Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-06-24 / 145. szám
Asa 24 FILLÉR x tön f , / ^ / 192 r ■y^/x/'N Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- • nap 24 fillér. ♦ EGRI HEPUJS Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. CRBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. évf. 145. szám Vasárnap Eger, 1928. június 24. A magyar kultúra és a magyar tanítóság ünnepe lesz az egri érseki tanítóképző centennáriuma 17 fröccsöt megiszik, három poharat a falhoz vág és fizetés nélkül távozik. Amikor a pincér az utolsó megrendelt fröccsöt hozza, már hült helyét találja. Mások nagy baráti körrel jelennek meg és hatalmasat mulatnak, a cigány tejben-vajban fürdik, itatják és a végén kijelentik, hogy most nincs pénzük, majd kiegyenlítik holnap a számlát. De néha hónapok és évek telnek el, míg a gavallér fizet. A vendéglősök meggondolat- lanabb része* azt hiszi, hogy a tiltott korcimai hitel engedélyezésével föllendítik üzletüket. Az értelmesebbek a markukba nevetnek, mert hisz tapasztalatból tudják, hogy a vendég náluk nem dáridőzik, de megissza készfizetés mellett a mega napi három vagy több decijei, mulatni azonban az ostoba kollegához megy hitelbe, — hogy azután feléje se nézzen. Ha a korcsmáról maga fizetne rá erre az üzletre, akkor csak azt találná meg, amit keresett. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni a korcsmái hitelezést a főpincérek és a könnyelmű mu- latozók s léhűtők szempontjából. A tulajdonosok rendszerint át szokták hárítani a korcsmái hitel kockázatát a főpincérre. Szegények, hacsak állásukat nem akarják veszíteni, kénytelenek tűrni, hogy a tulajdonos este az általa italban és készpénzben nyújtott hitelt felszámítsa és a föűron behajtsa azzal a könnyed megjegyzéssel, hogy a főúrnak inkább megfizetik a tartozást. A tiltott korcsmái hitelnyújtáshoz tehát még hozzájárul a a főpincérek megkárosítása és visszaélés a hatalmi helyzettel. Szerintünk az ilyen korcsmáro- soktól kímélet nélkül meg kell vonni az italmérési engedélyt Ezt a kíméletlenséget a korcsmái hitelt nyújtók itt Egerben különösen megérdemlik. A város gazdasági helyzete, 0 polgárok kereseti viszonyai nem olyanok, hogy szemet hűnyjunk afelett, hogy egyes korcsmárosoka köny- nyelmü és gyeDgejellemű egyéneknek alkalmat adjanak as$ adősságcsinálásra, tékozlásra, hozómra való dorbézolásra. Tiltakoznunk kell az elleD, hogy itt egyes korcsmárosok és vendéglősök anyagi érdekek miatt szaporítsák azok számát, akik a hitelezési csalást szinte iparsze- rüleg űzik. Ha kell, hát hatósági közbelépéssel szüntessenek be mindennemű korcsmái hitelt, mert üzleti eredményeket nem igen lehet vele elérni, kárt ellenben annál többet okoznak a társadalomnak. — p. e. — Eger, június 23. Június 26 27. és 28-án ünnepli alapításának százéves évfordulóját az egri tanítőképzőintézet. A nagyszabású ünnepség gazdag programmját már közölte az Egri Népújság szombati száma. Nemcsak Egernek, a ragyogó történeti múltú iskolavárosnak, nemcsak az intézethez legközelebb álló néptanítóságnak, hanem az egész magyar kultúrának ünnepe kell, hogy legyen, — mintahogy lesz is — az egri Líceum százéves tanítóképzőjének jubileuma. Nagy, fölemelő érzés, hatalmas gondolat visszatekinteni egy ilyen nemzeti, magyar, katholikus intézményiszázéves történetére és elképzelni, hogy ennek a nagynevű érseki iskolának kapuján minden esz tendőben, eddig száz esztendőben, minden Péter-Pál napján a magyar népnevelés felkészült munkásai indultak ki a küzdelmes magyar életbe. És e visz* szatekintésnél minden egri, minden hevesmegyei és talán minden katholikus embert büszkeséggel töltheti el az a bizonyosság, hogy a százéves egri tanítóképző minden esztendőben olyan tanítói gárdát küldött a magyar nemzet virágos kertjébe, amely tanító gárda az iskolapadok közűi jeles, halhatatlan nevű mestereinek erkölcsi érzését, katholikus magyar hazaszeMintegy kétszázan neveztek be Megemlékeztünk arról a nagyszabású mozgalomról, amelynek célja HevesmegyébBn a lótenyésztés fellendítése. Ennek a mozgalomnak egyik jelentős mozzanata az a nagyobb srányú lő- kiállítás és lódíjazás, amelynek színhelye vasárnap Kápolna község lesz. A kápolnai lókiállitásra közel kétszáz lovasgazda jelentette be eddig részvételét. Igen nagy lesz a lőkiállítás