Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-06-27 / 147. szám

EGRI NÉPÚJSÁG-4- leaBsm A^$g««m««am^e5wxw^4smim««»w,w*wiiw*iesaiiwwfRaiweiS88» A románok letartóztatják a vakációra hazautazó diákokat. Debrecen, június 26. Az utóbbi időben gyakran ér­keznek Erdélyből olyan hírek, hogy a románok több magyar középiskolás és főiskolai hallga­tót tartóztattak le kémkedés gya­núja miatt. A fiatalembereket egyik börtönből a másik bör­tönbe hurcolják és hónapokig — fogvatariják. A magyar kormánymfirtöbbször diplomáciai lépéseket tett ebben az ügyben és interveniált az er­délyi magyar diákokért, azon­ban a legtöbbször minden ered­mény nélkül. Az Erdélyben uralkodó lehe­tetlen állapot arra indította a debreceni egyetem rektorát és kari dékánját, hogy hirdetményt bociásBsnak ki, amelyben figyel­meztették a debreceni egyetem hallgatóit, hogy az iskolai év végével ne utazzanak a meg­szállott területre, mert kilehelik magukat a letartóztatás és meg­hurcoltatás veszélyének. Dögnyúzó késsel szúrta le vejét egy gyepmester a pofon miatt. Debrecen, június 26. Cscrgei Imre — püspökladányi gyepmester állott tegnap a deb­receni kir. törvényszék bűnt:;tő­tanácsa előtt ezándékos ember­ölés bűntettével vádolva. — Csergei Imre egy délelőtt Hor­váth János vejét, mert az a fia­tal Csörgeit pofonütötte, — dög- nyúzókéssel úgy megszórta, hogy az sebesüléseibe belehalt. Ezért eljásáa indult ellene. A tanúkihallgatások után a védelem új&bb tanűkihallgatá- sokra tett indítványt. A kir. tör­vényszék az indítványnak helyt edolt és a tárgyalást elnapolt». I Kézimunkakiállítás az Angolkisasszonyok polgári leányiskolájában A tanév szorgos munkája után a kézimunkák cokatérö garma­dáját gyűjtötte össze és állította ki az Angolkisasszonyok áldásos munkát végző polgári leányis­kolája. A kiállítást megtekintve nem tudjuk, mit csodáljunk in­kább, a szorgalmat, amit a nö­vendékek kifejtettek, ez ízlést, ami a kiállított tárgyak minden egyes darabját jellemzi, vagy a praktikus érzéket, mely nem en­gedi haszontalan játékokra fe­csérelni a növendékek munka­kedvét, hanem a fehárneműek, föggönyök, takarók stb. válto­zatos sokaságában az egyszemt s mégis finomat és szépet ke­resi. Az I. ős II. osztály érmé­ben természetesen csak egysze rübb dolgokat láthatunk: prak­tikus horgolt kendőket, tarka hímzéseket asztalterítőn, kony­hai ruhákon, zsebkendőket, di- ványpfirnákaí, kötelező csipke- mintákat. A III. és IV. osztály kiállítása külön teremben már magasabb igényekkel lép a néző elé. Komplett női fehérneműek gyönyörű hímzéssel, leheletfinom zsebkendők, asztaliért ük ős asz- talfutők, gobaliuképak, szmirna- szőnyegek, kelin hímséBek, ka­lotaszegi varrotaeofc, Theia-kézi- muakéfc sorakoznak egymás mellett. Jutalmul őj buzdításul különö­sen ki kell emelnünk: Nagy Ilona gobelinképőt ős térítőjét, Dózsa Juci fdé kézimuckadobo- zát, ozsonna-asztalterítőjét kü­lönféle gyümölcs díszítéssel, i2a- bons&ky B rradot diványpfiroft ját és asztalterítőjét, Pál Aranka gyopárra! diszitett térítőjét, Brindza Mária kör-netz asztal­terítőjét, Adamcsek Sári uzson- na-atzielleritőjét, Dely Judit mű­vészi készséggel készített Krisz­tus-fej gobelinjét, Szilágyi Ilona angol madeira függönyét ás 8Z(mirna-8zőnyogét. Á kötelező munkák közül meg kell említe­nünk a valóban ízléses szép női fehérneműket, melyekből egy garnitúrát minden növendék el­készített. A kiállítás szép ered­ményét látva, megállapíthatjuk, hogy az Angolkieamonyok in­tézetének polgári leányiskolája is hivatása magaslatán áll s nem­csak ízlést, ösztönzést, de ke­nyérkereseti lehetőséget is ad növendékei kezébe. Egri fiúk külföldön. A Císzt. Rend egri Sz*. Barnát- gimnáziumban működő 213 sz. Koháry J cierkészciapat idei táborozása nagyobb méreteket ölt az eddigieknél. Egyik cso­portja 32 résztvevővel Dr. Eve- tovics Kuno, dr. Patsky Vidor és Kalovich Alajos vezetésével mozgőtábor formájában Európa egyiK legszebb űlját t-szi meg, Auizíris, Svájc és Németor­szág legszebb városait tekinti meg. A mozgó tábor útiránya : Béct, Salzburg, Innsbruck, Bre­genz, Zürich, Luzern, München. 