert: először olcsóbb, másodszor egyenletes. Nézzük a statisztikát! Árkülönbözet a magyar és az amerikai búza között: Salzburgban 33 f., Insbruckban 54 f., Zürichben 2 P 56 f., Berlinben 4 P 59 f. Fuvardijkülönbözet Salzburgban 1 P 94 f, Insbruck- ban 3 P 29 f, Zürichben 4 P 17 f, Berlinben 6 P 20 f. A tengerentúli búza tehát olcsóbb Zürichben, Berlinben, sőt Prágában is. Ugyanez áll Olaszországra, ahová nagy hajóban érkezik az amerikai búza sokkal olcsóbban sem hogy mi szállítani tudjuk. A harmadik ok a magyar búza egyenlőtlensége. A mi búzánk nem egyforma. A kis és a nagy gazdák különböző minőségű búzát szállítanak, a nagy gabonakereskedő cágek nem csinálnak egységes búzát, így a külföldi cégek szívesebben vásárolják a kemény, egységes amerikai búzát, mint a mienket. A zsírra ugyanaz áil. Az amerikai zsír egyforma, csomagolása kifogástalan, a nagy közvetítő cégek tőkeerősek lévén, szívesen nyújtanak hitelt. A mi nagyvá- gőink erre nem képesek. Természetesen e bajokhoz járul a szállítással járő több kiadás is. 1926-ban disznőztírből és szalonnából szállítottunk 162.871 q-t 32 milliő 887 ezer P. összegben, a múlt évben ennek a mennyiségnek a felét. Hízott sertés felhajtásunk a bécsi piacra 84.442 drb. volt, hús-sertésé 8.816 drb., az 1927. évben 50°/o-kal kevesebb, ugyanakkor Jugoszlávia felhajÉrdekes párhuzam. A Magyar Nemzeti Szövetség úgynevezett röpirat-akciót kezdeményezett, melynek segítségével a külföld semleges és ellenséges államaiban akarja a magyar igazságot terjeszteni s a még szunnyadó lelkiismeretet felébreszteni. Egyik nemrégiben megjelent röpirata különösképen a gloire népéhez szól s érdekes párhuzamot von benne a trianoni s az 1871,-i frankfurti béke terület- csonkításai között, a franciák emlékezetébe idézve azt a rettenetes lelki fájdalmat, amit El- szász—Lotharingia elvesztésekor éreztek. Még érdekesebb az a párhuzam, amit a magyar népnek az Elszász—Lotharingiát fájlaló francia nép iránt, valamint a francia népnek a szörnyű magyar veszteségek mellett hidegen elhaladó állásfoglalása között van. Megkérdi ez a röpirat a francia lelkiismeretet és emlékezést, hogy miért felejtette el oly köny- nyen azt a felszólalást, amely a magyar képviselőházban 1871.- ben Irányi Dániel szájából hangzott el, aki a magyar nemzet igazságos gondolkozásának szellemében tiltakozott Elszász— Lotharingia népeinek megkérdezése nélkül Franciaországtól való elcsatol&sa ellen. Pedig Németországgal már akkoriban is baráti, sőt friss szövetséged viszonyban voltunk, de az igazságnak mégsem kötöttük be a szemét. Ez az érdekes párhuzam még jelentősebbé válik akkor, ha összehasonlítjuk a porosz—francia háborúskodás okát azokkal a hatásosan csillogó frázisokkal, melyek a világháború folyamán a nagyántánt hódító vágyait voltak hívatva leplezni. Az 1871.-Í háború nyíltan bevallott párbaj volt a hatalomért a letűnő s a feltörekvő nagyság között. 1914.* ben »a népek önrendelkezési jogának kivívása«, »a nemzetek felszabadítása«, >g béke és igazságosság alapelveinek megvédő-, se a világ életében minden önző autokratikus hatalom eilen« voltak a paizsra írt jelszavak, melyek a kétkedő lelkek megnyugtatására az ántánt propaganda- sajtójában napvilágot láttak. A saját bőrünkön tapasztalhattuk végül annak a hires wilsonipontnak az értelmezését, mely szerint »népek és tartományok nem tolhatők át önkényesen egyik állam területéről a másikéba, mint a sakkfigurák a sakktáblán.« Bizony a nagy sakkjátszmát elvesztettük a miután legértékesebb figuráinkat áítologatták idegen hadállásokba, arra fanyalodtunk, bogy röpiratokkal ostromoljuk az ellenjátszma vezérének, Franciaországnak szívét és értelmét, hogy visszagondolva saját helyzetére 1871.-ben, hálálja meg egy kis belátással és jóakarattal az érdekében ország- világ előtt felemelt szőt. Ha netán lapunk olvasóinak is volnának franciaországi ismerősei, vállalkozzanak ily röpiratása 122 ezer drbről 162 ezerre, Romániáé 78 ezerről 93 ezerre szökött fel. Nem csoda, ha a nagyvágő ipar, szalámi ipar pang s mig pár év előtt 15 szalámigyárunk volt, ma már csak 5 létezik. Államférfiak, közgazdászok dolga; mentsenek meg, míg menthetők vagyunk! (Dr. Cs. L.) Szegeden ebben az évben ötszázmillió darab rózsát termeltek. Egy francia társaság rózsaolaj- gyárat rendez be. Szeged, augusztus 3. Régi törekvése Magyarországnak, hogy megszabaduljon a külföld virág- és parfümbehozata- látől. Végeztek ilyenféle kísérleteket s ezek közül a legnagyobb figyelmet a szegedi rózsatermelők törekvése érdemli, melynek eredményeként ma már Újszegeden olyan mennyiségben termelik a rózsát, hogy nemcsak a fővárost látják el vele, hanem Németországban, sőt Franciaországba is naponta indulnak szállítmányok. A jelentések szerint az idei rőzsaidény nagyon szép eredménnyel zárult, amennyiben nem kevesebb, mint ötszázmillió nyíló rózsa került Szegeden forgalomba. A szegedi rózsát felfedezték a francia illatszergyároiok is és ajánlatot tettek, hogy a város telkén hajlandók rőzsaolajat gyártani. Szeged városa most rövidesen befejezi a tárgyalásokat a francia céggel a akkor megindul Szegeden az első magyar illatszergyár. tok elküldésére, melyekből a Magyar Nemzeti Szövetség készséggel bocsát rendelkezésre tetszés szerinti mennyiséget. Ha meg is vagyunk arról győződve, hogy az igazság a mi oldalunkon van, nem szabad felednünk, hogy a lelkekeket az egész világon alkalmassá kell tenni az igazság befogadására, de ezt csak széleskörű társadalmi pro pagandával lehet elérni!
