Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-20 / 16. szám

Ä R fl 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér- egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések# milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBAN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR X Ij V. év/. 16. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1928. január 20. Bennem minden jóravaló magyar ember szolgáját találja... Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás fogadtatása a budapesti pályaudvaron. Ádáz harc indult meg a sajtó hasábjain, folyik a politikai arénán s foly­tatódni fog a független magyar bíróság tárgyalótermében, ba Nagy Emil tényleg enged a mi­niszterelnök nyájas invitálásá­nak r bíróság előtt fogják köl­csönösen kiteregetni ügyüket. Erre a küzdelemre valóban il­lik az a bölcs mondái, hogy két perlekedő között a harmadik örül. Sem az ügy nem olyan fon­tol már, hogy négy év pora alól érdemei lett volna ok nélkül ki- áini, lem az ország mai helyzete nem alkalmas atmoszféra ily po­litikai bárbaj megvívására. Elvégre nem tudatos hazug­ságról van szó, amely miatt az egyik pörös fél a másikat elsö­pörheti társadalmi és közéleti pozícióiból, hanem legfeljebb ar­ról, hogy mindketten más for­rásból 8 így különböző beállí­tásban ismerik a szőbanforgő diplomáciai tárgyalás lefolyását. Egy pártatlan zsűri mindeneset­re megnyugtatóbban tudná az ügyet mindkét fél a a nemzet ér­dekében elintézni, mint a bíró­ság, melynek csupán az lehet a hivatása eldönteni, kinek van igaza ? s diplomatikus, valamint politikus kimagyarázkodásokra nincs alkalma. Ez a politikai pár­baj bírói fórumok bevonásával nem egyéb, mint a felcsattanő indulatnak a hűvös meggondolc- ság korlátái közül való ki- szökkenése, tekintet nélkül arra, hogy kit vagy mit temet maga alá, ha egyszer megmozgatta maga körül a világot. Ez a ma­gyar természet nekiszilajodása: ba per, hát hadd legyen per. A harmadik pedig ezalatt örül. A csonkaország összetákolt ba- tárpalánkjain ellenséges érzületü harmadikok kárőrvendezőn né­zik az igazság cséplését. Akár­melyik fél győz a párviadalban, az eredmény egyformán malmuk­ra hajtja a vizet. Ha Nagy Emil győz, mily büszkén fogja hír- szolgálatuk a világba röpíteni a külföld zöldasztalai mellett oly sok sikert aratott magyar mi­niszterelnök belföldi vereségét. Ha Bethlen győz, mily kaján őrömmel fogják birdetni, hogy lord Rotbermere informátorára és barátjára a magyar bíróság sü­tötte rá a szégyenbélyeget, hogy nem mondott igazat, tehát ugyan­ilyen igazak lehetnek a magyar kisebbségek elnyomatásáról szol­gáltatott adatai is. A magyar sorstragédiánsk ál­landó visszatérő jelenete az, ami­kor két viaskodó magyar körül faérörvendö ellenség settenkedik s lesi a szabad préda alkalmas pillanatát. Dr. Urbán Gusztáv. Budapest, január 19. Ma érkezett Rómából csonka hazánk földjére dr. Serédi Juezti- nián, Magyarország hercegprí­mása. Vonatát minden állomá­son harangzúgás és nagyszámú ünneplő tüntető közönség fo­gadta. A Déli Vasút állomásán Buda­pesten már reggel óta hatalmas tömegek várták a vonatot. Egy­más után érkeztek meg az elő­kelőségek : gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a kormányzó és a kormány nevében, Sipőcz Jenő dr. polgármester a fővaros nevében, Andreika Károly főka- pitányhelyettöB, Ernszt Sándor, Pintér László, Karafiáth Jenő or- izággyülési képviselők, a buda­pesti papság, a Szent Imre Kör, a Ferenc József Intézet növen­dékei, a szerzete« rendek, Zichy János gróf, Huszár Károly, 7or- may Cecil, Preszly Elemér fő­ispán, Agorasztó Tivadar alispán, Somorjay Lajos a Máv. elnök­igazgatója etb. Féltizenegy helyett tizenegy óra 30 perkor tűnt fel a pálya­udvaron a hercegprímást hozó vonat. A mozdony homlokán fehér ró­zsákból kirakott kettős kereszt volt. A vonat beérkezésekor a zene bar a Himnuszt játszotta. Ha­talmas éljenzés fogadta a vonat­ablakánál megjelenő hercegprí­mást, aki Bárdos Rémig pannon­halmi bencés apát kíséretében szállott le a kocsiból. A leszállás után Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a