3 heti időtartam alatt e jelz-nt városok és ezen városok vidé­kének szépségeiben fognak gyö­nyörködni a fiúk. — A vier- valdstädti tavak gyönyörű vidé­kének szentelnek legtöbb időt. A csapit elszállásolása a legtöbb városban intsrnátusokban, isko­lákban vagy diákotthonokban történik. E szép úton szerzett sok tapasztalat és kedves élmény egész életre feledhetetlen emlék­ként marad meg az egri cser- kétzfiűk lelkében. A második csoport dr. Hegyi Kapisztrén vezetésével 44 rssztvavővd Púi- nok közelében a Sajó partján üli fel éllő táborát. A védett hely, a vidék szépsége a a tá­bor íelketnemesííö, testet üdítő hatása biztosítja «ok fiú számára a legszebb vakációi. — Az első csoport indulása június 30.-áu 0'47 őrekor, a másik csoporté június 30. ári 7 50 * Pártoljuk a tűzoltók jótékony- célú táncmulatságát. 1928 június 27. ■■MMMMMBRSfä •ríkSSH&í Ország-Világ. — A belügyminiszter elrendelt?, hogy politikai vagy más jellegű nőpgyűlősen, ünnepélyen, felvo­nuláson, körmeneten, csoporto­suláson, továbbá a törvényható­ság részéről láttamozott alap­szabályokkal bíró egyesület és fiökegyesület bármiféle nyilvá­nos gyűlésen, nyilvános ünne­pélyen fegyverrel, bottal, tettle­ges bántalmazásra, avagy a rend megzavarására alkalmas más eszközei megjelenni tilos. — A gazdasági akadémiákon négy évre emelik f«l a tanulmányi időt. — A kenderesi elemi iskola év­záró vizsgáján részivel! Horthy Miklós kormányzó i#, aki beszé­det mondott, amelyben kijelenti, hogy elismeri és megbecsüli a tanítók nagy munkáját. — Száznál több jacht vesz részt az országos balatoni ün­nepségeken. — Kétévi fegyházra Ítélte a deb­receni tábla Groszmann Kálmánt a miskolci leánykereskedőt. — Balassagyarmaton négyszeres gyilkosság miatt halálra ítélték Ferenczi Pál bognárt, aki Két- bodrog községben 1925. áprili­sában feleségét őe három gyer­mekét előre megfontolt szándék­kal megfojtotta és elásta. — Kőbányán a szegedi gyors­vonat elgázolta MiszlovíU József 78 éves gyári munkást. — Az olmGizi 2. repülőezred egyik repülőgépe eddig ismeret­len okbői Kozuschau község fe­lett repülve lezuhant, amikor a repülőgép a földhöz üíődött, hirtelen meggyulladt é* pilótája, Huppa Jáno#, elégett. — Franciaország áttér az arsny­valutöra. 26528 4K4R4B4K ä Ä SCä ä ä SCÄÄÄ SCÄ 3C5Tä <6IR9S iSSiRt Időjárás A Meteorologiai Intézet jelenti: Hazánkban derült, száraz és igen meleg az idő. A hőmérsék­let jóval a normális fölött van. Jóslás: Egyelőre igen meleg idő, majd időváltozás várható, nyugat felöl meginduló zivataros esőkkel. Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Hevesg Gusztáváé. XVIII. Nemcsak Sieiliának, hanem az itáliai Alpoknak is legnagyobb hegye az Etna, egyúttal az európai tűz­hányók közül is a legmagasabb, kb. 3300 méter. Pontosan nem tudják megmérni, mert mintegy 200 kelés díszeleg rajta: a mellékkráterek. Történelmi időktől fogva tudjuk, hogy állandóan ténykedik. Kr. e. az 5-ik századból vannak az első hiteles föl jegyzések szörnyű pusztí­tásaiéi. A mi időnkben különösen a 19. században nyugtalankodott. 