Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-07-04 / 152. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. július 4 i Halálos autószerencsétlenség 1 a kerecsendi országúton A katasztrófa egyik áldozata ma éjszaka kiszenvedett. A szerencsétlenséget gummidefekt okozta. Tíz éves érettségi találkozó a főreáliskolában. Az egri Dobó Isván állami fő- reáliikola tíz évvel ezelőtt érettségizett tanulói igen kedves és megható találkozót rendeztek. Még megszállott területről is többen eljöttek, hogy tanáraikat és volt osztálytársaikat ismét a régi barátsággal üdvözölhessék és pár napot eltöltsenek azon váró* falai között, ahol férfivé fejlődtek. Csütörtökön, június 28-án, délután felkeresték volt tanáraikat, akik közül bizony többen alig ismerték meg a feleségeikkel megjelent férfiakban a régi drukkoló diákjaikat. Este az érsekkerti Kioszban vacsora volt, melyen dr. Fejér József jelenlegi igazgató keresetlen szavakkal üdvözölte az iskolából tíz év előtt kikerült fiukat. Majd a volt tanítványok közül Grosz Béla vetett visszapillantást az eltelt tíz év küzdelmeire és eredményeire és megemlékezett az elhalt társakról. Végül pedig Kántor Nándor, sok éven át osztályfőnökük, varázsolta vissza szép szavakkal a múltat és kívánt kitartást a további munkához. Péter-Pál nepján a találkozóra összegyűltek teljes számban ösz- szegyültek az iskolai évzáró ünnepélyen, ahol dr. Fejér József igazgató külön is kiemelte beszámolójában ezt az összetartó gárdát, amelynek tagjai pár napra visszajöttek visszaálmodni a régi szép időket. Az egybegyűltek kedves emlékekkel és azzal az elhatározással hagyták el Eger városát, hogy a jövőben a húsz, harminc és a még több éves találkozóra még számosabban, még szívesebben jönnek el az Alma Mater falai közé azzal a reménynyel, hogy: »Új találkozót, ha felétek int Eger, Legyen csonka, hazánk újra nagy, [integer«. Kssi^azaHB^Biea^gKBsiiai sa — Az antverpeni repülőtérről két belga repülő utrakelt 180 lőerői biplánján, hogy Belgium ős Belga-Kongó között közvetlen légi kapcsolatot létesítsen. Eger, július 3. Tegnap délután Fischer Salamon 36 éves kereskedelmi utazó Egerből a borsodmegyei Emöd községbe indult Sándor Imre dr. egri orvos autóján, amelyet Fischer Salamon meg akart vásárolni. A kocsit Schönfc Miklós egri fiatalember vezette. Minden baj nélkül haladtak Kerecsend irányába, hogy Füzesabonyon keresztül azután egyenesen Ernőd felé vegyék útjokat. Kerecsend előtt, a 12. kilométer kőnél, a jobboldali első kerék durch- defektet kapott, sőt a kerékről teljesen levált a gutnmi köpeny. — Az így meggyengült kerék nyomban összetört és a körülbelül negyven kilométeres sebességgel haladó autó elvesztette egyensúlyát, hirtelen jobbra kanyarodott az árok felé. A soffőr az árok partján balra csavarta a kormányt. Az autó erre teljes erővel nekirohant az árok szélén felhalmozott kőrakásnak. A nagy lendület következtében a kocsi magasra ugrott, a levegőben megfordult és felső részével esett a földre vissza. Fischer Salamon kirepült az autóból és 10—12 méternyire, onnan fejjel esett le a kikövezett, kemény úttestre. A darabokra törött autó p?dig maga alá temette a kormánykerékbe görcsösen kapaszkodó soffört. Eger, július 3. A ciszterci rend egri szent Bernét gimnáziumában az 1878- ban érettségizett »öregdiákok« július 2.