Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-06-16 / 138. szám

EGRI NÉPÚJSÁG Kedves Katolikus Testvér! Hevesmegye katolikus közönsége június hó 17.-én Pásztón Katolikus Napot tart. E nap jelentőségteljes, mert dokumentálni akarjuk a magyar katolicizmus nemzet-fentartő erejét, történeti jelentőségét, jövő feladatait, számítva a modern kor változott viszonyaival. E munkában mindenkire szükség van. Egyháziak és világiak, lateinerek és gazdák, iparosok és munkások, férfiak és nők együtt teszik a hatalmas eredőt, amelytől a szebb, a boldo­gabb lövőt reméljük. Közös ügyünk tehát a pásztói Katolikus Nap, melynek gazdag programja keretében, éppen az idevágó problémák kerül­nek szőnyegre. Itt akarjuk meggyőzni vármegyénk katolikusait; itt akarjuk lelkűket megtelíteni hittel, szent bizakodással, meg­indítani a komoly, célirányos teendők sínpárjára. Szeretettel kérjük, hogy a gyűlésen megjelenni, a Katolikus Nap eszméjét propagálni, a résztvevőket megszervezni, zászló (nemzetiszinü, vagy templomi lobogó) alatt vezetni szíveskedjék. Testvéri szeretettel: Pásztó, 1928. évi június elején: gróf Apponyi György i kát. népszövetség elnöke, dr. Csepela Lajos t. kanonok. Demecs József a pásztói egyháztanács világi elnöke. Kaluzsa Kálmán pásztói főjegyző. Rössler György ipartestületi elnök. Szita Mihály apói plébános. vitéz Ágasváry Lajos áll. polg. isk. igazgató. Csintalan József nagybátonyi plébános. Gottlieb Miklós tüzrendészeti felügyelő. Kiss Imre szurdokpüspöki; plébános, dr. Szentiványi'*Farkas apci földbirtokos. Szőke Benedek tanítói köri elnök. Zeke Gábor áll, el. isk. igazgató. Bortnyák István nagybátonyi bányaigazgató. Csizinszky Sándor levente főoktató. Harkabusz László esperes, szentszéki tanácsos, pásztói plébános. Pigay István esperes, tari plébános. Szabó István pásztói biró. Tóth Balázs rózsaszentmártoni plébános. Fogadjuk őket szeretettel. Egy szegény i \ rokkant katonát a hívek adakozásából visznek a lourdesi zarándoklással. Újból három csodálatos gyógyulás történt a kegyhelyen. Csütörtökön délután megható jelenet játszódott le a budapesti Országos Katolikus Szövetség­ben. P. Szabó Pius, a budavári helyőrségi templom plébánosa jelent meg az irodában és meg­hatott szavakkal adta tudtára a rendezőségnek, hogy a Vár­ban él egy szegény házaspár, ahol a férj a háborúban rokkant lett és az egyik lábára teljesen megbénult. A szegény házaspár minden lehetőt elkövetett, hogy el tudjanak jutni a lourdesi Szűz csodálatos kegyhelyére, mert hisznek és bíznak abbaD, hogy kérésüket meghallgatja s a rok­kanttá lett férj, újból egészséges lesz. A szegény vallásos család óhaja lassan elterjedt a Vár katolikus családjai között, akik közül többen felkeresték a hely­őrségi templom ékesszavu pász­torát i tudtára adták, hogy ők hajlandók adományaikból lehe­tővé tenni a háború rokkanná­nak és kísérőjének, feleségének, a lourdesi begyhelyre való za- rándoklását. Egyébként a csodálatos kegy­hely hivatalos lapja, Journal de la Grotte de Lourdes legutóbbi száma három csodálatos gyógyu­lásról számol be. Egy héttel ez­előtt Angliából az aDgol katoli­kusok nagy nemzeti zarándok- lása érkezett a kegyhelyre, akik közül Lilie Kinney 18 éves fiatal angol leány csonttuberkulőzis- ban, William Duffey rokkant ka­tona szélhűdésben, John Wondal szintén rokkant katona epilepti­kus szívgörcsben szenvedett, akikről az orvosi tanács megál­lapította, hogy gyógyíthatatla­nok. A három halálos beteget a vasútállomásról a kegyhely kórházába a legnagyobb gond­dal szállították és 4 napon ke­resztül imádkozott a három be­teg gyógyulásáért, míg a negye­dik napon, a délutáni Szentségei körmenet előtt a lourdesi kegy- hely csodálatos vizébe mártották, akik ezután örömmel kiáltottak fel: Megyőgyultunk ! A három csodálatos gyógyulásról az or­vosi tanács hivatalos írást is adott ki. A magyarok nemzeti zarán- doklása július 4-én indul Buda­pestről. A zarándokok érintik: Milánót, Genovát, Lourdesben hét napot tartózkodnak, akik akarnak, kirándulást tehetnek. Visszafelé útjukban megtekintik Nizzát, Páduát és Velencét. A zarándoklás részvételi díja a III. osztályon 350 P, a II. osz­tály pedig 520 peDgő. Jelentkezni az Országos Katolikus Szövet­ségnél, Budapest, IV.,Ferenciek- tere 7. szám alatt lehet. — A felsőház mai ülésén Széche­nyi Aladár gróf éles szavakkal támadta az első nemzetgyűlést a trianoni békeszerződéi ratifi­kálásáért. Kun Béla ügyével kap­csolatban bolseviki ellenes nem­zetközi szövetség létesítésére hívta fel a miniszterelnököt. Eger, június 15. Vasárnap (17.-én) a finn test- vérnemzet fiai közűi tárogatnék el hozzánk mintegy 150-en. Eger­be mint nagymúltű, régi kul­túrájú városba jönnek. Fogad­juk őket szeretettel... A finnek a VIII. század folya­mán költöztek mostani hazájuk­ba, az ezer tó országába a jelen­legi Észtország területén levő finn őshazából. A nyugati kultú­rát és a kereszténységet a své­dektől kapták. A XI-XII. szá­zad folyamán a svéd királyok több hódító és térítő hadjáratot indítottak a makacsul védekező finnek ellen, míg végre a XIV, században az ország már keresz­ténynek mondható. A nemzeti irodalom a refor­mációval indul meg. Agricola, Turku (Abo) városának evangé­likus püspöke fordítja finnre a Szentírást s a turkui (svédesen aboi) dialektust teszi meg iro­dalmi nyelvvé. — Azonban a finn irodalom a svéd kultúra nyomasztó hatása miatt nehezen fejlődik s az igazi fellendülést csak a XIX. század hozza meg, mi­dőn a népköltészet kincsei köz­ismertekké válnak. Lönnrot Il­lés orvos hihetetlen nélkülözések között gyalog járja bő csaknem egész Finnországot s gyűjti a nép szájáról a hősi énekeket, amelyebből azután a halhatatlan Kalevalát alkotja meg. A Kale­vala, ez a világirodalomban pá­ratlanul álló népéposz, még az ősi, pogány finn hagyományok­ból, mytholőgiából táplálkozik s valószínűleg a finnség honfog­laló hőseinek emlékét őrzi. Egy titokzatos nép, Észak fiai szere­pelnek benne, akikben a tüdő sok a mai lappok őseit látják s akiket talán éppen a finn invá­zió szorított jelenlegi hazájukba. A Kalevala versmértéke érdekes módon egyezik a mi ősi nyolca­sunkkal. (Művészi és eredeti szép­ségeket gazdagon visszaadó for­dítása van Vikár Bélától). A Kalevala hatása alatt va­rázsütésre lendül fel a finn iro­dalom, képzőművészet, zene. A finn faji kultúra a Kalevalában talál magára. Talán nem vélet­len, hogy a finn művészeteknek, mint a magyarnak is a régies­ségben van a főerejük. A XIX. század két nagy írőklasszikusa Alexis Kivi és Juhani Aho a népies tárgyak mesterei. Aho-t stilus és világnézet dolgában nem egy vonás rokonítja a mi Gárdonyi Gézánkkal. A nemrég elhunyt modern regényíró Lin- nankoski is