Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-03 / 2. szám

Ara 16 FILLÉR %, 1926JAN.11 X! f^VB T Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV MEPUJS Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: BELEMEN ANDOR XLV évf. 2. szám Kedd Eger, 1928. január 3. Örömmel vettük tudomásul, hogy az ál­lami üzemek idei* költségvetése aktív egyenleggel zárul. Nagy öröm ez a híradás számunkra, akik számtalanszor siránkoztunk fojtogató gazdasági válság miatt, mely a pusztulás lejtőjére sodorja a magyar ipart és vál­lalkozást. Íme, a vészharang- kongatás feleslegesnek bizoovuij Álmodtuk volna tslán? Lffal inunkban panaszkodnunk az ipar tűrhetetlen helyzete miatt ? Lám, kezdenek rendbejönni az ügyek, az állami üzemeknek már rendben van a szénájuk. Ez nagyon felemelő tudat szá­munkra. És mégis engedtessék meg nekünk, hogy minded rossz­akéra! nélkül irigykedhessünk az állami üzemek aktiv egyen­legére — a magánüzemek ér­dekében. Egy komoly, megbíz­ható egyenleg manapság olyan ritka a magánkezekben levő ipari üzemek között, mint a fe­hér holló. Aktiv egyenleg: a legszebb álom, amit magyar vállalkozó álmodhat. Rövidlátás volna kifogásolni a magyar állami üzemek ak­tiv mérlegeit. Csupán annyit szeretnénk halkan megkérdezni: ha a kormányzatunk bölcsei megtalálták a gyógyírt az ál­lami üzemek sebeinek begyőgyi- tására, miért nem juttatnak be­lőle a nem állami üzemeknek is? A bolsevista Oroszország példá­ul, amely hosszú éveken keresz­tül elnyomta a magánvállalko­zást az állami üzemek prosperi­tása érdekében, már régen rá­jött arra, hogy egy állam gaz­dasági életének szilárdsága nem­csak azon múlik, hogy az álla­mi üzemek nyereséget érjenek el. Hiszen az állami üzemeket az adófizetők verejtékes fillé­reiből tartják fenn és ha az adó­fizetők tönkremennek, akkor az állami üzemeket sürgősen át­szerelheti jégaszalásra. Az állami üzemek aktiv mér­legénél lehetetlen nem gondolni az állami költségvetés aktiv vol­tára. Az államkincstár is aktiv, hatalmas tőketartalékokat gyűj­tött össze a Névtelen Adófizető garasaiból, de a Névtelen Adó­fizető passzív marad és a költ­ségvetés potemkin-feleslegei egy teljes gazdasági összeomlás csi­ráit hordják méhükben. Aktiv államkincstár, aktiv ál­lami üzemek: felemelő látvány. Passzív adófizető, passzív ma­gánüzemek ; kisérteties kép, ősz- izeszorult szívvel nézzük a ma­gyar gazdasági életnek ezt a tragédiáját, amelynek utolsó fel­vonása nem késhet már Boká, ha közbe nem jön gyors és ha­tékony segítség. Budapest, január 2. Huszár Károly az Országos Muukáübiziosítő Intézet új el­nöke hosszabb nyilatkozatban tájékoztatta főirányelveiről a ma- gyár közvéleményt. ij^^A biztosítás kitérjesztését kí­vánja az agrár munkásokra, kisiparosokra és kereskedőkre is. A segélyezés meggyorsítása, Huszár Károly főirányelvei a Munkásbiztositó vezetésében. a biztosítottak ügyeinek szak­szerű, pártatlan és gyors elinté­zése egyik legfontosabb irány­elve. Azt akarja, hogy aki átlépi a Munkásbiztosító kü­szöbét, ott minden tisztviselő és orvos úgy bánjon vele, amint bánni kell azzal, aki nem ala­mizsnát kér, hanem törvényes alapon követeli a maga jussát. Nem tudják stabilizálni a román leit. Románia nem kap külföldi kölcsönt — Moszkva nem adja ki a román Nemzeti Bank aranykészletét. Páris január 2. Popovici volt román pénzügy- miniszter egyik párisi lap mun­katársa előtt kijelentette, hogy a lei egyelőre uem stabilizálható, mert a Nemzeti Bank arany­készletének egyik részlete, 250 millió arany lei, még mindig Moszkvában van, ahová 1916 ban a győzelmesen előnyornu ő ma­gyar és német seregek elöl vitte a román kormány. Ezt pedig nem igen lehet visszakapni az orosz szovjettől. A lei stabilizá­lása egyedül nagyobb külföldi kölcsön által volDa