Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-07-29 / 174. szám

1 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. j üliuv 29 Áz állami kölcsön az építési ösizeg hatvan százalékáig ter­jedhet és húszezer pengőnél na­gyobb nem lehet, legfeljebb egé­szen kivételes esetekben 24.000 pengő. A kölcsön felvételéhez életbiz­tosítás nem kell, mert ingatlan- fedezetre adják. A kérvényező tehermentes telke, illetve a fel­építendő ház szolgál ugyanis fedezetül erre. A kölcsönt 7 százalékos kamat mellett, 10 esztendőre adják. Szegedi tudós Írja meg Eger város Eger, július 28. Eger város történetéről mind ezidáig csak kisebb monográfiák jelentek meg s inkább valamely jelentősebb történelmi esemény, vagy időszak jellemzése került a történetíró tollára. Oklevéltári kutatások alapján a a rendelke­zésre álló anyag átvizsgálása és kritikai rostálása segítségével az ezeréves város történetének megírására mindezideig még jenki sem vállalkozott. Ezt a régóta érzett hiányt kívánta pótolni a város tanácsa, amikor megbízta a város törté­netének megírásával dr. Iványi Béla szegedi egyetemi tanárt, aki az újabb történetkutatő ge­neráció egyik legszorgalmasabb történetét s legalaposabb tagja. A jeles tudós már napok óta városunkban tartózkodik s jelen­leg a káptalani levéltárban végez kutatásokat. Már eddig is gyö­nyörű anyagot talált a város XIII. és XIV. századbeli életére, továbbá a török hódoltság zűr­zavaros korára vonatkozólag. A bécsi levéltár s a budapesti Országos Levéltár egri anyagát már teljes egészében sikerült feldolgoznia. Érdemesnek tartjuk felemlí­teni, hogy ezt a fáradságos és felelősségteljes munkát a szak­máját lelkesedéssel szerető tüdős önzetlenséggel végzi, a város csak munkája közben felmerült készkiadásait fedezi. A bor- és szőlőtermés értékesítésének problémája Irta: Jablonszky György m. kir. borászati főfelügyelő. Eger, július 27. Legfelsőbb helyen soha nem tapasztalt eréllyel megindult a borértékesitési gócpontok léte­sítése. Szép s kisérje siker az e téren fáradozők munkásságát, de én úgy vélem többet kell tennünk, erősebben vértezve kell felvennünk a harcot. A külföldön s külföldre való értékesítés elé erőinket felülmúló fellegek tor­nyosulhatnak s ha csak egyol­dalúan fogunk boldogulásunk útja egyengetéséhez, könnyen megtorpanhatunk a hirtelen fel­vetődött akadály előtt. Meg kell kezdeni a szőlősgazdák keservén való könnyítést a szőlő telepítésénél. Be kell tartani a törvény meg­kívánta parancsot, be azt, hogy kötött talajú sikvidéken vagyis ott, ahol a terület mezőgazdál­kodásra alkalmas, oda többé szőlőt ne lehessen ültetni, meg felújítani se, ha az kipusztult volna valami okból. Meg kell sürgősen alkotni a hegyközségi törvényt, hogy legyen aki a bir- tokossőg érdekében s érdekei megvédése végett résen legyen. Ha már nehéz az értékesítés, miért nem követünk el mindent, hogy minél több értékesítési le­hetőséget tartsunk nyitva? Ott van a konyak gyártás, a pincefelügyelök a legnagyobb szigorral pillantsanak bele a konyakgyártók, a konyakot for- galombahozók számadásaiba. — Soha sehol egy hajszálnyit ne engedjenek a törvény előírta követelményektől! Aki szőlőt telepit, gondoljon arra, hogy a szőlő mégis csak mint gyümölcs a legkívánato­sabb, telepítsünk tehát oly sző­lőt, ami úgy gyümölcsként való értékeiíthetésre, mint borrá való feldolgozásra egyaránt alkalmas. Ott van a szőlőnek mint gyü­mölcsnek mazsola szőlőként s ott a szőlőnek télen való értékesí­tési kérdése. Oly szőlőfajváltozatot kell ül­tetni a sokezer közül, aminek termése mind a négy célt szol­gálhatja. Hol vannak a szakis­kolákon az ily irányú tevékeny­kedések, berendezések ? Állítsunk elő oly szőlőegyedet, ami a peronospőrának, a filoxe- rának ellentáll s oly szőlőt, oly