-án ötvenéves találkozóra gyűltek össze az Alma Mater falai között. Az 50 évvel ezelőtt érettségiKnoll Imre határőr szemtanúja volt a borzalmas autó-szerencsétlenségnek, éppen így a közelben kaszáló Varga Imre kere- csendi földmivea és felesége, valamint Kecsmár István kerecsendi gazda. — Ezek a derék emberek nyomban a szerencsétlenség színhelyére siettek és tőlük telhetőleg első segélyben részesítették a két sebesültet. Az eszméletlenül fekvő Fischer Salamonnak vizet adtak, majd egy arra haladó autó által értesítették az egri mentőket. — A három férfi azután óriási erőfeszítéssel felfordította a törött autót, amely Schönk Miklóst egyébként agyonnyomta volna nagy súlyával. A kerecsendi gőz- téglagyárból közben odaérkezett Propper művezető ős bekötözte a sebesülteket. Nem sokkal ezután megérkezett az egri mentőautó Simkovics József dr. mentőorvossal és beszállította a két sebesültet az Irgalmai-rend egri kórházába. Fischer Salamon nem tért magához. Agy-alapi törést szenvedett. Haldokolva került a kórházi ágyra, úgy hogy orvosai az első percben lemondottak életéről. Kinos szenvedés után ma hajnalban V* I órakor meghalt. Schönk Miklós több fejsérülést szenvedett a szerencsétlenségnél, ■ebei azonban nem veszélyesek. zett 36 ifjú közül ma már csak 12 van életben: 4 Cionkama- gyarorezágban, 8 pedig megszállt területen lakik. A oionkamagyarországiak: Andrássy István Máv. főfelügyelő [Püspökladány), Dobóczky Gábor plébános (Egercsebi), Pia- csek Béla földbirtokos (Nyék) és Tóth LajoB Viktor ny. állampénztári főtanácsos (SzanteB) jelentek csak meg az 50 éves találkozón. A ciszterciek templomában reggel 9 órakor Dobóczky Gábor az élő, Tóth Zoltán Viktor pápai káplán, Tóth Lajos Viktor fis, pedig a meghalt iskolatársa- kért mondott szentmisét. Mise után Kürti Menyhért dr. c. tankerületi kir. főigazgató vezetése alatt a gimnázium tanári kara fogadta az öregdiákokat; legmeghatőbb volt az egyik élő tanárukkal: Szobek Lóránttal való találkozásuk. A közös ebéden elhatározták a találkozók, hogy 5 év múlva ismét összejönnek, — a megszállott területen élőkkel együtt. Ország-Világ. — Ebben az évben 452 százalékkal drágult a megélhetés. — A kincstár évente kétmillió pengő értékű aranyat, rezet és ezüstöt termel Reciken. — A falvakban száz újszülött közül tizenöt, a tanyákon huszonhat hal meg csecsemőkorban. — Letették a párúi. Magyar Ház alapkövét. — Hamis ötpengősöket hoztak forgalomba Kispesten. — A miskolci rendőrség fogdájában éhségsztrájkot kezdett Steinetz Herman lakatosmester, akit azzal gyanúsítanak, hogy a vízvezetéki felszerelések tolvajainak orgazdája volt. — Érdekes hírről számolnak b9 a moszkvai szovjet újságok. Ugyanis a szovjetsormany ér demrendet alapított a munka jutalmazására. Ez az érdemrend nyugdíjjogosultsággal is jár és a kitüntetett halála esetén, a keresetnélkül maradt hozzátartozók kapják az érdemrend után járó illetékeket. — A napokban alakúi meg Londonban a * Csatorna Átúszóinak Szövetsége*. Ennek az egyesületnek persze csak az lehet a tagja, aki hivatalos okmányokkal tudja igazolni, hogy már átúszta a La Manche csatornát. Ötven éves találkozó Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Heresy Gusztáváé. XIX. Miután Syracusában legolcsóbb a narancs, 80 centesimo kilója, a mi pénzünk szerint 25—28 fillér, mindnyájan teleraktuk zsebeinket finom, leves, pirosbólü, édes naranccsal s úgy ültünk kocsikba, hogy a városon kívüli görög romokhoz menjünk. Hála Egisto Pesole úrnak (a már egyszer említett készséges, önkéntes ciceronenk) az ö pontos ismereteinek, időbeosztásának, bőséges magyarázattal ismertette meg velünk Syracusa régiségeinek érdekes történetét. Legelőször is a régi görög színházhoz vezetett bennünket. Útközben régi vízvezetéki építmények hatalmas boltivei (aquadukt) alatt haladtunk keresztül. Hogy nagyon kedvelt szórakozásuk lehetett a klasszikus előadások élvezete, mi sem bizonyítja jobban, mint a feljárat kemény kövezetének kopottsága, különösen a keréknyomok, melyek mintha nem is kőbe, hanem I puha sárba sülyedtek volna, olyan | mélyek. ! A görög idők egyik legnagyobb színháza volt a syracusai. Hatal- j más, 135 m. átmérőjű, 46 lépcső- ' soi’os arénája 30.000 ember számára , készült, melyet a tengeriharcban I győztes syracusaiak 7000 hadifo- j gollyal 9 hónap alatt vágattak ki a kemény sziklahegyből. Kiváló akusztikája bámulatba ejtő. Manapság is, másodévenként, áprilisban, nagy ünnepi játékokat szoktak rendezni. A legutóbbit, melyen a Duce is részt vett, 20.000 ember nézte végig. 14 napig tartanak, másodnaponkénti előadással. Természetesen, olasz előadások vannak, a klasszikus költők müveiből. Akkor is nagyban kopácsoltak, készítették a színpadot, mert ápr. 21-én, Róma születésnapján, ezévben is megkezdődnek. Mint mondják, már hónapokkal előre lefoglalják a szobákat, persze búsás áron. Különösen sok az amerikai vendég. Ezévben a királyt is várják. Készséges kalauzunk, a színház legmagasabb pontján állva, a fejedelmi kilátásra hivta fel figyelmünket, egyben a történelmi események színhelyeit is megmutatta, úgyhogy Syracusa hajdani nagyságáról és fényéről fogalmat alkothattunk magunknak. Innen a hatomiakba, vagyis kőbányákba vitt bennünket. Dacára, hogy ez magántulajdon, mégis meg- , nézhettük. E régi, 2000 évesnél is öregebb kőbánya viztől csepegő me- nyezetét szögletes oszlopok tartják. A kötélverők most is, éppenúgy, ugyanolyan primitiv módon űzik itt mesterségüket, mint a Kr. e. előtti századokban. A beszakadt kőbányák mélyébe bepülantva, hihetetlen buja növényzetet látunk. Olyan kábító illatárt, mint amely a mélyben nászukat ülő virágokból felszállt, talán sehol se lehet találni. Micsoda hódító, szédítő, pompás kakukfü illat! Itt, a Földközi tenger európai partvidékein van e növény igazi hazája, melyből az óborban is nagyon kedvelt Oleum thymi-t (Thy- mus=kakukfű), a vörös vagy fehér Tbymus-olajat gyártják. Megrészegedve jöttünk el onnan, hogy ismét olyasmit lássunk, tapasztaljunk, ami egyedül álló a maga nemében. „Dionysos füle“. Mi lehet az? néztem ezer választ követelőn a mi olasz barátunk beszédes ajkára. Megmagyarázta szépen, oko- j san, kereken: II. Dionysos a ke- ; gyetlen zsarnok (Kr. e. 4. század) politikai foglyai számára egy óriási barlangot vágatott a sziklába. Az 5 alakú 60 m. hosszú, 5—11 m. széles és 23 m. magas barlangnak olyan tökéletes akusztikája van, amihez hasonló a világon sincs. A belső, felső végében volt egy kis rejtett nyílás, honnan a tyrannus kihallgatta foglyainak beszélgetését. Mert bárhol az üregben csak egy sóhajtás, egy halkan elrebegett, súgva mondott szó elhangzott is, az úgy hallatszott oda, mintha direkt a fülébe mondanák bele. Kipróbáltuk. Nem szégyenlem, de nekem még a szám is nyitva maradt a bámulattól. Olyan tisztán hallatszott a Jmeglebegtetett vékony selyempapír susogásának, a mélyebben vett lélekzetnek a visszhangja, hogy mindnyájan azt hittük: hipnotizálva vagyunk. Mikor a fiam nevét bátran kimondtam, egy szempillantás- nyi idő múltán, tisztán hallottam a saját szavam csengését. Ezt a barlangot is a hadifoglyok ásták-fúrták 6 hónap alatt. | (Folyt, köv.)