csupa népies témát dolgozott fel. (A «Dal a tűzpiros virágról« c. regŐDye közkézen fo­rog. A «Menekülök* fordítása most készül.) A világhírű finn festő Axelli Gallen Kallela a Kallevala illusztrálásával lett halhatatlan. Sibelius oiodálatos muzsikája a népzenéből táplál­kozik. A nyelvészeti, irodalmi, etnográfiai tanulmányok a fin­neknek sajátosan nemzeti,tudo­mányszakjaik. Külső állami életük változá­sainak két nagy dátuma van. 1809-ben orosz fennhatóság alá kerültek h mint bizonyos auto­nómiával rendelkező nagyher­cegség 1918-ig az orosz koroná­hoz tartoztak. 1918 hozta meg a teljes függetlenséget. A vörös rém ideig-őráig óbet is fenye­gette, de a finn polgárság józan­sága könnyű szerrel győzedel­meskedett a szélsőségek felett s s ma Finnország a szabad fej­lődés határtalan lehetőségei előtt áll. If]. Bán Imre. — Bethlen István gróf miniszter­elnök frivol játéknak bélyegezte azt az ellenzéki kijelentést, hogy a titkos választójogot a trianoni béke revíziója miatt kell be­vezetni. 1928. június 16 Szombaton és vasárnap: „A maharadzsa menyasszonya“. Tegnap nagy sikerrel folyt le a főpróba. Waibel József öt felvonásos indus drámája, mint már jelen­tettük, szombaton és vasárnap délután félhat órai kezdettel ke­rül színre az ADgolkisaszzonyok egri intézetének dísztermében. A nagy előkészületek után tegnap volt az iskolák növendékei előtt a főpróba, amelyből már látható, hogy a nagy közönség előtt is szenzációs sikere lesz a darab­nak, amelyet az egri Urleányok Mária kongregációjának tagjai M. Bende Gizella kitűnő betaní­tásában adnak elő. A számozott helyek ára 1 pengő. Jegyek a szombati előadásra a Sajtószö­vetkezetben válthatók, a máso­dik előadásra pedig az intézet portásánál, illetve előadás előtt a pénztárnál. Kecskeméten eddig 24 embert martak meg a veszett macskák. A Pasteur Intézet orvost küld a betegek kezelésére. — A gyepmes­terek száznál több állatot végeztek ki. Kecskemét, június 15. A macska veszettség! járvány már-már ijesztő mértékeket ölt. Ma délig újabb 9 marási esetet jelentettek a hatóságnak. Az ál­latorvosi hivatalban, ahol pár nap óta permanens szolgálat van, mert egy-egy állatorvos ál­landó inspekciót tart, valóságos vándorlás van. A város legfcü- lönbözö helyéről jönnek be az emberek és jelentik az újabb eseteket, a megmart emberek kérik a Pasteur Intézetbe való beutalásukat. Ma délig az újabb marási ese­tekkel 24-re emelkedett a gyógy­kezelésbe vett kecskemétiek száma, akik részint még ma,részint haj­nalban Budapestre utaznak a Pasteur Intézetbe. Az új sérül­tek között van három kis gyer­mek is. A tiszti orvosi hivatal egyéb­ként az egyre növekvő esetek miatt szükségesnek tartotta meg­keresni a budapesti Pasteur In­tézetet, ahonnan egy orvos ki­küldését kérte Kecskemétre, bogy a megmart embereket rögtön beolthassák. A Pasteur Intézet orvosa valószínű ma meg is ér­kezik. A gyepmesteri telepen tegnap még 4 állatot vettek megfigye­lés alá s ezzel összesen 110 állat került a telepre a járvány kezdete óta. Kerékpárosok a rendőrség előtt. Az elmúlt délután két fiatalkorú kerékpáros került a rendőrség elé. Egyikük a Halpiac téren elütött egy kisleányt, a másik pedig a Szt. János utcában kerékpározott a ti­los oldalon. Mindkettőjüket szigorú dorgálásra ítélték s a kerékpárjai­kat ideiglenesen elkobozták.

Next

/
Thumbnails
Contents