Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-08-03 / 178. szám

Főszerkesztő: Dr. ÜRBAff GUSZTÁV 4 POLITIKAI NAPILAP 4 Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB Előfizetési dij postai szállítás­sal: egy hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára Í6 fillér, vasár- » nap 24 fillér. ♦ PUJSÄG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ , 1928 AUG. 8 V^TM/kt lft*:"tir4n4iinni mu in XL V. évf. 178. szám 4 Péntek ♦ Eger, 1928. augusztus 3. Rendkívüli megy egy ülés tárgyalta Eger és Gyöngyös legsürgősebb városi ügyeit Újabb versenytárgyalás lesz az egri városháza vízvezetéki és csatornázási, valamint a belvárosi iskolák egyes munkanemeire.“ Iparosifjúságunk külföldi kiküldetése. 11. Megvegyünk arról győződve, hogy annak a gondolatnak a megvalósításához, melyet ha­sonló cimű előző cikkünkben a nagy nyilvánosság előtt felve­tettünk, csak egy kis megértés és jóakarat szükségei. Mert a pénzkérdés, ami nálunk annyi szép kikezdés hóhéra, nem ját­szik itt oly nagy szerepet, mint ahogy az első pillanatra látszik. Külföldön a tanoncotthonok ■ a legényegyletek intézménye job­ban ki van fejlődve, mint nálunk s igy valószínű, hogy kellő elő­zetes tárgyalások alapján képe­sek hajlékot biztosítani annak a néhány magyar iparos ifjúnak, aki érdemesnek találtatnék arra, hogy külföldi tanulmányútra küldjük. Á megélhetésre s első­rendű szükségleteire is megvan a fedezet. Hiszen az ifjú iparos dolgozik, keres, dacára annak, hogy volontcus jellege mellett nem jelent a külföldi munkapia­con konkurrenciát a részére a munkaalkalom inkább tanulmány­alkalom. Az igazi költség tulajdonképen nem volna más, mint az útikölt­ség, továbbá a tandíj azokon a tanfolyamokon vagy ipari szak­iskolákon, amelyeken résztvenne. És még valami prémium annak, aki a legszebb eredményt éri el. Számításunk szerint évenként 200 ifjút küldhetnénk külföldre három évre s egy-egy ilyen ta­nulmányozó csoportnak a költ­ségei körülbelül 600.000 pengőre rúgnának 3 év alatt. Akármilyen nehéz is gazdasági helyzetűnk s bármennyire bajos a költségve­tés tételeit duzzasztani, nem hisszük, hogy némi szeretettel nem lehetne-e ennek az évi 200 ezer pengőnek helyet szorítani állami költségvetésünkben, amely meghaladja az évenkénti 1 mil­liárd pengőt. Ha ez az idea testet öltene, elkövetkeznék az idő, amikor kézművesmestereink nagyrésze külföldet járt, világot látott em­ber lenne. Ez a minden eszten­dőben kiválogatandó, minden te­kintetben feddhetetlen 200 ifjú mily megbecsülést tudna szerezni Eger, augusztus 2. Heves vármegye törvényható­sági bizottságának rendkívüli közgyűlését szerdán délelőtt fél 12-kor nyitotta meg Hedry Lő­rinc dr. főispán, elnök, a vár- megyeháza nagytermében. A tárgysorozat egyes pontjait az állandó választmány javasla­taival együtt dr. Búzás Endre vármegyei tb. főjegyző ismer­tette. A megyegyűlés jóváhagyta: Gyöngyös városának a Gyön­gyösi Gazdakör 800 pengős és a Gyöngyösi Atlétikai Club 500 pengős támogatása tárgyában hozott határozatát; a Gyöngyös főutcai barakképületek lerombo­lását és ugyancsak Gyöngyös város 38 ezer pangős iskolaépít­kezését. (A költségek 80 száza­lékát a kultuszkormány, 20 szá­zalékát pedig a város fedezi.) Az új egri házszámtáblák darabját 2 pengő 50 fillérben állapította meg Eger város kép viselőtestülete; a törvényható­sági bizottság új határozat-ho­zatalára utasította Eger váro­sát, mert a 2 P 50 f. nem fede­zi az űj házszámozással kapcso­latos költségeket. Eger városának a Szmrecsányi Lajos utcai esővíz-csatorna ki­építése tárgyában hozott hatá­rozatát a megyegyülés jóvá­hagyta. Az egri városháza vízvezetéki, csatornázási és köz­ponti fűtési munkálatait Eger város Joó Gyula egri iparosnak adta vállalatba 24.000 P.-ért; mi­után itt munkaredukció állott be s így nem lehet megállapítani, hogy ki a legolcsóbb ajánlattevő, a törvényhatósági bizottság újabb versenytárgyalás megtartását a magyar kézműves iparnak és milyen üzleti összeköttetéseket tudna teremteni! A magyar ipa- rosifjű megismerné a külföld fogyasztóközönségének ízlését, szokásait, kitapasztalná a kihe­lyezési lehetőségeket. És ezek rendelte el. A Korona-szálló vízvezetéki és csatornázási mun­kálataira Bründl János buda­pesti cég kapott megbízatást, 98.000 P vállalati összeggel; a megyegyülés hozzájárult a vál­lalatba adáshoz. A gyöngyösi Mátra-Egylet céljaira Gyöngyös város 1460 négyszögöl területet átengedett, 16.000 P segélyt megszavazott, 40.000 P kölcsönért pedig kezes­séget vállalt; a képviselőtestület idevonatkozó határozatait a tör­vényhatósági bizottság jóvá- hagyta. A gyöngyösi kis Káder-laktanyát a vármegyétől Gyöngyös város 1260 angol fontért megvásárolta. Az adásvételi szerződés megkö­tése jóváhagyólag tudomásul vétetett. Az egri állami polgári iskola volt épületének a bérbeadási ügye következett ezután. Mint ismeretes, Eger vá­ros képviselőtestületének leg­utóbbi közgyűlése ügy határo­zott, hogy az épület felét az egri r. k. fiú felsőkereskedelmi isko­lának, felét pedig az egri jegyző­tanfolyamnak adja bérbe. Ezt a határozatot vitéz Subik Károly apát, érseki irodaigazgató meg- felebbezte; felebbezésében elő­adta : hogy a határozat nem volt törvényszerű, mert az ellenkezik egy régebbi jogerős határozat­tal, amely az egész épületet a kereskedelmi iskolának adja bér­be, továbbá, hogy pedagógiai szempontból sem szerencsés az a megoldás, ha középiskolai ta­nulók meglett férfiakkal tanul­nak egy házban. Dr. Búzás End­re vármegyei tb. főjegyző elő­adta, hogy azért kellett elhe­az eredmények megsokszorozód­nának, mert a külföldről haza­tért iparos ifjú mesterré válván, tudásának kincsesházáből adna a keze alatt felnövő tanoncnak, segédnek. Szüksége van az országnak lyezni megfelelő épületben még az ősz előtt a jegyzőtanfolya- mot, mert máskülönben azt a belügyminiszter elhelyezte volna Egerből. A rendkívüli megye­gyülés a felebbezést elutasította. Eger város iskolaépítkezéseivel kapcsolatban az állandó választ­mány azt javasolta, hogy mivel a belvárosi iskolák vállalatba- adása a közszállitási szabály- rendelettel ellenkezik, oldja fel a törvényhatósági bizottság a vállalatbaadási határozatot és rendelje el, hogy azoknál a munkanemeknél, amelyeknél 20 százaléknál nagyobb a munka- redukció, új versenytárgyalást tartson a város, a többi munka­nemeknél pedig újból határoz­zon a vállalatbaadási iletőleg. Dutkay Pál, Radii Károly és Trak Géza felszólalása után a törvényhatósági bizottság elfo­gadta az állandó választmány javaslatát. Hatvan község képviselőtestülete elhatározta, hogy községi árvaszéket szervez; az idevonatkoző határozatot a törvényhatóság meg semmisítette, mert a képviselőtestületnek csak egy kiB része vett részt a hatá­rozat meghozatalában. A szellemi munkások forgalmi-adója. Budapestről jelentik: A buda­pesti ügyvédi kamara legutóbbi ülésén határozatot hozott, amely szerint sürgetni fogja az ügyvé­dek forgalmi adójának megszün­tetését. Szeptember elején álta­lános értekezletet hivnak össze és csatlakozásra fogják fölszólí­tani a többi szellemi foglalko­zású testületeket is, tehát az or­vosokat, írókat, hírlapírókat és tervező mérnököket. Az akció­tól sikert remélnek. ezekre a pionérokra is. Nem elég az egész fentfekvő rétegekben megdolgozni a külföldet, le kell szállni az alsóbb rétegekbe is s erre nagyon alkalmasnak mutat­kozik az általunk felvetett terv. Késmárki.

Next

/
Thumbnails
Contents