Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-06-13 / 135. szám

L EGRI NÉPÚJSÁG 1928 június 13. húsz Ferenc, Nagy litván, Fehér Márton, Janics Endre, Bolyhos Ignác hajtők nagyrészt terhelő vallomásai után Kerek Pál bo- conádi szőlőkertész, Berger Emil gyöngyöli vállalati igazgató Hé­ber Sándor pinkájának állapo­táról tettek vallomást. Grundböck Sándor ny. tüzérörnagy perdöntő fegyverszakértői véle­ményét olvasták fel ezután. A fegyverszakértők a Héber pus­kájával végzett próbalövések után megállapították, hogy a négyes sörét 17 lépés távolból, ahol a főispán állott, teljesen ■zétroncsolta volna az elhalt tes­tét; 87 lépésről pedig, ahol idb. Gröber állott, csak egy-két szem sörét hatolhatott volna a testbe. A bonc lelet adatainak így a 27 lépésről leadott lövés felel meg. (Héber Sándor 27 lépésnyire ál­lott Mártonffytől a lövés pilla­natában.) Héber fegyvere egyébként rossz állapotban volt. A biztosíték hibásan zárt. A jobb cső a biztosítás után is el­süthető volt. A bírósági vegyvizsgáló intézet vizsgálatának eredménye szerint a Mártonffy holttestében talált sörétek és a Héber tölténytás­kájában fölfedezett négyes sőré­tek azonos eredetűek. Sztruhár Ferenc gyöngyösi puskamíves, a védelem fegyver szakértője szintén elismerte a birősági fegyverszakértő véle­ményét azzal a módosítással, hogy »o Mártonffyt ért lövés 27—87 lépés távolságból jöhe­tett.« Dr. Temesváry István törvény- széki orvosszakértő véleményé­ben kifejtette, hogy a 27 lépés­ről leadott prőbalövés szórása felel meg a bonclelet adatainak. Lehoczky kir. ügyész vádbeszéde. Az elnök a bizonyítást befeje­zettnek nyilvánította ezután és felkérte a kir. ügyészt a vádin- ditvány megtételére. Lehoczky Márton kir. ügyész vádbeszédé­ben többek között ezeket mon­dotta : — Az emberi gyarlóság egyik elszomorító jelensége az, hogy komoly férfiak, akik értenek a fegyverkezeléshez, vadásztak és vadászat közben eldördült egy egy fegyver, amely kioltotta tár­sadalmunk egyik kiemelkedő, értékes tagjának életét. Hallot­tunk már ilyen esetről. Magam is emlékszem, hogy egy ifjú vé­letlenül elsült fegyverével meg­ölte vadásztársát. De ez az ifjú a fegyver másik csövét nyom­ban önmaga ellen fordította el­keseredésében és fájdalmában. Csak társainak gyors közbelé­pése mentette meg az öngyil­kosságtól. Példátlan azonban ez az itteni eset. — Héber Sándor, amikorelsülta fegyvere, nem arra gondolt, hogy él-e, vagy meghalt Mártonffy Lajos, hanem csak az lebegett szeme elótt, hogyan bújjék ki a különben a csekély büntetés ter­he alől. Még az is közömbös volt neki, hogy ezzel a tagadás­sal egy előkelő és köztisztelet­ben álló vadásztársaság tagjait keveri méltatlanul és ártalanul gyanúba. Hisz az az ember, aki ily ént letagad, aznemdzsentlmen. És valóban nem város-, nem megyeszerte, hanem országszerte mendemondák kel­tek szárnyra a boconádi vadá­szat rejtélyéről. — A nyomozás során áz első védő részéről is olyan cinikus megjegyzés hangzott el, hogy *mindenki gyanús, aki ott volt.* — A vádlott bűnösségét nyil­vánvalóvá teszi, hogy ellentétes kifogásokkal védekezik. Először azt mondja, hogy jobbról jött a lövés, majd azt, hogy balról. Rosszhiszemű, ellentétes és kap­kodó a védekezése. — A bizonyitékok egész sora áll egyébként rendelkezésre. Mártonffytől balra, mint a fő­tárgyalás adataiból látható, a lövés eredetét nem kell keresni. A lövés jobbról jött. Mártonffytől jobbra 14 lépésre a főispán úr állott. A főispán szerepe teljesen tisztázást nyert. A főispán úrhoz intézett kérdé­seimmel minden feltevést tisz­táztam. A főispán távolságából nem történhetett a lövés, mert akkor sokkal több sörét ment volna a holttestbe. A főispán űr fegyverének húsz lépésről is oly kicsi a szórása, hogy telje­sen ősszeroncsolta volna az el­haltat. — Gröber Ferenc szintén nem lőhetett. Gröber hajtója a fegy­vert még a lövés előtt átvette a gazdájától. Perlaky és tJakab- falvy szintén ki vannak zárva a lehetőségből. Ha ezek közül egyik sem lehetett, akkor csak Héber volt a szerencsét­lenség okozója. — A négyes sörétek bizonyító ereje mellett a vádlott fegyvere rósz. Ha még hozzávesszük Hé­ber kezének megsebesülési ügyét, semmi sem marad bizonyiiani való. Konokul kijelentette, hogy őt is meglőtték, sőt, hogy most nyomta ki a sörétet. Ha a vád­lott ártatlan, akkor eszébe sem juthatott volna hazugságokkal védekezni. A büntető törvény­könyv 290. szakaszába ütköző és a szerint minősülő gondatlanságból okozott ember­ölés vétsége miatt kérem őt elítélni. Enyhítő kö­rülmény nincs. Sutyosbító kö­rülmény azonban a fokozott gondatlanság, mert már ismerte a fegyvert, továbbá az, hogy semmi megbánást nem mutatott. Dr. Kertay Sándor ügyvéd, a ■értett képviseletében 39.190 pengő kártérítési összeg megítélését kérte a vádlott ter­hére Mártonffy Lajos családja részére. A védöbeszéd. Lehoczky kir. ügyész éles lo­gikával elmondott vádbeszéde után dr. Grósz Antal védő töb­bek között a következőket mon­dotta beszédében: — 1928. január 13.-án déli egy órakor egy fegyver dördült el. Megölte a mindannyiunk által tisztelt vármegyei árvaszéki el­nököt. A nyomozás megindult és megérett az ügy a főtárgyalásra. Amikor a védelem egy bizonyos álláspontot elfoglal, nem kíván senkit megbántani vagy megrá­galmazni személyében, csak ele­get óhajt tenni kötelességének, amely mint védőt esküvel köti. Sorban foglalkozom a tanúvallo­másokkal. Hedry Öméltósága sze­repével legelsősorban. Öméltó­sága kétségtelenül elmulasztotta a fegyverek megvizsgálását és ennek ódiuma, ma még nem le­het tudni, kire hárúl. A fegyver csöve a szakértők szerint a lö­véstől számítva nyolc percig meleg. Meg lehetett volna tehát állapítani, ki lőtt. Kiár Jenő is jobbra állott Mártonffytől, nem fiktiv föltevés tehát, hogy Már­tonffy és a főispán úr között még három ember állott. Fiktív egyébként minden ebben az egész pörben. Fikció az egész vád is. Az egyetlen fix-pontja ennek a pörnek csak a tragédia. Jezi- erszky Mihály, aki Hedry Ömél­tósága után a koronatanúja ennek a pörnek, nem tudni milyen sugal­lattól vezetve ment szerinte a lövés irányába és Hébernek mondotta, hogy »Ön lőtt!* Hisz ekkor már a főispán űr mellett volt* Héber. — A négyes sörét szerepe nem bizonyíték. Volt négyes sörét a hevesi uraknál is. — A tanuk két részre oszla­nak: 1. az urakra, 2. a puska- hordozókra és a hajtőkra. A puskahordók és hajtők fixvallo- mást tettek. Ezzel szemben áll az urak vallomása. Hedry Öméltósága például any- nyira zavart, hogy önmagát kon­trollálja, de az első pillanatban gyanús Héber Sándor fegyveré­nek kontrollálását elmulasztja. Ha Tömösváry főszolgabíró be­vette a jegyzőkönyvbe, hogy másnál négyes sörét nem volt, miért nem vette bele azt is, hogy őnála igenis volt? Itt vannak körülmények, amelyek nem nyer­tek szakértők által elbírálást. Az egész tárgyaláson elmulasztót- tták a patronok megvizsgálását. — Mártonffy Lajos szelleme ma megjelenik itt közöttünk. Nem a gyűlöletet, nem a bosszút, hanem az igazságot keresi. Bű­nös-e a vádlott, aki hat hónap óta görnyed e vád súlya alatt? Bírák, a Mártonffy Lajos igazság­szerető szellemében ítéljenek és akkor ez az ítélet csak felmentő lehet! Az ítélet. Este 9 óra után hirdette ki az ítéletet a közönség izgalmas vá­rakozása mellett Gálbory József kir. törvényszéki elnök. A kir. törvényszék a btk. 290. szaka­szába ütköző és aszerint minő­sülő emberölés vétsége miatt egy évi és hat hónapi fogházra ítélte Héber Sándort és kötelezte a a felmerült bűnügyi költségek megfizetésére. A sértettet kérel­mével polgári perre utasította. Az indokolás szerint a főtárgyalásnak az ké­pezte a feladatát, hogy fejtse meg a mindnyájunkat megren­dítő tragédiát, amely a boconádi körvadászaton társadalmunk egy kiváló tagját kioltotta. A bíró­sági eljárást nagyban megnehe­zítette, hogy a nyomozás köz­vetlen az esemény után nem volt elég körültekintő. — A törvényszék a következő tényállást szögezi le: Az elhalt Mártonffytől balíelő álló vadá­szok rét zérói lövés nem történt. Az elhalt jobbról kapta a lövést. Jobbra kb. 14 lépésre állott dr. Hedry Lőrinc, 27 lépésre Héber Sándor, 87 lépésre Gröber Fe­renc, nem messze onnan Perlaky és a Jakabfyak csoportja. Tény­ként állapítja meg a kir. tör­vényszék, hogy Héber Sándor abban a pillanatban, amikor a fegyvere elsült, a balkarjára fektette fegyverét és a kabát­ját akarta fölvenni. Tény­ként állapította meg a törvény­szék, hogy a vádlott a fegy­verét nem ürítette ki. így tény­ként állapítja meg azt is, hogy a vádlott, amikor a kabátját akarta felvenni, véletlenül elsü­tötte fegyverét és ez okozta a szeren ciőtlenséget, amikor a vád­lott keze is megsérült. A kir. ügyész megnyugodott az ítéletben. A vádlott és védő­je felebbezett. Heves vármegyében kevesen íelebbeznek a jövedelem és vagyonadó ellen A felszólamlási bizottságok csak szeptember végén kezdik meg működésűket. Eger, június 12. Az egri pénzügyigazgatőság területén levő adóhivatalok már a múlt hónaiban befejezték a jövedelmi és vagyonadó kiveté­sét, amivel az egyenesadők ki­vetése az 1928. évre véget is őrt. A jövedelmi és vagyonadó fize­tési meghagyásokat is kikézbe­sítették már, sőt általánosságban a 15 napos felebbezési határidő is eltelt. A jövedelmi és vagyonadó- kivetések ellen aránylag kis számban érkeztek be felebbezé- sek, mert a kivetés a legtöbb esetben a tényleges viszonyok­nak megfelelő volt. A jövedelmi adókivetés ellen Egerben inkább a háztulajdono­sok és a más kereseti adó alá nem tartozó jövedelmű adózók szólaltak fel. A vidéki kir. adó­hivataloknál az a helyzet, hogy a jövedelmi adó elleni felebbe­zések száma magasabb a kere­seti adó ellen beadott felszólam­lásoknál, aminek az az oka, hogy a föld után kereseti adót nem kell fizetni, hanem csak jöve­delmi adót. A földbirtoknál ugya­nis a földadó helyettesíti a ke­reseti adót. A kir. adóhivatalok, illetve a pénzügyigazgatőságon dr. Kál­mán Manó pénzügyi főtanácsos, dr. Hodonszky Géza pénzügyi segédtitkár és dr. Biernatek Jó­zsef pénzügyi fogalmazó rövi­desen megkezdi a felebbezések feldolgozását, de csak szemptem- ber végén fogják összehívni az adőfeUzólamlási bizottságokat. Először a vidéki adőfelszőlam- lási bizottságok kezdik majd meg tárgyalásaikat és Egerben előre láthatólag októberben fog csak összeülni az adőfeUzólamlási bi­zottság.

Next

/
Thumbnails
Contents