20 nagy kitöréssel segített magán ‘100 év alatt, de a mostani száza­dot is haragosan nézi, legutóbb 1923 májusában mérgelődött komo­lyabban. Hogy az ókorban is sok galibát okozhatott, ismét csak a mithologiára kell gondolnunk, ami azt tartotta róla, bogy a Kyklopsok, a villám és menydörgést okozó is­tenek, mint Hephaistos legényei, az Etna-ban laknak, szörnyű fegyverei­ket annak tüzében kovácsolják. Attól a perctől, hogy az Etnát meg­láttam, semmi más nem létezett számomra. Bicoccánál újra tengerhez kerül­tünk, de ez már a Joni tenger volt. I Innen állandóan víz mellett utazva, j türhetőbb volt a 30 fokon túli bő- i ség. Mielőtt megérkeztünk volna Siracusaba, a sófelfogó telepek víz- kertecskéi előtt haladtunk el. Maga a város Délamerika formájára em­lékeztető fóldnyelven, az úgyneve­zett Ortygia félszigeten épült, me- i lyet keskeny földrész köt össze a szárazfölddel. Ma mindössze csak 70 ezer lako­sa van e nagymultú városnak, pedig az ókorban, a görög időkben, a sziget legnevezetesebb helye volt, milliót megközelítő emberszámmal. A rómaiak uralma alatt azonban már elveszítette nagy jelentőségét. Manapság évről-évre nagyobb az idegenforgalma, melyet sok érdekes látnivalója indokol. Tehát itt vagyunk Sirakusa-ban, utunk legdélibb pontján, abban a városban, melynek sötéten bólon- gató ciprusai a nagy német festőt, Arnold Böcklin-t annyi sok pompás témával gazdagították, melyeknek nyomán, müncheni utam alkalmából a Schack Gallerieban tartózkodva, addig előttem ismeretlen gyönyörű­ségeket találtam. Olyan szűk utcái vannak Siracu- sának, hogy kocsi se fér el rajta. Nápolytól nagyban különböző utca­jellege, előttem szinte afrikaiasan déli volt. A szűk helyre zsúfolt vá­rosnak legnagyobb tere, a Piazza del Duomo is, alig terjedelmesebb \ egy sz'éles utcánál. Legszembeöt- ; lőbb érdekessége a városnak, a dús, ; barokk-homlokzatú székesegyház, ; egy ókori görög Minerva templom | monumentális oszlopainak különleges j beépítésével. Ezek az osz'opok úgy kívül, mint belül, érintetlenül van­nak, láthatók. Oldalkápolnájában, a város védszentjének, szt. Luciának j értékes ezüstszobrát őrzik. Régi ke- | resztelő medencéje, a 13. század- j ból származó, oroszlános bronztalpa- 1 zaton, a kathedralis kincsei közé tartozik. A szemben lévő érseki re­zidencia szintén tetszetős barokk épület. \ Ugyancsak e téren van a hires régiségmuzeuma, a Museo Archeolo- ; gico, itt találtuk a világ egyik í legszebb Venus szobrát, a helle­nisztikus korból származó Aphrodite I Anadyomenet, vagyis a tenger hab­jaiból kiemelkedő szépségistennőt. ’ Ugyanis a görög mithologia szerint Aphrodite (rómaiaknál Venus) nem ’ embertől született, hanem Kythera szigetén a tenger habjaiból. Úgy a festészet, mint a szobrászművészet szeretettel használja e tbemát. — Sajnos, a syracusai Aphroditénak, hiányzik a feje, pedig különben a csodás hófehér márványból való testen, szinte látni véli az ember az élet elevenségét. Mint minden olasz muzeum, úgy ! ez is tele van sarkophágokkal, relie- ! fekkel, urnákkal, torzókkal. Innen a szép tengerparti sé­tányra, az úgynevezett Passeggio Arethusára kanyarodtunk, melynek délszaki fái között, kedves, ismerős növénnyel találkoztunk. A magyar kisvárosok udvarait díszítő sovány oleanderek jól táplált, viruló test­véreivel. Megnéztük Syracusa legnagyobb fiának Archimedesnek álló már­ványszobrát, ami úgy ábrázolja a lángeszű fizikust, midőn az általa feltalált gyüjtőtükörlapra tűző nap­sugár segélyével felgyújtja az ost­romló rómaiak hajóját. A papirusnövényektől benőtt ke­rek Arethusa forrás ismét görög hitregéket idéz fel. Ugyanis Are­thusa nimfa volt, s az őt üldöző Alpheus elől menekülve Dianánál talált védelemre, aki, hogy meg­szabadítsa a szép nimfát, e forrássá változtatta át. Alpheus, miután hasz­talan kereste Arethusát, bánatában Peloponnesos szigetén folyóvá válto­zott s a mese úgy végződik, hogy a syracusai Arethusa forrás és a peloponnesosi Alpheus folyó vize, mélyen lennt a tengerek alatt, mé­gis összeköttetésben vannak. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents