Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-06-03 / 128. szám

Előfizetési di] postai szállítás­sal: egg hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér.♦ és kiadóhivatal t Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. UBBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 128. szám ♦ Vasárnap * Eger, 1928. június 3. „Irigylem a magyar nemzetet azért a mély hazafiságért, amit itt látok“ Lovag Horst Bötticher beszéde a lovas-leventék vacsoráján. Nobile tábornok neve remeg mo»t szer teszőt a nagy világon. Még min­dig nem lebet egészen biztosan tudni, bogy a halál dermedtsé­gébe fojtotta e be 1 ghajőját ■ bősi életét az északi sark titok­zatos világa, vagy talán remél­hetünk még a él valaho', köd­ben, hóban, fagybaD, szélvihar­ban, jégmezőkön ■ várja a sza­badulást. Ezek a világon szerteremegö várások ismét elénk vatíiik azo­kat a kérdéseket, amiket ezer és ezer kétkedő vetett fel a tábor­nok elindulásakor : mit akar ez a titokzatos ember a millió éves titkok földjén? A feltűnés vágya viszi-e a rettegett vállalkozásba? S van-e haszna neki és az em­beriségnek, ha tényleg fölfedezné az északi sarkot? Igen, a köznapi gondolkodás azonnal kész van a kérdéssel: mi a haszna ? Az üzletre beren­dezett észjárás csak azt kérdezi manapság : megtalálom-e számí­tásomat ebben vagy abban a vállalkozásban? Mily szerencse, hogy még vannak a lelkiség va­rázsát magukból kiöntő emberek a világon, még vannak hősök, bálrak, érthetetlen lények, akik ott hagynak családot, kényel­met, baráti kört, hazát, mindent és szívük, az ő külön kis északi vagy déli sarkuk delejes sugal­latára elmennek a jeges bizony­talanságba, esetleg mint szegény Nobile tábornok, ha pár napon belül meg nem kerül, a halálba. Talán mi sem mutatja jobban, hogy van lélek, vannak maga­sabb eszmények, nemcsak anyag­hoz való tapadás, pénz, üzlet és haszon, mint az ily merész, tel­jesen bizonytalan sorsú tudo­mányos vállalkozások. Ha megkerül Nobile tábornok, és kitűzött célját eléri, a kultűr- világ örömrivallgása a lélekerő hősét fogja benne ünnepelni. Ha elpusztul a jégmezőkön, a ma­gasba szárnyaló lélek tragiku­san lehanyatlott mártírját fogja benne gyászolni. Mindenképen megérdemli a világ remegő cso­dálatát. Hogy mily szükség van az ilyen höslelkü példákra, elegendő rámutatni a mi kis horizontú, a közöny és elfásultság jégmezői­vel borított életünkre! Hányszor kérdezzük mi is magunktól, ha valami belső titokzatos erő fel­sőbb, tisztultabb régiókba kész­tet: mi a haszna? nem-e cél­szerűbb megalkudni itt a szürke élet zsibvásárján mindennel és mindenkivel? A sarkkutató, az igazságkutatő lélek önzetlensége, önfeláldozó hősiessége oly keve­seknek adatott osztályrészül! Dr. Urbán Gusztáv. Eger, juuius 2. Az alföldi távlovaglók tiszte­letére tegnap délben egy órakor az érsekkerti Kioszkban ebédet adott Eger város. Az ebéden megjelent előkelőségek között ott láttuk: dr. PZdssBéla állam­titkárt, Fáy István kecskeméti főispánt, dr. Hedry Lőrinc he­vesmegyei főispánt, Rapaich Richárd tábornok egri honvéd állomásparancsnokot, Trak Géza polgármestert, lovag Horst Bőt• Hoher rittmeistert a Schleswig hol- steini lovasegyesületek tartomá­nyi vezetőjét, Bayer Henrik vá­rosi tanácsost, Zelenka Aladár testnevelési főtanácsnokot, Pillér István testnevelési előadót, vala­mint az egri honvéd lisztitztíkar kiküldöttjeit. A pohárköszőntők során Trak Géza polgármester Eger város nevében a távlovaglókat, akik szinte a véres kardot hordozzák körül ez országban. A mai hely­zet csak átmeneti jellegű. A hosszú, nagyon hosszú egyenes útnak a végén a magyar jövőt látjuk. Baj társias, hazafias együtt­érzéssel üdvözlöm az úrlovaso­kat és a leventéket, szeretett vendégeinket, akiket a magyar jövő úttörőinek tekintünk. Füle Lajos a Ceglédi Gazda- egyesület elnöke mondott ezután pohárböszöntőt: Meghatott lé­lekkel jött Egerbe a nagy ma­gyar asszonyok történelmi vá­rosába. A magyar asszonyok ma is megtennék a kötelességüket, da buzdítani kívánja Eger város gazdaközönségét, hogy üljenek lóra, neveljenek olyan levente ifjúságot, mint amilyet a táv­lovaglók most idevezettek. A vendégek a kitűnő egri vö­rös bor -mellett (Bayer-féle) so­káig a legkitűnőbb hangulatban maradtak együtt. Délután a lovas leventék Eger város nevezetes­ségeit tekintették meg. Az egri leventék és levente-oktatók nagy szeretettel és készséggel vezették őket a város történelmi emlé­keihez. Este nyolc órakor ugyancsak az érsekkerti Kioszkban a város vacsorán látta vendégül az al­földi lovaiokat. Itt dr. Bakos Géza földbirtokos mondott po­hárköszöntőt: Mielőtt e törté­nelmi múltú váró* falait elhagy­juk, mindnyájunk nevében kö­szönetét mondok Eger város közönségének a szíves vendég­látásért. Mi reméljük, hogy ma- radandő emléket hagyunk itt I hátra és példánkat követni fogják az egriek is. Vitéz Endre László gödöllői főszolgabíró mondotta a követ­kező beszédet: A távlovaglás célja nagy Magyarország szel­lemének és a nemzeti önbiza­lomnak, a nemzeti öntudatnak minél szélesebb rétegekre való kiterjesztése. Végtelen a mi örö­münk, hogy hosszú utunk állo­másain mint Egerben is, nem­csak a polgári társadalomnak, hanem a magyar királyi hon­védségnek tagjai is szeretettel vannak körünkben. Nekünk uraim, a katonasággal kell [együtt dol­goznunk. Katonának kell éreznie magát minden magyarnak, a tizenkét- éves gyermektől a hatvanéves aggastyánig. Erre a katonaszeretetre ürítem a poharamat. Vitéz Feördeös Vilmos huszár­ezredéé Eger város társadalmát és a tSvlovaglők hűséges német kísérőjét Bötticher urat üdvö­zölte pohárkőszöntőjében. Ezután általános figyelem kö­zött lovag Horst Bötticher német rittmeister szólalt fel s német nyelvű beszédében töb­bek között ezeket mondotta: — Főispán úr, tábornok űr, polgármester úr! Mély hatást gyakorolt reátn a lovas-leventék bevonulása Egerbe, amikor az u'cáről gyermekek, leányok és felnőttek szórtak felénk virágot és még a házak ablakaiból is éljeneztek bennünket. Én Ma­gyarországon annyi barátságot, szeretetet és bajtársiasságot ta pasztalok, hogy hiányzanak a szavak ezeknek a kifejezésére. Ha két borral telt poharat ösz- szekoncittunk, a harmónia hang­ja cieDg ki abból és én most azt szeretném remélni és kíván­ni, hogy Magyarország és Németország között mindig olyan teljes le­gyen a harmónia, mint itt most e nemes egri borokkal telt po­harak csengésében 1 — Uraim! Mi itt történelmi földöu vagyunk. Én bejártam ma Egert, amelynek ismerem is ezer éves történetét. Én nem csodálkozom, hogy ennek a nem­zetnek fiai és leányai oly na­gyok voltak, hogy Dobó Istvá­nok és egri nők támadtak kö­zöttük. Nem csodálkozom, mert itt ennél az asztalnál az ősz hajú lovasok és az ifjú lovaaleventék között olyan mély érzését látom a ha- zafiságnak, hogy irigységgel tölt el engem. Magyarország olyan nekem most, mint egy paradicsom. Talán ma még kis paradicsom, de ha sok ilyen leventéje lesz, nemsokára nagyobb lesz ez a paradicsom. »A magyar lovaslevente éljen!* Az utolsó mondatot magyarul mondotta Horst Bötticher a va­csora közönségének dübörgő él­jenzése mellett. Burai Jancsi cigányzenekara rázendített a Wacht am Rhein- re, amelyet lelkesedve németül énekeltek a leventék és a ven­dégek. Bíró József ceglédi lovas- levente a német leventéknek küldte a magyar leventék üd­vözletét Horst Bötticher űr által. A zenekar a magyar himnuszt játszotta az üdvözlés után. A vacsora közönsége a késő esti órákig a legmelegebb han­gulatban maradt együtt. A lovasleventék szombaton reggel 6 órakor vonultak tovább Egerből Szilvásváradra. Az egri turisztika. A Magyar Turista Egyesület Egri Bükkosztálya, amely 1922. évben bontotta ki zászlóját s amelynek zászlaja 1926—27.évek­ben pillanatnyira lehanyatlott, ma már nemcsak a biztos fejlő­dés jeleit mutatja, de társadalmi tényezővé kezd lenni, mellyel törődni, mellyel számolni kell. Az osztály tagjainak száma 1927. évi október hóban, az újjá- alkotás időpontjában 120 főnyi volt, ma már elérte a kettőszá­zat, a túrázók száma, amely 1927.-ban 5—6 volt, ma már 20—30 I még ennél is több, a választmányi ülései rendkívül látogatottak és nívósak, úgy hogy hinnünk és remélnünk kell abban, miszerint az egri bükk- o»ztály Egerben, a Bükkhegység kapujában, a legnagyobb ma­gyar hegységcsoport kezdőpont­jában, vezetője lesz mindazok­nak, akik a természetet szeretik és akik a természet templomá-

Next

/
Thumbnails
Contents