nézőinek száma is. A lókiállitásra dijakat küldöttek: a honvédelmi minisztérium, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara, Gosztony Andor föld- birtokos, Szent-Ivány Farkas földbirtokos, Eger város, Kápolna község stb. A kiállítás megkezdése előtt reggel 8 órakor szentmise lesz retetét, áldozatos kötelességtudft- sát, türelmét, odaadó munkásságát vitte magával élet-tarisznyájában. Ilyenkor be kell látnunk azt is, hogy a magyar tanító nem volt mindig olyan mértékben becsült napszámosa a nemzetnek, mint megérdemelte volna. És be kell látnunk azt is, hogy a nemzet jövője talán legelsősorban a néptanítók kezébe van letéve. Ezért fordított oly nagy gondot világhírű iskolamestereire a há- borűelötti hatalmas Németország és ezért látjuk a háború óta, hogy minden nemzet olyan, szinte erejét meghaladó áldozatokkal fejleszti népoktatását, középiskoláit, egyetemeit. Mert a »békec utáni haro a kultúra fegyvereivel folyik tovább. És ha annak idején valamikor a közös hadsereg szolgálati szabályzatában azt tanultuk, hogy a »gyalogság a csaták oroszlánja« akkor ma a magyar kultúra hadseregéről bátran hirdetjük a marsallbotos professzorok és kiváló tanáraink díszes csapatai előtt meghajolva, hogy a magyar kultúra hadseregének gyalogsága és a magyar kultúra küzdelmes csatáinak oroszlánja a magyar néptanítóság és teljes szívvel, egész lélekkel ünnepelünk ezzel a néptanítósággal egri nagy intézetének százéves jubileumán, (k. a.) a kiállításon való részvételre. a kápolnai templomban. A vidékről érkező előkelőségeket ezután Csepela Lajos dr. tb. kanonok, esperes plébános látja vendégül s ugyancsak az ő vezetése alatt mennek ki a vendégek a kápolnai vásártérre, a kiállítás színhelyére. — Albrecht főherceg is részt- vesz a borsodmegyei leventeversenyen. — A miskolci reálgimnázium igazgatója, Csorba György olyan készüléket talált fel, amely két rádióállomásról származó irányjeladás alapján a légi közlekedésnél szükséges kellő gyorsasággal lehetővé teszi ama pont földrajzi helyzetének a meghatározását, amely helyen a légi jármű a felvétel pillanatában van. Óriási érdeklődés mutatkozik a kápolnai lókiállitás iránt Békési gimnazista leányok tanulmányútja Hevesmegyében. Eger, június 23. Kedves látogatói voltak tegnap Egernek. A békéscsabai leány- gimnázium III.—VIII. oszt. növendékei, tanárnőik, illetve ta&. náraik vezetésével tanulmány^ útra jöttek Hevesmegyébe. Csütörtökön a Máira kies vidékeit,' Gyöngyös várost, majd világhírű fürdőhelyünket: Parádot tekintették meg és az éjszakát is Párádon töltötték. Pénteken reggel autóbuszon Egerbe jöttek. Felüdültek a melegvizű egri uszodában, azután a délelőtt folyamán megtekintették Eger történelmi nevezetességeit. A vár, Gárdonyi sírja és Dobó síremléke, az Egri csillagok ragyogó jeleneteit elevenítették fel a békéscsabai leánygimnazisták lelkesedő, fogékony sziveiben. A híres Szép-bástyáról gyönyörködtek az érseki város festői panorámájában, azután megcsodálták a minaretet, ahonnan a Líceumba mentek. Itt a csodás szépségű freskók, a ritka kincsekben bővelkedő hatalmas könyvtár és magának az épületnek bámulatos barokk-szépségei váltak feledhetetlen és legszebb emlékeivé n négynapos tanulmányútnak. Úgy a növendékek, mint tanáraik elragadtatással beszéltek az Egerben látottakról. Az árnyas Érsekkert kioszkjában elköltött ebéd után Egernek, a magyar kultúra ezeréves városának mély benyomásaival a lelkűkben távoztak el a békéscsabai gimnazista leányok Hevesmegye székvárosából Miskolcra, hogy másnap Lillafüred és a Bükk hegység természeti szépségeiben gyö- györködhessenek alföldi, síkhoz szokott szemeik. A tanulmányút vezetői Jámbor Márta tanárnő, Bauer Edéné, Bauer Ede és lerebess János gimnáziumi tanárok, dr. Bártyik Mátyás és Buday László r. katb. hittanárok volta*, míg a növendékek névsora a következő volt: Bóka Dalma, Danielis Ilona, Dobozy Piroska, Fehér Piroska, Ficzek Mária, Gajdács Erzsi, Gálik Erzsébet, Gortkő Zsófié, Hajas Ilona, Huszár Gizella, Klinghammer Ella, Klinghammer Irén, Koppányi Éva, Kurlág Boriska, Lehóozky Gizella, Liker Lenke, Margőcsy Magda, Máté Katalin, Martincsek Anna, Medo- varszky Klára, Nemes Magda, Pataj Zsófia, Romvári Margit, Reisz Vera, Szalai Lili, Thiesz MagdB, Varga Margit, Ványi Etelka, Weisz Magda, Wulcz Margit.