kormányzó és a kormány nevé­ben üdvözölte a hercegprímást, majd átnyújtotta a kormányzó írásos üdvözletét. Sipőcz Jenő polgármester üdvözlő beszédé­ben arra kérte a bíboros her­cegprímáit, hogy életének példájával mutassa meg az utat, amelyet követnünk kell. Fogadalmat tett ezután, hogy Budapest népe mindenben tá­mogatni fogja. Preszly Elemér Pest vármegye főispánja vármegyéje nevében üdvözölte ée kérte, hogy legyen apostola nemcsak a csonka, de a nagy országnak is. Zichy Já­nos gróf, üdvözlő beszédének elején azt mondotta, hogy Serédi Jusztinián mint egyszerű szerzetes hagyta el az országot és most mint az ország első zászlósura jött vissza. Megható jelenet következett ezután: Három hadiárva fehér rőzsaoeokrot nyújtott át a her­cegprímásnak és csak ennyit mondott: Áldja meg az Isten! Messze hallatszó, csengő han­gon szólalt meg ezután a mély csendben Serédi Jusztinián her­cegprímás: — Szeretett magyar testvéreim ! A két utolsó napom diadalát volt. Megám is elgondolkoztam rajta, miért van az, hogy engem mindenütt ily nagy szeretettel fogadtok utamon. Talán azért, mert erre a szédületes, magas polcra amelyre jutottam, soha, még gondolatban sem töreked­tem Isten földi helytartójának aka­rata volt ez és engedelmesen fejet hajtottam előtte. Ezután a nemzet szomorú sor­sáról szólva azt kérte, hogy adják meg minden nemzetnek az igazát, de adják meg nekünk magyarok­nak is az igazunkat I — En senki meggyőződését nem támadom és megbecsülöm addig, amíg az illető maga is megbecsüli, de istentelen emberrel hazát felépíteni nem lehet. Az újraépítés munkáját csak vállvetve tudjuk elvégezni. Eb­ben a történelmi időben csak a közös és egyetértő munka lehet sikeres. — Külföldön, mondhatnám így is: mindig befurakodtam Bzokba a társaságokba, ahol nem ismer­tek, vagy félreismertek bennün­ket magyarokat. Ha dolgozunk, akkor mindenütt észrevesznek bennünket. Rómában is a hazámat szol­gáltam. A hercegprímás ezután a fő­város közönségét kérte, hogy adjon példát a hazaszeretetben és vezesse a becsület útján a megmaradt vármegyéket. Ezután idézte a pápa szavait, aki a búcsűzásnál ezt mondotta. A magyarok az én szivemből viszik el új főpapjukat. Ezt a nagy kitüntetést a sa­ját személyé« keresztül az or­szágra vonatkoztatja a herceg­prímás. Az utolsó nyolc év alatt csak a római Szent Szék értette meg a magyarokat. A hallgatóság itt percekig él­tette és ünnepelte a pápát. A hercegprímás ezután e szavakkal fejezte be az üdvözlésekre adott válaszát: — Bennem minden jóra való magyar ember szolgáját találja. Az ünneplő közönség ezrei ezután elénekelték a pápai him­nuszt, amelyet a bíboros herceg­prímás is velük énekelt. Magyar- ország új főpapja ezután vissza­ment a vasúti bocsiba. Az ablak­ból megáldotta a közönséget. A vonat lassan megindult. A kö­zönség ezrei kendőket lobogtat­tak. A hercegprímás barátságosan integetett jobbjával. A bal ke­zében pedig még mindig ott volt a három kis hadiárva fehér virágcsokra. A pénzügyminiszter megállapította a vágyónváltság- földek haszonbérét. A pénzügyminiszter a vagyon- váltságról szőlő törvényben nyert felhatalmazás alapján azt a ha­szonbért, amelyet az állam tu­lajdonába jutott, de földbirtok­politikai célra az állam által még át nem vett vagyonváltság- földek volt tulajdonosai, vagy jelzálogi haizokbérlői vagy ha­szonélvezői az államkincstárnak kötelesek, az 1927—28. gazdasági évre a vagyonvőltság fejében leadandó föld kataszteri tiszta jövedelme összegének minden koronája után 2 pengőben álla­pította meg. Ez a megállapítás nem érinti a vagyonváltság - földek után azok volt tulajdonosai által fize­tendő haszonbérekről és köztar­tozásokról, földadókról, valamint a haszonbérek kezeléséről szőlő rendeletnek azt a rendelkezését, mely szerint ha a váltság alá vett ingatlan a maga egészében ha­szonbérbe vagy alhaszonbérbe van adva, az egész ingatlanért fizetett haszonbérletnek a va­gyon váltság-földre eső hányadát köteles a haszonbérlő az állam- kincstárba beszolgáltatni, ha a szerződéses haszonbérnek ez a hányada a megállapítható ha­szonbérnél több.

Next

/
Thumbnails
Contents