Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-06-01 / 126. szám

1 « 2 - % . EGRI NÉPÚJSÁG * 1928. június 1. A felértékelés alá. eső biztosítási szerződéseket augusztus 31.-ig kell bejelenteni helyére. Felhívás a háztulajdonosokhoz 1 Felkérjük Eger város háztu­lajdonosait, hogy azokon az út­vonalakon, amerre a ceglédi lo­vas leventék elvonulnak, házai­kat lobogózzák fel. Felhívás Eger közönségéhez 1 Eger város hazafias közön­ségét arra kérjük, hogy a ceg­lédi lovas leventék és kísérőik fogadtatásánál és bevonulásánál minél nagyobb számban jelen­jenek meg. Új államtitkár. Budapest, május 31. Magyarország kormányzója dr. Kornis Gyula helyettes állam­titkári címmel felruházott buda­pesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemi nyil­vános rendes tanárnak az állam- titkári cimet adományozta. Ä „Szent Agnes“ ifjúsági előadásai. Ringelhann Béláné nagysikerű s lapunk tegnapelőtti számában kellően méltatott történelmi szín­müvét: »Szent Ágnesé t kedden a főgimnázium, szerdán délután pedig az Angolkisasszonyok in­tézete növendékei előtt játszot­ták el a fáradhatatlan szereplők. S ha a bemutató előadások kö­zönsége mély megindulteággal fogadta a darab drámai lükte­tésű jeleneteit, az ifjú lelkek ér- zSsvilága még elevenebb hittel szívta fel az őskereszténység csodás világából a szemük elé vetített fénysugarakat. E párat­lan nevelő hatású előadásokért nemcsak a bájos lelkű szerző s a szereplők homlokára fűzzük az elismerés babérkoszorúját, hanem a nyilvános hálás köszö­net szavával kell adóznunk dr. Kürti Menyhért tanker, kir. főigazgatónak azért a kedves szolgálatért, amit a főgimnáziumi tornaterem színpadának és fel­szerelésének átengedésével a ne­mes célnak tett. A ferencrendi templom belsejének művészi kön­tösbe valő öltöztetésénél értékes ecsetvonást jelent a cisztercita rendnek testvéri együttérzése. A mestergerendára akasztotta föl öthónapos gyermekét. Debrecen, május 31. A debreceni törvényszék előtt állt tegnap délelőtt Saáry Erzsé­bet szoboszlői lakos, aki ellen azt a vádat emelte az ügyész­ség, hogy öthónapos gyermekét egy zsi­neggel fölakasztotta a mester­gerendára, ahonnan a házbeliek vágták le a sivalkodő csecsemőt. A tárgya­láson kiderült, hogy Saáry Er­zsébet már régebb idő óta együtt élt Takács Kálmán földmivessel, de nem éltek jő viszonyban, mert Takács mindig elmulatta a pén­zét. Az asszony emiatt nagyon elkeseredett és ezért akarta gyer­mekét elpusztítani. A tárgyaláson az asszony ta­gadta a vádat és határozottan kijelentette, hogy a gyermekét elpusztítani nem volt szándéká­ban. Az asszony a tárgyaláson olyan zavarosan viselkedett, hogy orvosi megvizsgálását lát­ták szükségesnek. Budapest, május 31. Az Egri Népújság tudősitőja jelenti: A Hivatalos Lap junius l.-i száma közli a pénzügymi­niszter rendeletét a valorizációs törvény szerint felértékelés alá eső biztosítási szerződésekről. A pénzügyminiszter figyelmezteti a feleket, hogy saját érdekükben jelentsék be a törvény szerint Füzesabony, május 31. Ma hajnalban háromnegyed 6 órakor valószínűleg a váltószer­kezet hibája következtében a Füzesabony—egri személyvonat két kocsija kisiklott és dara­bokra törött. A vasúti szeren­csétlenségnek, mint értesülünk, három sebesültje vaD. Három diákgyermek szenvedett kisebb- nagyobb sérüléseket. A történ­teket szemtanuk és a baleset egyik sebesültjének elbeszélése alapján a következőkben sike­rült rekonstruálnunk: A füzesabonyi állomásról reg­gelenként 5 óra 40 perckor in­dul Eger felé a 9122. számú személyvonat. Utasai az egri piacokra igyekvő falusiak és a középiskolákat látogató diákok. Mint mindig, ma hajnalban is meglehetősen sokén várakoztak a vonat indulására ; jobbára III. osztályú utasok. A beszállás rendes időben, minden baj nél­kül megtörtént. A személyvonat elindult és mérsékelt sebesség­gel haladt az állomás külső te­rületén fekvő őrház felé. A jel­zőkészülékek a nyílt pályát sza­badnak mutatták s igy a szerel­vény akadálytalanul haladhatott a váltókra. Itt történt a szerencsétlenség. A mozdony és kilenc vagon át­haladt már a váltó fölött, amikor a szerelvény közepére csatolt két II. és III. osztályú személy- kocsi nagyokat zökkenve kiug­rott a sínek közül, oldalt dőlt és a szomszédos vágányon álló teherkocsikra zuhant. A mozdonyvezető, aki kiha­jolva figyelte a pályát, azonnal észrevette a szerencsétlenséget, teljes erővel fékezett és pillanatok alatt megállította a vonatot. Az utasok fejvesztet­ten ugráltak ki a kociikből és az első pillanatban senki sem tudta, hogy tulajdonképen mi is tör­tént. A vonat kezelőszemélyzete emberfeletti munkával iparko­dott megnyugtatni ez utazó kö­zönséget, míg mások az össze­törött kocsik felé siettek. A kisiklott két kocsi valóságos romhalmazzá változott Az összes ablakaik betörtek, a lépcsők pozdorjává zúzódtak, és a kocsik szerkezete is erősen megrongálódott. Az elől fűtő II. osztályú ko­csiban három iskolásgyermek ült: Molnár József mezőtárkányi felértékelés alá eső biztosítási szerződéseket. A hadikölciön- biztosítási szerződések nem es­nek felértékelés alá. A bejelen­tél határideje 1928 augusztus 31. én jár le. A bejelentést an­nál a hazai vagy külföldi inté­zetnél kell eszközölni, amely a kötvényt kiállította. és Misz Ferenc egerfarmosi fiúk, az egri gimnázium II. illetve I. osztályú tanulói, azonkívül Tóth Albert Egerfarmoson lakó IV.-es polgarista. A diákok javában reggeliztek, amikor váratlanul lökéseket kap­tak. Mindannyian önkéntelenül is megkapaszkodtak és rémül­ten érezték, hogy oldalt dől ve­lük a vasúti kocsi. Misz Ferenc és Tóth Albert a csomagtartót kapták el és azon függve, né­hány apró zuződás árán meg­menekültek. Társuk, Molnár Jó­zsef, fejjel előre zuhant, közben valami a lábára is esett. Mindhárman saját erejükből, se­gítség nélkül másztak ki az ösz- szetörött kocsiból. Ekkor érkezett hozzájuk az első segítség. A diákokat vasúti irodába vitték, ahol orvosi se­gélyben részesítették őket. Köz­ben teljes erővel megindultak a munkálatok a pálya rendbeho­zatalára. Egy órai késéssel indult meg Eger felé az új szerelvény, amely magával hozta a baleset sérültjeit is. A három diákgyer- mek közül csak a súlyosabb zúződásokat szenvedett Molnár Józsefet kellett további orvosi kezelés alá venni s ezárt ideig­lenesen az irgalmasok kórházába szállították. A többiek iskolába mehettek. Az aránylag igen szerencsés kimenetelű vasúti baleset ügyé­ben a Máv. miskolci üzletveze- tösége azonnal megindította a legszigorúbb vizsgálatot. A kisiklás az eddigi megálla- pitások szerint valószínűen vál- tőszerkezeti hiba miatt történt. A forgalom, még a délelőtt fo­lyamán helyreállt úgy, hogy a vonatok minden késés nélkül, a régi rendszerint közlekedhetnek. Borzalmas robbanás egy pesti mosodában. Budapest, május 31. Mt reggel a Király-utcában, a Király-gözmosoda épületében, a festőteremben, ahol 50 munkás dolgozott, egy benzinnel töltött hordó a vigyázatlanságból ke­letkezett tűzvész következtében fölrobbant. Négy munkás élet­veszélyesen, 15 pedig súlyosan megsebesült. A tűzet valószínű­leg eldobott cigarettavég okozta. Falusi képek. Min van a hangsúly? A verse­nyek korát éljük. A testkultusz, a tudománykultusz fénykorában szerényen meghúzódik az erény, a családanyák tiszteletreméltó erénye. A sok hasznos és ke­vésbé hasznos versenyben nem látom az anyák versenyét. A sok gyermekes, takarékos, dol­gos, házias asszonyok a verse­nyek zajából nem kérnek részt. A Márták a háztartás ezer aprő ügyes-bajos dolgaiban serény­kednek, visszavonulnak a nyil­vánosságtól, munkaterök a ház s nem a fórum. A hangsúly az anyaságon és nem a modern erkölcsöt követő asszonyon van. Miért írom e képet a faluról, holott a városra illik ? Mert hisz a város beteges szelleme átszü- rődik a falura, átitatja a lelke­ket, megfogja a nép gyermekeit. Kati asszony. Fiatal vincellér­család él a hevesi szőlőkben. 7 éves házasok, 3 piros-pozsgás gyermek kapaszkodik az anya szoknyájába. A férfi naphosszat a szőlőben metsz, kapál, perme­tez, kötöz, az asszony kerti vé­leményekkel vesződik, ültet, gyomlál, korai salátáját hajnal- Kor a hevesi piacra viszi, ugyan­akkor három szépen sült kenye­ret a heti pibcra a városiaknak. Hetente háromszor járja meg az utat Kati asszony. Mig ő oda van, a Béla gyerek vigyáz a kis testvérkékre, az apa szemével teremt rendet, ha muszáj. Isten áldása van rajtok. Ipar­kodásuk gyümölcse: házuk, egy kis szőlő. Nagy kincs a szorgal­mas asszony. Béla vincellér szerencséje — hü neje, a Kati. Ha prémimot osz­tanának, az első díjat az e fajta asszonynak adnám. Jó honfia­kat, honleányokat az ilyen ál­dott természetű anyák adnak a hazának. Lenéznének a faluban. Ha már moralizálok, tovább folytatom az erkölcicsöszködést. Vármegyénk­nek vannak erdők közé ékeit fal­vai. Ott sok a panasz. Nincs kere­set. Summáinak megy a falu ap­raja, nagyja — csak a késő ősszel térnek haza mint a vándorma­darak. Cselédnek nem vágyik a fehér nép. »Lenéznek a faluban, ha cselédnek megyek« — a döntő érv. Lenéznek? ugyan miért? Ha okosan gondolkoznának a falu vénei, úri házakhoz küldenék a leányaikat, ahol ciint, rendet, mosást, foltozást, kerti munkát, baromfineveiéit, kenyérsütést, fő­zést tanulnak a leányok. Mások drága pénzen tanulják a háztar­tást, itt ingyen tanítják, meg bér is jár. A szegénysora felhánytorgása, a divatozás, a cifra nyomorúság — további utitársai maradnak a falunak. Öreg amerikás üldögél a ház előtt. Raumás tagjait a forró nappal sütteti, beesett melle szívja az akácfaillatos levegőt. Kezében az olvasó. Förögteti nagy szemeit, fohászkodik a Sz. Szüzhöz — imádkozzál érettünk... így készül a csendes halálra. — Imádság az én dolgom, mondja a világot járt 70-es. Szemeit törülgeti. Amikor a halálra gondol, fáj elválni uno­káitól, a falu akácaitól, a háztól, hol bölcsője ringott. Amerikáról már nem beszél. Dr. Cs. L. Ma hajnalban kisiklott a füzesabony—egri személyvonat Két kocsi összetörött, három diákgyermek megsebesült. A vasúti szerencsétlenséget valószínűen váltószerkezeti hiba okozta.

Next

/
Thumbnails
Contents