gyümölcsöt terem, mi egyaránt csemegéül s borszőlőül is alkal­mas. Kívánatos lenne szakiskoláink­nál, hogy gyümölcs-eltartó kam­ráikkal jő példával járván elül, szemléltető oktatásul a tanácsul szolgáljanak a szőlősgazdáknak. Mint a borfogyasztás legna­gyobb ellensége, a sörgyártás fel­említése elöl sem térhetek ki. Tény, hogy tikkasztó hőségben a szomjazók tömege szívesebben fogyasztja a sört. Tehát ha ez faktum, mit kell tennünk ? A borból, illetve a szőlőből, valami a sört pótolható üdító italt kell a szőlősgazdáknak termelniök. Állataink számára a szemes terményt alig, vagy csak rend­kívül drágán tudjuk megfizetni. Miért engedjük azt sörré dol­gozni fel akkor, amikor a szemes- termények értékesítbetése előtt semmi akadály nincs? Ragadjunk meg minden alkal­mat s ha a lehetőség meg vaD, nem vissza-viisza esve, de a tudás fáklyájával bevilágítva előre törni legyen igyebvésünk, s hitem ha az adott szálakat összefonva, erősen neki készülve s kitartóan vesszük s tartjuk a küzdelmet kezünkben, lehetetlen, hogy meg ne oldjuk borterme­lésünk e nehéz kérdését. E soraimban több magot ve­tettem el, mik egyenként talán jelentéktelenek, de külön-külön terebélyes fává fejlődve alkal­masak arra, hogy áthatolhatlan akadálya legyen a bor (szőlő) értékesítés lehetőségének. Az orosz bolseviki propaganda szervezete Ázsiában Berlin, julius 26. Ázsia is tele van propaganda központokkal, melyek a moszk­vai Komitern keleti propaganda szekciójának vezetése alatt álla­nak. A kommunista agitáciős szervezetek eddig főként Nyu­gat- és Keletázsiában működtek, újabban azonban Tibetben és Mongoliában is létesültek agitá- oiós irodák. A három ázsiai főközpont szék­helyei Tiflisz, Taskend és Csita, amelyek mindannyian Szovjet- Oroszország területén fekszenek, hatalmas rádió leadóállomások­kal vannak felszerelve, melyek állandóan fenntartják az össze­köttetést Moszkvával. A tifliszi főközpont működése Törökországra, Perzsiára, Ará­biára és Egyiptomra terjed ki. A taskendi főközpont Afghanisz- tán, Tibet és India kommunista pártjainak mozgalmait irányítja, a csitai központ viszont Kína és Japán forradalmositásán dolgo­zik. A főközpontok az összes or­szágokban az összekötő szervek egész hálózatával rendelkeznek, amelyek legfontosabbjai Nyugat- ázsiában : Angora, Teherán, Da­maszkusz, Bagdad, Kabul, Bom­bay és Kalkutta, a távol Kele­ten Peking, Nanking, Sanghai, Kanton, Singapore ősVladivosz- tok. A propaganda állomások Ázsiá­ban főként nemzeti és vallási jelszavakkal dolgoznak. Az orosz agitátorok az ázsiai népek szabadságszeretetére spe­kulálva az európai és amerikai nagyhatalmak ellen uszítanak. Néhány hónap óta azonban a kommunista elvek hirdetését is megkezdték az agitátorok. Az eddigi taktikával ugyanis a szov­jet kudarcot vallott. Az ázsiai népek ugyan igénybe vették a kommunisták támogatását, azon­ban nem tűrték a munkások forradalmositását és úgy Kiná- ban, mint Törökországban egy csomó bolseviki agitátor került börtönbe. Ezenkívül Anglia erős ellenpropagandába kezdett úgy, hogy a bolseviki agitáció jelen­leg nem jelent közvetlen ve­szélyt. B3ffiaBSGKH3BanBBSUSME3tHB9MKMra — Az amerikai statisztika sze­rint a világ minden 64.-ik em­bere autótulajdonos. Tavaly az arányszám 1:66 volt. A számí­tás alapját 1900 millió földi lakos képezi. Jelenleg üzemben 29 millió 700 ezer autó áll. A veze­tést az Egyesült Államok ragad­ták magukhoz, ahol minden ötö­dik emberre jut egy autó. A búzazáloglevelek beváltása. A Pénzintézeti Központ közli, hogy a buzazáloglevelekben folyósított és buzaértékre szóló kölcsönök tör­lesztési részleteinek fizetésekor és a búza záloglevelek kamatszelvé­nyeinek beváltásakor augusztusra 32.50 pengőt kell alkalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents