Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-06-15 / 137. szám
Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra S pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- • nap 24 fillér. ♦ Ara 16 FILLÉR wmmmm Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. DRBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ARDOB XXtV. évf. 137. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1928. június 15. Heves vármegyében jobbak a tavaszi, mint az őszi vetések Jó-közepes gyümölcstermés várható. — Tartós, meleg időre volna szükség. A termésértékesítés problémájának helyes megoldása majdnem egyenértékű fontossággal bír a jő termésre irányuló kívánságokkal. Mert mit ér a gazdag termés, ha a gazda hom- bárai megtelnek ugyan acélos élettel, de nines senki, aki megvegye tőle s átváltoztassa pénzzé, más szükségleti cikké, ami a verejtékező, robotold gazdatársadalom részére ugyancsak az életet jelenti. Még megéretlenül hullámzik a végtelen gabonatenger s még messze van az idő az időjárás jóvoltából, amikor engedelmesen fogja kasza alá hajtani érett fejét a búzakalász, zúgni fog a cséplőgép a szérüskertekben, de sohasem lehet elég messze ahhoz, hogy már most ne törjük a fejünket mindnyájan s különösen az illetékesek, hogyan és miképen szervezzék meg mielőbb a magyar termés jó elhelyezését a külföldi piacokon. Mert mindenféle értékesítés és eredmény a szervezettségen múlik. Hogy az utóbbi években Magyarország néhány igen fontos gabonapiacot elvesztett, az késedelmes és nehézkes gazdaságpolitikájának volt köszönhető, így például az igen jó és vásárlóképes német piacot nem lett volna szabad elveszíteni. Azonban piacok elvesztése az egyik oldalon nem jelent annyit, hogy utánjárással s ügyes érzékkel ne lehetne újabb piacot szerezni egy másik oldalon. Például az olasz—magyar kereskedelmi szerződés kedvező feltételei tették lehetővé, hogy az olasz gabonakereskedelem exponensei máris igen nagy tételekben vásárolnak a magyar piacon. Ausztria is jelentős tevékenységet fejt ki az új termés lekötésénél ■ még az új gazdasági év elején akarja fedezni Magyarországon gabona-szükségletének jelentős részét. E jó előjelek láttára tehát meg kell szűnnie annak a kételkedésnek, mely bizalmatlan szemmel nézte az új termés értékesítési lehetőségeit s ezzel nyilván tápot akart adni annak a tőzsdespe- kuláciőnak, mely minden esetben a saját hasznát nézi s nem törődik az ország egyetemleges érdekeivel. Ha a kormány s a gazdaérdekeltségek megfelelő energiával s körültekintéssel látnak neki az értékesítési lehetőségek további kiterjesztésének, nemcsak a gazda bőrére spekuláló önző érdekek nyakát szegik, hanem a reménynek minél nagyobb lángját szítják fel azok szívében, akik egész éven át a bizonytalanság érzésével várják a magyar föld jutalmazását. A hevesmegyei időjárás a tavasz folyamán, bár a kellő csapadék megvolt, kedvezőnek nem mondható, miután az öllandő szeles és hűvös idő a terményeket fejlődésükben erőien hátráltatja. Május 12.-én és 13.-án 2—3° fagy volt. Az őszi búza vetések állása igen nagy részében a vármegyének gyenge, részint az őszi egérkár, részben a téli hőtakaró nélküli hideg és a gabonafutrinka, a drótféreg pusztításai a vetésekben tekintélyes kárt tettek. Az így igen ritka búzákat még a gaz is ellepte. Az őszi rozsok fejlődése valamivel jobb, mert azok kevésbbé foltosak, de ugyancsak ritkák. Junius hő 5 én az ősziek állása a vármegyében «közepes», míg az országos átlag »jó közepes«. A repce a vármegye egész területén gyenge, mert kifagyott, termése átlagosan 3.5 q kát. holdanként. A tavaszi vetések az őszieknél jobbak, Eger, június 14. Tóbiás József műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal főnöke, Heves vármegye köz- igazgatási bizottságának ülésén többek között a következőket mondotta havi jelentésében: A közutak állapota az elmúlt május hőnapban általában javult: a be nem kötött fedaDyagok bekötöttek. Nagyon sokat használtak a hengerelési munkálatok és a K, M. A. C. automobil-versenyén résztvevők is meg lesznek elégedve a hevesmegyei utakkal. — A font-sterling kölcsön terhére végrehajtandó útépítések közül a szarvaskő—pétervásárai, egercsehi—bekölcei, tiszaörs — nagyiváni, tiszafüred-tiszaör- vényi, kál—erdőtelki, kál-tar- nabodi, valamint a nagytályai és gyöngyöshalászi útszakaszok kiépítése folyamatban van. — A közúti-alapból a tervbevett hasznos—gallyatető-gyön\ gyös—parádi törvényhatósági azonban szintén ritkák és gazosak. A kapásokat, főleg a tengerit és burgonyát, a május hő 12-én fellépett fagy megviselte ugyan, de ;számbavehető kárt nem tett. A cukor- és takarmány- répa fejlődése igen lassú, ugyancsak a kertiveteméuyeké, melyek közül a fagy a babot tönkretette ■ újra valő ültetését tette szükségessé. A mesterséges takarmánynövények termése közepes, fejlődésük lassú, főleg a lucernákban származott a téli hideg és főleg az egérrágás folytán tetemes kár. A rétek gyenge anyaszéna termést ígérnek. A gyümölcsfák jól virágzottak ■ ahol a fagy kárt nem tett, ott a termés jő közepeinek mondható. A május 12.-iki fagy a hegyi fekvésű szőlőkben 40— 50°/o, a sík fekvésűekben 70—80 százalékos kárt okozott. Általában az egész vegetációnak tartós meleg időre volna szüksége. út kiépítése megfelelő anyagi eszközök hijján egyelőre nem kezdődhetik meg. Ezen út kiépítése ügyében a Királyi Magyar Automobil Club azt az életrevaló javaslatot tette, hogy ezt az utat mint vámos magánutat lehetne kiépíteni. A K. M. A. C. e tekintetben további propoziciók megtételét helyezte kilátásba, viszont a magam részéről a vármegye erkölcsi támogatására nézve tetttem ígéretet. — Am. kir. kereskedelemügyi miniszter a gyöngyös— szécsény—pöstyéni állami út Gyöngy öspsta— Szurdokpüspöki közötti szakaszának a rekonstrukcióját engedélyezte s az államépitészeti hivatal a napokban hozzá is kezd a munkákhoz. Az Eger—lillafüred—miskolci útépítésről az elterjedt hírekkel szemben az az igazság, hogy szó sincs a munkák beszüntetéséről. A hevesmegyei útszakasz tervei már is elkészültek de azok jóváhagyása előtt még helyszíni tárgyalásokat kell tartani. Graefl Jenő szólt a jelentéshez : Tudomásul veszem a jelentést, de egy kérésem van nemcsak a bizottsághoz, hanem a vármegye egész közönségéhez: Ne méltóztassanak bedűlni az óriási automobil forgalomnak! Mindem az autónak? Idegen forgalom? Az elszalad. Egy fillért sem hagy itt. Mi pedig odajutunk vele, hogy lesznek kitűnő automobil útjaink kölcsönből, nagy költséggel, de nem lesz a községeknek egyetlen tisztességes útjuk. A községnek út kell. Nem autőutakat, hanem községi utakat ciináljunk a kocsik részére, amelyeken a termést szállítják, vagy a földmí- veléshez szükséges anyagokat. Azután ott az a sok motorbicikli ! Vasárnap fogaton már nem is lehet közlekedni tőlük. Ezeket külön szabályrendelettel kell majd megrendszabályozni. — Én úgy látom, hogy automobilt kevés embernek érdemes tartani Magyarországon. Azután az autó roppant drága is. És az autó furcsa valami: az autót csak meg lehet venni, de eladni nemi (Derültség.) Nem úgy, mint a lovat. Én már öreg ember vagyok, nem is akarok próféta lenni, amikor kimondom, hogy Csonkamagyar- ország gazdaságilag az utolsó perceket éli, azután jön a krach. Egy éven belül itt a csőd. Ezt akartam megjegyezni a sok hen- gerezéssel kapcsolatban. Tóbiás műszaki tanácsos : A mi útépítési programmunkat nem az automobilizmus irányítja. Az automobilizmus érdekében eddig még egy krajcárt sem költöttünk. A hengerlések általánosak. Mi csak azokat a munkálatokat hajtjuk végre, amelyeket egyébként is végre kell hajtanunk. (Helyeslés.) Szent-Ivány Farkai: A hatvani járás nevében köszönetét mond a gyöngyös-szécsény-pös- tyéni állami út kiépítéséért. A bizottság ezután tudomásúl vette a jelentést. — A kommunisták nagy fascists ellenes tüntetést rendeztek Londonban a Trafalgar téren és a tüntetésre nagy falragaszokon fölhívták a közönséget is. Az volt a tüntetés oka, hogy Róma kormányzója, Potonziani herceg Londonban tartózkodik és a kommunisták az ő személye ellen rendezték a tüntetést, amelyet a rendőrség sikeresen kordában tartott. Graeíl Jenő óvatosságra intő véleménye az automobilizmusról és az idegen-forgalomról Jó községi utakra nagyobb szükség van szerinte, mint — autó-utakra.
