Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-06-20 / 141. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1928. június 20 I I 2 Haller István v. kultuszminiszter, az egri kerület országgyűlési képviselője beszélt ezután: — Békességet akarunk, ez teljesen igaz' — mondotta többek között—, de a béke többfajta. Van olyan béke, amelyet valaki úgy szerez meg, hogy hagy a hátán fát vágni, vagy ha a jobb arcára egy pofont kap, odatartja a bal arcát is, alázatosan; vagy ha kilopják a zsebéből a pénzt, nem szöl semmit. Aki ilyen békességet akar, békessége ugyan lesz, de nem is lesz mása, semmije. Epen mert békét akarunk, azt Bkarjuk, hogy legyen hadseregünk. Azért kell katholikus szervezkedés, azért kell Nép- szövetség, katholikus képviselők, katholikus kultúra, katholikus újság, hogy minden ellenfél lássa, hogy itt az erő. Czettler Janó egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a képviselőház alel* nőké mondotta ezután a következőket : — A mi szeretett főpásztorunk, Magyarország legnagyobb papja, irányt szab nekünk a közélet minden vonatkozásában. A legnagyobb, a legnépesebb katholikus gyűlések az egri főegyházmegyében folynak le és én, aki szerencsés vagyok minden ilyen katholikus hadtest felvonulásán részt venni, azt mondom, hogyha minden egyházmegyében így fog megindulni a katholikus szervezkedés, akkor nem kell majd nekünk sem olyan éles szavakat használni a katholikus ügyek védelmében, mint manapság. — Nem most, hanem talán az előző időben voltak egyes képviselők, akik szembe akartak állítani bennünket a kisgazda elvekkel. Bennünket, azt a pártot, amely már Zichy Nándor idejében tűzte zászlójára a földreformot. — Mi tudjuk azt, hogy a mi aranyvalutánk a magyar kisgazda és kinn a közéletben mi elsősorban fundamentumnak a- karjuk építeni a magyar földmíves vallásosságát. Mi első8orbah küzdünk a falu népének jogaiért. A helyes megfontolás is ezt diktálja nekünk. Mert megtörtént a múltban, hogy az éllamhatalom azt hitte, hogy a fegyverek és a szuronyok sokaságában van a nemzet ereje és láttuk, hogy egy borzalmas órában nem volt senki, aki kezébe vette volna Szent István kardját. Nem szabad elbizakodnunk az államhatalom erejében. Meg kell szerveznünk a Krisztus szerinti keresztény demokráciát, mert ez és nem a nemzetköziség emeli fel a nemzetet. Egy második védővonalát kell kiépítenünk a nemzetnek a társadalmi rend biztosítására. És ha az államhatalom egy alkalommal ismét gyengének bizonyulna. ez a védővonal tartsa az országot. — Én nem féltem Magyarországot. Katholikus királyaink katholikus hite lerakta a fundamentumot. Istentelen nemzetköziek letörték egy nagy részét, de ép a fundamentum, lobog a katholikus hit és ujből fel fogja emelni az összetört országot. Apponyi György gróf mint a Katholikus Népszövetség hevesmegyei szervezetének alel- nöke és a pásztói katholikus nap védnöke köszönetét mondott a gyűlés szónokainak, majd bátor szóval hirdette, hogy: »Mi nem akarunk harcot ember és ember között csak azért, mert az más templomba jár«. De harcot aka- a vallástalanság szelleme ellen. Meggyőződése miatt senkit meg nem támadunk, de nem teszünk le a katholikus hitnek az alapelvéről sem és harcolunk runk azért és el is fogjuk szivős munkával érni, hogy Magyarország újból Regnum Marianum lesz és katholikus szellem hatja át egész közéletünket. Apponyi György gróf ezután bezárta a nagygyűlést, az érsek- főpásztor a jelenlévő hívek térdelő ezreire adta a pápa áldását, majd a Himnusz eléneklésé- vei szétoszlott a közönség. (k. a.) * A Zöldfa-vendéglő helyiségeiben elköltött társasebéd után délután három órakor kezdődtek a szakgyülések: Iparos gyűlés. Az iparos otthon udvarán Hermann ipartestületi elnök üdvözölte a megjelenteket és kérésére Frühwirth Mátyás képviselő az aktuális ipari kérdéseket itsmertette és külőnösképen hangsúlyozta az iparosság öntudatának fejlesztését és annak szükségességét, hogy a keresztény ipari érdekképviseletek megfelelő elismertetésben részesüljenek. A Kath. Népszövetség ezeknek a céloknak megvalósításán és azon munkálkodik, hogy az öregségi és rokkantsági biztosításból előálló évi kb. 85 millió P-nek segítségével oldják meg a hosszúlejáratú kisipari hital kérdését. Müller Antal törvényhatósági bizottsági tag az ipari szervezkedés gyakorlati megoldását és a gazdasági szövetkezetek szükségességét ismertette. Végezetül dr. . Czettler Jenő egy. tanár, a képviselőház alel- nőké nagy hatású beszéde fejezte be a lelkes hangulatban és óriási érdeklődés mellett lefolyt gyűlést. A szónok az iparosság teendőinek sorrendjét fontosság és időbeli megoldhatóság szempontjából vizsgálta. A legközelebbi feladatul a kézműves kamara létesítését tűzte ki. Nö-gyülés. A régi elemi iskola udvarát egészen betöltötte a nőgyűlésre érkezők serege, akik közűi a környék asszonyai és leányai nagy számukkal tűntek ki. Bort- nyák Istvánué meleg hangú megnyitója után Aichner Albert őr. a Kath. Népszövetség ügyésze a nő helyzetéről beszélt, beigazolta, hogy a nőt a családban és a társadalomban a méltó