Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-24 / 19. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1928 január 24 a \ Képek a mártircsalád életéből Három ízben töltötte meg zsúfolásig a közönség a Fehér Termet. — Hogy fejlődött a koronázáskori szökefiirtü, angyali arcú gyermek-trónörökös a száműzetés éveiben öntudatos fejedelmi lelkű örökös királlyá. Díszes emlékaibum jelenik meg Serédi Jusztinján dr., Magyar- ország bíboros hercegprímásáról­Az Országos Katolikus Szö­vetség elhatározta, hogy Serédi Jusztinián dr., Magyarország bi- boros hercegprímásának bíbo­rossá történt kreálásáról a nyil­vános konzisztőriumrői, általá­ban a római ünnepségekről, to­vábbá Magyarországban történt diadalmenetéről a nagykanizsai, a fonyődi, siófoki, székesfehér­vári, a budapesti, komáromi és a győri díszes fogadtatásról, valamint az esztergomi installá­cióról díszes emlékalbumot ad ki, amelynek szerkesztése oly gyors tempóban halad előre, hogy az rövid időn belül már el is fogja hagyni a sajtót. A díszes emlék­albumra vonatkozó mindennemű felvilágosítást az azt szerkesztő Országos Katolikus Szövetség (Budapest, IV., Ferenciek tere 7. III. lépcső, I. emelet 8) ad. A nyugati borpiacokon tovább tart az áremelkedés. A Borászati Lapok írja: A nyu­gati borpiacokon, különösen Franciaországban az áremelke­dés tovább tart, amely az előző betekkel szemben kb. 25 száza­lékosnak mondható. A szilárd helyzet az egész nyugati piacon fennáll és talán a legcsendesebb Olaszország. A középeurőpain szintén szilárdabb irányzat ér­vényesül, élénkülő kereslettel. Magyarországon a bötermő vidékek vesszőinek és rügyeinek fagykára folytán a termelők bi- zonyosfohu tartózkodást mutat­nak. Viszont a fogyasztás emel­kedése még most sem követke­zett be olyan mértékben, hogy az nagyobb élénkséget idézne elő, bár a múlt hőnappal szem­ben mozgalmasabb élet mutat­kozik^_______________________ A szobába lopózott macska megfojtotta az alvó csecsemőt. Kecskemét, január 23. Megrenditően végzetes kimene­telű szerencsétlenségről tett je­lentést Kocsér község csendőr- őrse. A jelentés szerint a köz­ségben egy fiatal házaspárnak néhány hónapos csecsemőjét a macska éjszakai csendes álmá­ban mogfojtotta. Bugyi Mihály 26 éves kocié- ri földműves, mielőtt lefeküdtek volna az egész este bent a szo­bában szundikáló macskát ki- kergette, hogy menjen a pad­lásra egerészni. A kis család lefeküdt, a né­hány hőnapos fiúcskát pedig bepólyázva a bölcsőbe tették. Éjszaka Bugyinő felkelt, hogy megetesse a kis csöppséget. A félhomályban egyenesen a böl­csőre tévedt a szeme. A bepőlyált fiúcska, akinek a a kezei is be voltak kötve, moz­dulatlanul feküdt. Az egész ar­cát és ftját elfödte a rajta vő- gignyulva fekvő macska. A kis Béla fiú meg sem moz­dult. Elfebéredett arccal feküdt, mintha aludna, a lélekzete el­állód. Azonnal a községi orvosért rohantak, aki megalapította, hogy a magával tehetetlen csöpp­ség halálát fulladás okozta, amit a szájára fekvő macska idézett elő. A Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének egri csoportja az­zal a gondolatával,hogy a Zsám- boky Pál bencés szerzetes, Ottó örökös király volt nevelőjének művészi készséggel kidolgozott képsorozatát elkérje azokat félt­ve őrző tulajdonosától s az egri közönségnek bemutassa, tulaj­donképen nem akart propaganda­célt szolgálni, hanem inkább és elsősorban a távolban őlö kirá­lyi családra állandó meleg sze­retettel és hűséggel gondoló szíveknek kedves örömet és meg­lepetést szerezni. És mégis, ezen tűimenőleg, a háromszori elő­adás után azt szögezhetjük le igazságként, hogy a bemutatott képeknek a gyönyörködtető ha­tásukon kivül óriási nevelő s propaganda-hatásuk volt. Ahogy a fehér vásznon egy más után elvonultak eihűnyt máriírkirályunk IV. Károly arc­képétől s az utolsó királykoro­názáskor négy éves Otto trón­örökös angyali szépségű fejecs­kéjétől kezdve a kartensteini, madeirái, majd a lequeitiói ké pék, a nézők lelkére azt a le­küzdhetetlen benyomást gyako­rolták, hogy a kis király ko rábbi boldog helyzetéből kira­gadva, nemzetétől távol és el­hagyatva, megrendítő csapások felhőitől záporozva, mégis egy boldog szigeten él és fejlődik : az Isten céljait megértő és be­töltő katolikus család boldog szigetén. Úgy érezzük, hogy a magyarság e képek tanúsága nyomán is örök hálára van kö­telezve az özvegy királyné iránt, aki oly aggódó gondossággal a bölcs előrelátással irányítja fia előkészítését jövő nagy felada­taira. A szombat este hat órakor lepergett első bemutató alkalmá­val Török Kálmán prépostkano­nok, a Szentkorona Szövetség egri csoportjának elnöke nyitotta meg az ünnepélyt. Lelkes be­Négyszázötven hold föld árát Budapest, január 23. Kőt karácsondi gazda, idősb és ifjabb Csányi Elek halált okozó súlyos testi sértési ügyét tár­gyalta most a budapesti királyi Ítélőtábla Kállay tanácsa. A tár­gyaláson ismertetett tényállásból egy tragikus élet története bon­takozik ki. Karácsonyi Antal dúsgazdag földbirtokos volt a hevesmegyet Visontán. Szüleitől 450 holdas, nagyobbrészt szántókból állő gyöoyörű földbirtokot örökölt, a hozzávaló kényelemmel, sőt pompával fölszerelt kastéllyal együtt. Egy kovásznál előkelő földbirtokos leányát vette el fe­leségül, akivel olyan jelentékeny hozományt kapott, hogy abból széde még elevenen tükröztette vissza azokat a mély benyomá­sokat, melyeket az örök város­ban az új magyar hercegprímás püspökkészenteiése s hazakisé- réae alkalmával megszervezett nagy magyar nemzeti zarándok­latán szerzett. Zajos éljenzés mellett mutatott rá arra a nagy várakozásra, mely az uj prímás személyét körülveszi,lakitői nem­csak nagy egyházi függő kér­dések megoldását, hanem az ifjú király megkoronázását is reméli a nemzet. Addig azonban, amíg ez megtörténhetik, a szívekben állandóan élni kell a legitimitás szent gondolatának. A képek bemutatása közben és végén Kisfaludy Melánia opera- énekesnő gyönyörű szárnyalásű hangján irredenta dalokat éne­kelt, Sutler Margit zenetanárnő pedigSmding: Frühlingsrauschen c. darabját játszotta el zongorán nagy művészi készséggel és ki forrott tudással. A befejező beszédet dr. TJrbán Gusztáv jogakadémiai tanár mon­dotta, aki összefoglalta a király­kérdés körül fel-felviharző né­zőiket és megállapította, hogy ha a nemzet ismét nagy és egy­séges akar lenni, a Szentkorona ezeréves fényétől megvilágított ösvényen kell haladnia és a jog­folytonosság eszméjétől egy pil­lanatra sem szabad megtánto- rodnia. A fényes sikerű előadást va­sárnap délután 4 és 6 órakor megismételték. A képeket mind­három alkalommal P. Oßlay Os­wald ferences házfőnök magya­rázta, közbeszőve a királyi csa­ládnál Lequeiiióban tett látoga­tásának érdekes részleteit. Az előadások hatását mi sem jellemzi jobbaD, mint hogy töb­ben tagul jelentkeztek a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsé­gébe, s a megjelent hölgyek is kérték a Magyar Nők Szentko­rona Szövetsége egri cso­portjának megalakítását. költötte el Karácsonyi Antal. a saját birtoka mellé még ezer­holdas bérletgazdaságot is foly­tathatott Visonta határábsn. A házaspár tokáig zavartalan bol­dogságban élt, 1921-ben azonban Karácsonyi Antal egyre sűrűb­ben maradt el hazulról. Sorsa akkor pecsételődött meg, amikor 1922-ben egy feltűnően szép, elő­kelő külsejű és jómódúnak látszó hölgy telepedett le a faluban. Házat, telket vásárolt magának. A leány a gyöngyöspatai kondás leánya volt, aki 1914-ben ment fel Budapestre cselédnek. Nem maradt sokáig cielédsorban, mert akadtak párt­fogói, akik előbb gépírásra ta­níttatták ki és ezen a réven iro­dai alkalmazáshoz jutott, azután utolsö irodai főnöke színésznő­nek képezteita ki, majd kiküldte külföldre, ahol egészen jelentékeny sikereket aratott a színpadon. Karácsonyi Antal hemar ősz- szebarátkozott a leánnyal és azontúl többé nem volt ura ma­gának. Felesége, mihelyt leg­újabb botrányáról értesült, azon­nal összecsomagolta holmiját és visszatért szüleihez, Karácionyi pedig csúszott le tovább a lejtőn, elárasztotta uj barátnőjét éksze­rekkel, házat, birtokol vásárolt neki, az ingatlanokat a nö ne­vére Íratta és hogy minderre a költséges passziójára teljék, 450 holdas birtokából 380 hold kül­sőséget eladott és csak 70 hold belsőséget tartott meg magának a kastéllyal együtt. A gyöngyöspatai kondás lánya, mikor mindent kivett már a föld­birtokosból, ami értéke volt, el- hidegült tőle és sok heves jele­net után szakított vele. Kará­csonyi nehezen nyugodott bele a szakításba, de végre is bele­törődött kedvese elvesztőiébe, ö is megszakította vele az érint­kezést. Hogy gyógyulását meg­gyorsítsa, kártyázott, Monte Cár­iéba utazott, ahol a rulettasztai mellett elúszott még megmaradt birtoka és kastélya is. 1925-ban már teljesen leszegényedetten tért vissza az országba. Ekkor valami úton-módon Kará­csondra került, ahol a község­házán alkalmazták. Nem végzett ugyan rendes mun­kát, nem is kapott állandó fize­tést, csak alkalmi becslésekre, szakértői tevékenységre hasz­nálták föl és azokból az aprő jövedelmekből élt, amelyeket ezért a szórványos munkájáért kapott. Ebben az időben sűrűn panaszkodtak a gazdák a köz­ségházán, hogy baromfióljaikat valaki megdézsmálja és bár a lopás kétségtelen bizonyossággal sohasem bizonyult rá, köztudat volt a faluban, hogy a csirkék csak Karácsonyi Antal kezén tűn­hettek el. Ez a föltevés kétségtelen bi­zonyossággá vált, amikor 1926. decemberének egyik éjszakáján két karácsondi gazda, idősb Csányi Elek és ifjabb Csernyi Elek az istállóba menet, sötét alakot pillantottak meg az udvaron. Rá­kiáltottak, hogy kicsoda és mit akar, mire az ismeretlen válasz helyett revolvert rántott ős fe­léjük lőtt. A gazdák berohantak az istállóba, vasvillát ragadtak és üldözőbe vették a futásnak eredt alakot, de nem érték már el. Két hőnappal később azután a községi éjjeliőr Gsányiék por­tája mellett élettelennek látszó testet talált az árokban. Azonnal ráismert az ájult alakban Kará­csonyi Antalra. A községi orvos megvizsgálta és megállapította, hogy kevéssel korábban meghalt. Számos külsérelmi nyomot is talált rajta és minthogy Gsányiék szomszédjai tudták, hogy Kará­csonyi az este bent járt Csányiék- nál, megindult a két gazda ellen halált okozó testi sértés címén az egri királyi ügyészségen az eljárás. — Az egri törvóoyszék bűnösnek is mondta ki mind­kettőjüket és az apát három esztendei fegyházra, fiát pedig nyolehőnapi börtönre ítélte. Az elitéit gazdák felebbezését dr. Altorjay Sándor budapesti Két karácsondi gazda csirkelopás miatt agyonvert egy tönkrement visontai földbirtokost

Next

/
Thumbnails
Contents