Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-07-04 / 152. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. július 4 i Halálos autószerencsétlenség 1 a kerecsendi országúton A katasztrófa egyik áldozata ma éjszaka kiszenvedett. A szerencsétlenséget gummidefekt okozta. Tíz éves érettségi talál­kozó a főreáliskolában. Az egri Dobó Isván állami fő- reáliikola tíz évvel ezelőtt érett­ségizett tanulói igen kedves és megható találkozót rendeztek. Még megszállott területről is töb­ben eljöttek, hogy tanáraikat és volt osztálytársaikat ismét a régi barátsággal üdvözölhessék és pár napot eltöltsenek azon vá­ró* falai között, ahol férfivé fej­lődtek. Csütörtökön, június 28-án, dél­után felkeresték volt tanáraikat, akik közül bizony többen alig ismerték meg a feleségeikkel megjelent férfiakban a régi druk­koló diákjaikat. Este az érsek­kerti Kioszban vacsora volt, me­lyen dr. Fejér József jelenlegi igazgató keresetlen szavakkal üdvözölte az iskolából tíz év előtt kikerült fiukat. Majd a volt tanítványok közül Grosz Béla vetett visszapillantást az eltelt tíz év küzdelmeire és eredményeire és megemlékezett az elhalt tár­sakról. Végül pedig Kántor Nán­dor, sok éven át osztályfőnökük, varázsolta vissza szép szavak­kal a múltat és kívánt kitartást a további munkához. Péter-Pál nepján a találkozóra összegyűltek teljes számban ösz- szegyültek az iskolai évzáró ünnepélyen, ahol dr. Fejér Jó­zsef igazgató külön is kiemelte beszámolójában ezt az összetartó gárdát, amelynek tagjai pár nap­ra visszajöttek visszaálmodni a régi szép időket. Az egybegyűltek kedves em­lékekkel és azzal az elhatáro­zással hagyták el Eger városát, hogy a jövőben a húsz, har­minc és a még több éves talál­kozóra még számosabban, még szívesebben jönnek el az Alma Mater falai közé azzal a remény­nyel, hogy: »Új találkozót, ha felétek int Eger, Legyen csonka, hazánk újra nagy, [integer«. Kssi^azaHB^Biea^gKBsiiai sa — Az antverpeni repülőtérről két belga repülő utrakelt 180 lőerői biplánján, hogy Belgium ős Belga-Kongó között közvet­len légi kapcsolatot létesítsen. Eger, július 3. Tegnap délután Fischer Sala­mon 36 éves kereskedelmi utazó Egerből a borsodmegyei Emöd községbe indult Sándor Imre dr. egri orvos autóján, amelyet Fischer Salamon meg akart vá­sárolni. A kocsit Schönfc Miklós egri fiatalember vezette. Minden baj nélkül haladtak Kerecsend irányába, hogy Füzesabonyon keresztül azután egyenesen Ernőd felé vegyék útjokat. Kerecsend előtt, a 12. kilométer kőnél, a jobboldali első kerék durch- defektet kapott, sőt a kerékről teljesen levált a gutnmi köpeny. — Az így meggyengült kerék nyomban összetört és a körül­belül negyven kilométeres se­bességgel haladó autó elvesztette egyensúlyát, hirtelen jobbra ka­nyarodott az árok felé. A soffőr az árok partján balra csavarta a kormányt. Az autó erre teljes erővel nekirohant az árok szélén felhalmozott kőrakásnak. A nagy lendület következtében a kocsi magasra ugrott, a levegőben megfordult és felső részével esett a földre vissza. Fischer Salamon kirepült az autóból és 10—12 méternyire, onnan fejjel esett le a kikö­vezett, kemény úttestre. A darabokra törött autó p?dig maga alá temette a kormány­kerékbe görcsösen kapaszkodó soffört. Eger, július 3. A ciszterci rend egri szent Bernét gimnáziumában az 1878- ban érettségizett »öregdiákok« július 2.-án ötvenéves találkozóra gyűltek össze az Alma Mater falai között. Az 50 évvel ezelőtt érettségi­Knoll Imre határőr szemtanúja volt a borzalmas autó-szeren­csétlenségnek, éppen így a közel­ben kaszáló Varga Imre kere- csendi földmivea és felesége, valamint Kecsmár István kere­csendi gazda. — Ezek a derék emberek nyomban a szerencsét­lenség színhelyére siettek és tő­lük telhetőleg első segélyben részesítették a két sebesültet. Az eszméletlenül fekvő Fischer Salamonnak vizet adtak, majd egy arra haladó autó által ér­tesítették az egri mentőket. — A három férfi azután óriási erő­feszítéssel felfordította a törött autót, amely Schönk Miklóst egyébként agyonnyomta volna nagy súlyával. A kerecsendi gőz- téglagyárból közben odaérkezett Propper művezető ős bekötözte a sebesülteket. Nem sokkal ezután megérke­zett az egri mentőautó Simkovics József dr. mentőorvossal és be­szállította a két sebesültet az Irgalmai-rend egri kórházába. Fischer Salamon nem tért ma­gához. Agy-alapi törést szenve­dett. Haldokolva került a kór­házi ágyra, úgy hogy orvosai az első percben lemondottak életéről. Kinos szenvedés után ma haj­nalban V* I órakor meghalt. Schönk Miklós több fejsérülést szenvedett a szerencsétlenségnél, ■ebei azonban nem veszélyesek. zett 36 ifjú közül ma már csak 12 van életben: 4 Cionkama- gyarorezágban, 8 pedig meg­szállt területen lakik. A oionkamagyarországiak: Andrássy István Máv. főfelü­gyelő [Püspökladány), Dobóczky Gábor plébános (Egercsebi), Pia- csek Béla földbirtokos (Nyék) és Tóth LajoB Viktor ny. állam­pénztári főtanácsos (SzanteB) jelentek csak meg az 50 éves találkozón. A ciszterciek templomában reggel 9 órakor Dobóczky Gábor az élő, Tóth Zoltán Viktor pá­pai káplán, Tóth Lajos Viktor fis, pedig a meghalt iskolatársa- kért mondott szentmisét. Mise után Kürti Menyhért dr. c. tankerületi kir. főigazgató vezetése alatt a gimnázium ta­nári kara fogadta az öregdiá­kokat; legmeghatőbb volt az egyik élő tanárukkal: Szobek Lóránttal való találkozásuk. A közös ebéden elhatározták a találkozók, hogy 5 év múlva ismét összejönnek, — a meg­szállott területen élőkkel együtt. Ország-Világ. — Ebben az évben 452 száza­lékkal drágult a megélhetés. — A kincstár évente kétmillió pengő értékű aranyat, rezet és ezüstöt termel Reciken. — A falvakban száz újszülött közül tizenöt, a tanyákon huszon­hat hal meg csecsemőkorban. — Letették a párúi. Magyar Ház alapkövét. — Hamis ötpengősöket hoztak forgalomba Kispesten. — A miskolci rendőrség fogdá­jában éhségsztrájkot kezdett Steinetz Herman lakatosmester, akit azzal gyanúsítanak, hogy a vízvezetéki felszerelések tolvajai­nak orgazdája volt. — Érdekes hírről számolnak b9 a moszkvai szovjet újságok. Ugyanis a szovjetsormany ér demrendet alapított a munka jutalmazására. Ez az érdemrend nyugdíjjogosultsággal is jár és a kitüntetett halála esetén, a keresetnélkül maradt hozzátar­tozók kapják az érdemrend után járó illetékeket. — A napokban alakúi meg Lon­donban a * Csatorna Átúszóinak Szövetsége*. Ennek az egyesü­letnek persze csak az lehet a tagja, aki hivatalos okmányok­kal tudja igazolni, hogy már át­úszta a La Manche csatornát. Ötven éves találkozó Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Heresy Gusztáváé. XIX. Miután Syracusában legolcsóbb a narancs, 80 centesimo kilója, a mi pénzünk szerint 25—28 fillér, mindnyájan teleraktuk zsebeinket finom, leves, pirosbólü, édes na­ranccsal s úgy ültünk kocsikba, hogy a városon kívüli görög ro­mokhoz menjünk. Hála Egisto Pesole úrnak (a már egyszer említett kész­séges, önkéntes ciceronenk) az ö pontos ismereteinek, időbeosztásá­nak, bőséges magyarázattal ismer­tette meg velünk Syracusa régisé­geinek érdekes történetét. Legelőször is a régi görög szín­házhoz vezetett bennünket. Útköz­ben régi vízvezetéki építmények hatalmas boltivei (aquadukt) alatt haladtunk keresztül. Hogy nagyon kedvelt szórakozásuk lehetett a klasszikus előadások élvezete, mi sem bizonyítja jobban, mint a fel­járat kemény kövezetének kopott­sága, különösen a keréknyomok, melyek mintha nem is kőbe, hanem I puha sárba sülyedtek volna, olyan | mélyek. ! A görög idők egyik legnagyobb színháza volt a syracusai. Hatal- j más, 135 m. átmérőjű, 46 lépcső- ' soi’os arénája 30.000 ember számára , készült, melyet a tengeriharcban I győztes syracusaiak 7000 hadifo- j gollyal 9 hónap alatt vágattak ki a kemény sziklahegyből. Kiváló akusztikája bámulatba ejtő. Ma­napság is, másodévenként, április­ban, nagy ünnepi játékokat szoktak rendezni. A legutóbbit, melyen a Duce is részt vett, 20.000 ember nézte végig. 14 napig tartanak, másodnaponkénti előadással. Ter­mészetesen, olasz előadások vannak, a klasszikus költők müveiből. Ak­kor is nagyban kopácsoltak, készí­tették a színpadot, mert ápr. 21-én, Róma születésnapján, ezévben is megkezdődnek. Mint mondják, már hónapokkal előre lefoglalják a szo­bákat, persze búsás áron. Különö­sen sok az amerikai vendég. Ezév­ben a királyt is várják. Készséges kalauzunk, a színház legmagasabb pontján állva, a feje­delmi kilátásra hivta fel figyelmün­ket, egyben a történelmi események színhelyeit is megmutatta, úgyhogy Syracusa hajdani nagyságáról és fényéről fogalmat alkothattunk ma­gunknak. Innen a hatomiakba, vagyis kő­bányákba vitt bennünket. Dacára, hogy ez magántulajdon, mégis meg- , nézhettük. E régi, 2000 évesnél is öregebb kőbánya viztől csepegő me- nyezetét szögletes oszlopok tartják. A kötélverők most is, éppenúgy, ugyanolyan primitiv módon űzik itt mesterségüket, mint a Kr. e. előtti századokban. A beszakadt kőbá­nyák mélyébe bepülantva, hihetet­len buja növényzetet látunk. Olyan kábító illatárt, mint amely a mélyben nászukat ülő virágokból felszállt, ta­lán sehol se lehet találni. Micsoda hódító, szédítő, pompás kakukfü illat! Itt, a Földközi tenger euró­pai partvidékein van e növény igazi hazája, melyből az óborban is na­gyon kedvelt Oleum thymi-t (Thy- mus=kakukfű), a vörös vagy fehér Tbymus-olajat gyártják. Megrészegedve jöttünk el onnan, hogy ismét olyasmit lássunk, tapasz­taljunk, ami egyedül álló a maga nemében. „Dionysos füle“. Mi lehet az? néztem ezer választ követelőn a mi olasz barátunk beszédes aj­kára. Megmagyarázta szépen, oko- j san, kereken: II. Dionysos a ke- ; gyetlen zsarnok (Kr. e. 4. század) politikai foglyai számára egy óriási barlangot vágatott a sziklába. Az 5 alakú 60 m. hosszú, 5—11 m. széles és 23 m. magas barlangnak olyan tökéletes akusztikája van, amihez hasonló a világon sincs. A belső, felső végében volt egy kis rejtett nyílás, honnan a tyrannus kihallgatta foglyainak beszélgetését. Mert bárhol az üregben csak egy sóhajtás, egy halkan elrebegett, súgva mondott szó elhangzott is, az úgy hallatszott oda, mintha direkt a fülébe mondanák bele. Kipróbál­tuk. Nem szégyenlem, de nekem még a szám is nyitva maradt a bá­mulattól. Olyan tisztán hallatszott a Jmeglebegtetett vékony selyem­papír susogásának, a mélyebben vett lélekzetnek a visszhangja, hogy mindnyájan azt hittük: hipnotizálva vagyunk. Mikor a fiam nevét bát­ran kimondtam, egy szempillantás- nyi idő múltán, tisztán hallottam a saját szavam csengését. Ezt a bar­langot is a hadifoglyok ásták-fúrták 6 hónap alatt. | (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents