Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-06-10 / 133. szám
aba 24 FILLÉR Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- » nap 24 fillér. ♦ '/ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. UHBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 133. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. június 10. Az egri szőlősgazdák a túlságosan magas egri szőlőnapszám miatt vidéki munkásokkal akarnak dolgoztatni Széljegyzetek. Széljegyzet a széljegyzetekről. Fölteszem lapunk kedves olvasóiról, hogy éppen úgy meg- únták már az állandó vezércikkrovatot, mely nepről-napra hol pontosan, hol nem pontosan egy hasábon keresztül bizonyos öröklött nagyképűséggel veszi toliéra a legfontosabbnak látszó napi eseményt, mint ahogy én megúntam a vezércikkmalomban való örökös és egyhangú őrlést. Ebben a feltevésben remélem, hogy többen szívesen fogják venni, ha hetenként legalább egyszer a méltőságos hömpöly- gésű vezércikk helyén a köny- nyedebb szökellésű jegyzet-patakocska fog csörgedezni. A nehéz ütegek helyett a könnyű tüzérség fogja a hét legfontosabb eseményeit célba venni. A dolog különben egyre megy. A könnyű srapnell épűgy halált és sebeket osztogat, ha fejen talál, mint a nehéz gránát. A vezércikkből épp annyit lehet okulni, mint egy-egy rövid hozzászólásból, mely az olvasót szivén, az igazságotfején találja el. * A vitrin. A múlt hét legjobban emlegetett s legdivatosabb bútordarabja kétségkívül a vitrin volt. A miskolci katholikus nagygyűlésről került hódító útjára annyi sok szép, nagyvonalú eszmével, tervvel együtt. De ami közállapotainkra s sajtőviszonyainkra jellemző, hogy a sok-sok szép és magasztos gondolat közül csak nagyon kevés került a napisajtó hasábjaira, az is csak úgy mutatóba, hanem a vitrin, a Páter Baogha vitrinje le lett rajzolva az utolsó faragásig s a »magyar« sajtó olyan csecsebecséket rakott ebbe a vitrinbe, amelyekről P. Bangha még csak n3m is álmodott. Az ördögről mondják, hogy ha nagyon meg van szorulva, a bibliából is idéz. Liberálisék a múlt héten P. Banghát idézték, hogy íme, »a Keresztény kurzus idején vitrinbe kellene helyezni a becsületes embereket.« Pedig voltaképen egy olyan vitrint kellene a keresztény közvélemény előtt mutogatni, melyben a liberális sajtó igazmondását és helyes idézeteit lehetne összegyűjteni. Ügy hisszük, ez vitrin mindig üresen állana. * Mi a különbség a miskolci és az egri hitélet között? A vitrinhadjáraton kívül a miskolci katholikus seregszemle örökké emlékezetes marad annak a számára, aki azt a sugárzó lelkesedést, mély vallásosságot és azt az óriási tömeget látta, mely a sikeres Eger, junius 9. A kedvezőtlen, esős időjárás nagyon hátráltatja a szőlőmunkákat, amelyekre a szőlősgazdák férfimunkást csak napi 6—8, női munkást pedig csak napi 4—5 pengőért tudnak fogadni ugyanakkor, amikor Hatvanban 2—3, Kápolnán pedig 2 50—3'50 pengő a szőlőnepszám. Az egri szőlőmunkások azzal indokolják a túlságosan magas árakat, hogy hetenkint az utóbbi időkben legfeljebb egy-két napot dolgozhattak a sok eső miatt s igy a dolgozó-napokon kell megkeresniük az egész heti megEger, junius 9. A szennyvízcsalorna építése körül több panasszal fordultak az egri háztulajdonosok lapunkhoz. A legfontosabb és közgazdasági érdekeket érintő panasz tárgya vidéki katholikus napok közül is pompás méretűvé tudta tenni a miskolcit. Föltolul bennünk az a kérdéB, hogy vájjon Egerben a lelkesedésből, a vallásosság átütő erejéből ■ a tömegekből mily arányú méretek bontakoznának ki? Anélkül, hogy egyenes véleményt mondanánk s nehogy abba a gyerekhibába essünk, hogy a máa vajaskenye- rét nagyobbnak lássuk, csupáncsak arra a különbségre mutatunk rá, mely a miskolci s az egri egyesületi élet közölt van. Miskolcon a katholikus és a keresztény gondolat örökös en garde-ban van, minden erejét, figyelmét ösztönösen és tudatosan összpontosítani kell a hatalmas liberális és szociáldemokrata tábor ellenében. Egerben a csendes nyugalom és béke vizein rostokol a keresztény politika és világnézet hajója. Miskolcon a védelmi harcok pompás beton- állásokat teremtettek meg a hit- buzgalmi egyesületekben, társadalmi és szociális egyesületekben, a Magyar Jövő palotájában stb. s ezekben ténylegesen lüktető élet folyik. Egert méltán nevezték már sokan a holt szervezetek városának, ahol az egyesületek élhetésöket. Az egri szőlőmun- kások azonban nem veszik figye- gyelembe azt, hogy ugyanilyen a helyzet Hatvanban és Kápolnán is és nem veszik figyelembe azt aem, hogy az elemi csapásoktól évek óta sulytott egri szőlősgazdák, akik helyett az idén is a fagy szüretelt, nem képesek a napi 6—8 pengőt megfizetni. Mint értesülünk, több egri szőlősgazda tervbevette, hogy ha az egri szőlőmunkások nem engednek anapszám-őrakból,Hatvan és Kápolna vidékéről hozatnak szölőmunká8okat Egerbe. a szannyvízcsatorna házicsatlakozásainak építése. Itt az a baj, hogy a háztulajdonosok nem építtetik ki valamennyien a házi csatlakozást. Sokan ugyaniul arra hivatkoznak, hogy a házicsatlakozások a formaszerü megalakulás után csakhamar téli álomba merülnek. Miskolcon a lelki pasztoráció segítségére hittel vértezett páncélos lovagok sietnek, Egerben a keresztény gondolat papírmasé civil hadserege legfeljebb a buddogő kritika fegyveréhez nyúl. Miskolcon minden keresztény harcos a maga hitéből merít erőt s mer kezdeményezni. Egerben mindent felülről várnak s rá is bíznak mindent a felsőbb- ségre: harcot, ötleteket, irányítást. * Miért nem volt Egerben trianoni gyászünnepség? A Tesz. kezdeményezésére szerte az országban trianoni gyászünnepségeket rendeztek az elmúlt héten. Itt Egerben csekélységem kapta a kitüntető megbízást az ünnepség meg rendezésére. Miután váratlanul több helyről rosszalőleg interpellálták meg lapunkat az ünnepély elmaradása miatt, e kis széljegyzetemben kívánok rámutatni arra, hogy megfontoltan miért nem rendeztem meg a gyáczünnepséget. Szerény véleményem szerint Magyarországon kelleténél jobban túlteng az ünnepélyek renkiépítésére vonatkozó határozat még nem jogerős és így nem egyeznek bele, hogy a vállalat megépítse udvarukban a csatlakozást az utcai főcsatornához. Ebből azután az a helyzet áll elő, hogy ha egy utcában háromnégy házigazda mégis beleegyezik a csatlakozás kiépítésébe, — miután azt előbb-utóbb mégis csak el kell készíteni — az utcát elzárják, forgalmi akadályt képeznek a néhány házi csatlakozás kiépítésének ideje alatt. Es ki tudja, ilyen körülmények között, hogy hányszor fogják még elzárni az utcákat ugyanilyen okokból, ha néhány háztulajdonos időközönként mégis csak beleegyezik az építésbe. Ez az állapot úgy kereskedelmi, mint általános forgalmi szempontból nagyon kellemetlen és káros következményekkel jár az érdekelt utcák lakosaira. Arra kérnék tehát az építésvezetőt, hogy egy utcában lehetőleg egyszerre építsék meg a csatlakozásokat, mint a vízvezetéknél történt, hogy így csak egyszer legyen elzárva az út a forgalomtól. r~^r — Az osztrák és jugoszláv kereskedelmi tárgyalások alkalmával szóba fog kerülni illetékesek szerint a vízumkényszer megszüntetése a két állam között és lehetséges, hogy egy ilyen értelmű megállapodás létesül már a jövő hét végén. dezése, mint a céltudatos munkára való készség az integritás érdekében. Ha lelkesedéssel visz- sza lehetne régi határainkat szerezni, már rég Lőcsén volnánk és Brassóban. De a lassú, szívós, céltudatos küzdelem nem a kenyerünk. Az életünket szívesen odaadjuk a hazáért, de a népi kényelmünket nehezen áldozzuk fel érte. Aztán annyi a hivatalos ünnep, hogy kár még újabbak kai tetézni. Itt Egerben még a szomorú gazdasági helyzet képe is szemem előtt lebegett, amikor a nem-rendezés mellett határoztam. Ma a telkeken a megélhetés nehéz árnya borong, hagyjunk békét nekik és ne terheljük őket uj gyászünnepéllyel. S abban is kételkedem, hogy azok eljöttek volna az ünnepélyre, akik most hiányát fájlalják. Majd legközelebb átadom egy ilyen kritikusnak az üunepség megrendezését. ígérem, hogy én ott leszek. * Utolsó széljegyzet. — Őszintén kívánom, hogy ezek az első ízben elvetett széljegyzet kísérletek vihart ne arasB&nak. Dr, Urbán Gusztáv. Fanaszok a szennyvízcsatorna házi csatlakozásainak épitése körül