lehetséges. Románia pedig, bár többször megpróbálta, nem kapott kül­földi kölciönt egyik pénzpiacon sem. Dr. Lestyán Pál az egri kerületi Munkásbiztositó Pénztár főorvosa Budapestről jelenti az Egri Nép­újság tudósítója: A népjóléti es munkaügyi m. kir. miniszter az egri kerületi Munkásbiztosító Pénztár főorvosává dr. Lestyán Pál orvost nevezte ki. Lestyán Pál dr. 1918 tői 1922 ig Parád- fürdő főorvosa volt, azóta pedig a gróf Károlyi hitbizomány ura­dalmi orvosa Kompolton. A ki- tűnő belgyógyász és nőorvoa an­nak idején a vármegyei tiszti főorvosi állásnak is egyik leg­komolyabb jelöltje volt. Az egri kerületi Munkásbiztositó Pénz­tár, amely alá a gyöngyösi és salgótarjáni kirendeltség is tar­tozik az újjászervezés utáD, min­denesetre méltó és alkalmas fő­orvost kapott dr. Lestyán Pál személyében. A szölővessző szemeinek mintegy hetven százaléka megfagyott Ismét gyenge szüretre van kilátás. várható. Eger, január 2. Mint az Egri Népújság egyik múltheti száma megírta, a decem­beri —24—27 fokos hideg nagy károkat okozott a fedetlenül ha­gyottegri szőlőkben ; a kár nagy­ságára vonatkozólag Braun Ká­roly városi főjegyző a követke­zőket mondotta munkatársunk­nak : — Bizony, negyon szomorú ki­látásokkal nézünk a jövő szüret elé. Természetes, hogy a jól gondozott szőlőtáblák kevesebbet A borárak emelkedése szenvedtek az elhanyagoltaknál A szőlő is olyan, mint az em­ber, van erős és van gyenge, de végeredményben rendes fedés kel­lett volna mindnek, amelynek hiánya most megbosszulta magát. Hogy hány százalék a kár, azt csak tavasszal tudjuk meg, amikor a rügyek duzzadni kez­denek. A metszéssel várni kell a fakadásig, mert máskülönben könnyen megtörténhetik, hogy épen a jó szemeket metszik le a munkások. Tavaszra emelkednie kell a boráraknakj úgy a csekély készlet, mint a rossz szüreti ki­látások miatt. — Ezután Bayer Henrik városi tanácsost kereste fel (munkatár­sunk, aki az alábbiakban ismer­tette az egri szőlők helyzetét. A szőlővessző szemeinek mint­egy 70 százaléka megfagyott. Tiszta képet azonban csak ak­kor alkothatunk magunknak a fagykárokról, ha a különböző fekvésű szőlőket mind megvizs­gáltuk. Az biztos, hogy ismét gyenge szü­retünk lesz és az amúgy is cse­kély borkészlet ára rövidesen emelkedni fog. A Síkhegy és Cegléd nevű dűlőkben már megállapítottuk a nagy bárt (70%)ős valószínű, hogy a mélyebben fekvő, vala­mint elhanyagoltabb szőlőkben még nagyobb a kár. Az egri kerületi Munkásbiztositó Pénztár orvosai. A népjóléti és munkaügyi mi­niszter ez egri kerületi munkás­biztosi tő pénztárnál kezelő orvo­sokká a következőket alkalmazta: Kovhlkov'c* Istvánt, Magyar Ár­pádot, Szilágyi Józsefet, Grems- perger Károlyt ős Karikát Jó­zsefet (Eger), Gu'.tmann Vilmost (Felnémet), Cunya Györgyöt (Ke- recsend), Koncz Lajost (Pőter- vására), Kiss Aladárt (Tiszafü­red), Barabás Bőlát (Heves), Kék Lajost (Füzesabony), Schubert Vilmost (Poroszló), Steiner Sán­dort (Tiszaör»), Sarló Alfrédet (Egeresein), Surányi Edét (Kát), Gaday Józsefet (Recak), Szabó Gyulát (Besenyőtelek), Bartha Bélát (Tárnáméra), Rád Lászlót (Kápolna), Kralovfinazky Ernőt (Verpeléi), Nántssy Istvánt (Ti- szanána), Hajdú Bálát, Mannő Kálmánt, Zyka Sándort, Kálmán Dezsőt, Kornis Ferencet (Gyön­gyös), Előd Józsefet, Gráf An­dort (Hatvan), Benkő Bálát (Apó), Vida Józsefet (Pásztó), Dónát Dezsőt (Rőzsaszentmárton), Ke­mény Jenőt (Hevescsány), Jakab Emilt (Nagybátony), Török Ár­pádot (Domoszló) Kassai Tiva­dart (Vámosgyörk), Horváth Endrét (Karácsond) Hirschl Her- mant (Gyöngyös-környék), Mik­lós Gézát (Z agyvapálfalva), To- bola Nándort, Erdődy Kálmánt (Salgótarján), Zsigmond Dezsőt (Gyöngyöspata), Mudry Lajost (Mátraszele), Farkas Lajost (Kis- terenye), Bartola János! (Karancs- keeze).

Next

/
Thumbnails
Contents