helyre a katholikus vallás állí tóttá. Dr. Csepela Lajos tb. ka nonok a falusi nő kötelességei röl és a nőnevelés fontosságé ről, míg dr. Schönvitzky Berta lan egri érseki jogakadémiai tanár a katholicizmus és a csa Iád viszonyáról tartottak elő adást. Kádárné Subik Paula ta nitónő záró szavai mély hatást keltettek. Minden katholikus anyának — úgymond — arra kell törekedni, hogy a reá bízott gyermeki lelket a krisztusi arculat erényformáira alakítsa ki. A föl dmives gyűlésen Ivády Béla országgyűlési képviselő elnökölt. Szent-Ivány Farkas a szeretet fogalmából kiindulva, az Isten, felebarátaink és a gazdálkodás iránti szeretetet fejtegette, mint sajátos gazda erényt, mert elsősorban a gazda nevel Isten és a felebarátai segítségére és szeretetére. Czettler Jenő a kis és nagybirtokos egymásrautaltságát hangoztatta. A hitelhiányon és a termésértékesítés nehézségein csak a nagybirtokos osztály ösz- szefogása a kisbirtokosokkal segíthet. Hunyady Ferenc gróf országgyűlési képviselő: A katholicizmus a jőravalő törekvés fogalmát is magában foglalja, ami azt jelenti, hogy a katholikus elveket a társadalmi, gazdasági, állami élet minden terén és vonatkozásában meg kell valósítani. Ezt átérzi minden katholikus ember és tudja, hogy valamennyien testvérek, egy nemzet fiai vagyunk. Az arisztokrácia is a népben találja gyökerét és átérzi kötelességét a nemzet erőforrásával a néppel szemben, de testvéri megértésre is szüksége van. A levente-gyűlés a polgári iskolában volt. Itt vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok, érseki irodaigazgatő hirdette, hogy: a vallásosság és a hazatiság a két legfontosabb levente erény, melyeken a leventéken keresztül az ország jövő sorsa nyugszik. Amint a sastoll felfelé mutat, úgy felfelé kell nézni állandóan az ideálokért hevülő leventének. Bendy Nándor dr. népszövetségi titkár a vallásos bitben, a családi erkölcsök tiszteletében rejlő nemzetfenntartó erőkre mutatott rá meggyőző szavakkal. A közigazgatási törvény életbeléptetésétől számított hat hónap alatt a vármegyékben és törvény- hatósági jogü városokban általános tisztújitás lesz A javaslat érdekes intézkedéseket tartalmaz a tisztviselők elméleti, gyakorlati képesítéséről és szolgálati beosztásáról. — A főszolgabírók is áthelyezhetök a törvény életbeléptetése után. Eger, június 19. Nemcsak közigazgatási körökben, hanem a közvélemény széles rétegei is nagy érdeklődéssel várják a közigazgatási reform törvényjavaslatanak parlamenti tárgyalását, amelyre minden jel szerint ez ülésszakban kerül a sor. Birtokunkban van a törvény- javaslat szövege és abból most a közigazgatási tisztviselők elméleti és gyakorlati képesítésé- rö), alkalmazásáról, fizetési osztályokba való sorozásáról, illetményéről, mellékfoglalkozásáról, szolgálati beosztásáról és nyugalomba helyezéséről szőlő részt ismertetjük. A közigazgatási tisztviselők elméleti és gyakorlati képesítése. A törvényjavaslat szerint a közigazgatás körében a fogalmazási tennivalók ellátására hivatott állásokra, a jegyzői állások kivételével, gyakornokként is csak az alkalmazható, aki a jogi tanfolyamot, VBgy a tudományegyetem közgazdasági karán a közigazgatási szakosztályt szabályszerűen elvégezte és jog, államtudományi, vagy közgazda- sági egyetemi tudori oklevelet szerzett. Az elméleti képzettségen felül gyakorlati képesítést is megkíván a törvényjavaslat. Gyakorlati közigazgatási vizsgára az bocsátható, aki az elméleti képesítés megszerzése után a közigazgatási szolgálatban legalább három évi gyakorlatot eltöltött, amelyből egy évet községi jegyző, félévet járási főszolgabíró és félévet alispán mellett kell el- töltenie. A törvényhatósági város alkalmazottai gyakorlati idejük mindhárom évét a város szolgálatában is eltölthetik. Jogtanárok, egyetemi magántanárok, valamint azok is, akik az egységes birői és ügyvédi vizsgát letették, a közigazgatás bármely ágának fogalmazási szakában eltöltött egyévi gyakorlat igazolása után bocsáthatók a gyakorlati közigazgatási vizsgára. A már alkalmazásban levő tisztviselőkre nem vonatkozik a törvényjavaslatnak tisztviselői képesítésre vonatkozó intézkedése. Tisztújitás a vármegyékben és törvényhatósági jogú városokban. Amennyiben a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, a törvényhatósági főorvost, levéltárost, allevéltárost, járási orvosokat, városi számvevőket és a vármegyi kezelő személyzet tagjait a főispán élethossziglan nevezi ki. A törvényhatóság első tisztviselőjét a közgyűlés, a »megyéi város«, a mai rendezett tanácsú város polgármesterét pedig a képviselőtestület hat évre választja. A közigazgatási gyakornokot országos pályázat- alapján a belügyminiszter nevezi ki és állásában csak legalább két évi kifogástalan szolgálat után erősítheti meg. A közigazgatási gyakornokot a belügyminiszter osztja be szolgálattételre valamely törvényhatóságba és más törvényhatóságba bármikor áthelyezheti. A törvény életbeléptétől számított hat hónap alatt a vármegyékben és törvényhatósági jogú városokban általános tisztujítást kell tartani.
