Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-05-31 / 125. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. május 31. Eger város évi 2500 pengőt kap a megszüntetett pezsgőborfogyasztási adó helyett A pezigőbor és habzóbor után befolyt fényuzéii forgalmi adóból annak 37y2 százalékát, de legfeljebb évi 355.000 pengót a pénzügyminiszter a megszüntetett peztgőbor fogyasztási adó helyett kárpótlásul azoknak a városoknak és községeknek a részére engedi át, amely városok és községek az 1926. és 1927. években a pezigőbor és a habzóbor után 25 százalék pezsgő fogyasztási adót szedtek s ennek a bevételnek a megszűnése megzavarná a háztartásuk egyensúlyát. A felosztásra kerülő adóösszegnek */* része, de legfeljebb évi 300.000 pengő Budapest székesfővárost illeti, a további V* része pedig a városok és községek között kerül felosztásra. A hevesvármegyei városok közűi Eger kap 4 6 százalékot, de legfeljebb évi 2.500 pengőt, Gyöngyös pedig 2'7 százalékot, de legfeljebb évi 1.500 pengőt. Gazdatársadalmi szervezkedés Hevesvármegye Gazdasági Egyesületének Gyöngyösön megtartott igazgatóválasztmányi ülésén a Mezőgazdasági Tanácsadók Országos Szövetsége kép viseletében meghívás folytán jelenlevő báró Jeszenszky Ödön dr. szövetségi alelnök előadásában rámutatott a gazdatársadalomnak termelési irányban való szervezetlenségére és ez ebből származó hátrányokra. A gazdálkodásnak az egész orizagra kiterjedő szakszerű és Üzletszerű alapra való helyezése egy egységes front alakítását teszi szükségessé. A gazdáknak ilyen irányú tömörülése tenné aztán lehetővé azt is, hogy a gazdatársadalom az agrárügyek ütőerén tarthatná állandóan kezét, nyomatékosan mutathatna reá a rentábilis gazdálkodás akadályaira, súllyal és erővel tehetne lépéseket ez ekadályok elhárítására. Szent ív dny Farkas nagybirtokos, gazdasági egyesületünk al- elnökének javaslatára az igaz- gatőválasztmány egyhangúlag kimondotta, hogy a gazdáknak egy ilyen irányú országos termelési szövetségbe teendő tömörülését helyesli. Vármegyénkben a gazdák szervezkedése a szervezőbizottság megalakulásával kezdetét vette. Egész Európa szőlőtermésében nagy karokat okozott a májusi fagy Eger, május 30. A Borászati Lapok Írja: A legutóbbi hét a fagykárok tekintetében tisztább képét mutatott. Ma már megállapítható, hogy a fagy úgy Franciaországban, mint Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában, Romániában, sőt Jugoszláviában is károkat okozott. Az eddigi jeNégy frakkos rabló kirabolta az előkelő bál közönségét. New- York, május 30. A város legelőkelőbb negyedében négy frakkos rabló kirabolta egy bál közönségét. — Négy taxisoffőrt vettek gyanúba és az egyiket agyonverték. Ez alatt mind a négy igazi rabló elmenekült. Ország-Világ. — Kiss István 19 éves fűszer- kereskedő segéd Budapesten a rendőrség épülete előtt összeesett az éhségtől. Napok óta nem evett és nem kapott állást. — A pápai országúton Szeme- likker István autója felborult ős utasait maga alá temette. A soffőr meghalt, Szemelikker és három utas súlyosan megsebesültek. — A Duna pozsonyi áradása miatt nem fenyeget árviz Budapesten. — A New York Times nagy cikkekben számol be a romániai nemzeti kisebbségek elnyomatásáról. — A németországi phosgéngáz- gyártás nagy port vert föl Angliában is és a lapok arról cikkeznek, hogy a nagykövetek tanácsának határozata nem tiltja meg, csupán kontingentálja Né- metorszfignak a phosgéngáz gyártását. Tehát mindaddig amig határozottan be nem bizonyosodik, hogy Németország háborús célokra állította elő a veszedelmes mérgező gázokat, senkisem emelhet ez ellen kifogást. — Itália hadbalépésének emlékére Olaszországban új húsz lírás aranypánzt verettek, amelynek egyik oldalán a király profilja látszik, a másik oldalon a liktor nyaláb, körül ez a felirat: «Inkább egy napig oroszlán, mint száz évig birka.» Utinaplő. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Hevesi] Gusztávné. XIV. Palermóban a Hotel Vittóriában helyezkedtünk el. Elég jó hely, persze mint mindenütt, Középolasz- országtól lefelé — itt is kőburko- latos a szobánk. Mohó étvággyal kezdtem reggelizni, de már az első kortynál elfintorodtam. „Juj, kecsketej, meg kecske vaj.“ — Hát persze hogy az! Hát mi más is lehetne Siciliában? Szolgáljon mentségemül, hogy mégis megettem, a Tirrheni-tenger szellős hintajátéka, ami bizony jól megéhezted az embert. A 600 m. magas Monte Pellegrino oldalában elterülő Conca d’ oro-o. vagyis „Arany- kagyló“ síkon épült a város, — Sicilia legnagyobb tengeri kikötője és szellemi gócpontja. Enyhe éghajlatáért sok beteg, de leginkább tuberculotikusok keresik fel, természetes tehát, hogy a szebbnél-szebb szállodák sora szegélyezi a tengert. A városnak tetszetős mellékneve is van: Palermo la Felice, vagyis Szerencsés. A város tulajdonképeni szíve a Quatro Canti nevű tér, hol a régi városrész két legfőbb utcája, a Via Maqueda (spanyol alkirályról elnevezve) és a királyi palotához, a tengertől nyílegyenesen vezető Corso Vittorio Emánuelle keresztezik egymást. E négy sarkán levágott pompás tér gyönyörű palotáival, kút- jaival, szobráival igazán megkapó. Négy királyszobor, (spanyolok) Palermo négy szűzi védőszentjének szobra és a négy évszakot jelképező figurák díszítik a teret. Innen egyenesen a székesegyházhoz mentünk, mely nagyon szép, parkozott téren épült. Ha a dómot nézzük, az építőművészetnek egymással homlokegyenest ellenkező egymásutánját látjuk megelevenedni s a különféle stílusok végeredményben mégis egy pompás egészet alkotnak. Például főbejáratának liá- romíves márványdíszítménye hibátlan mórstilus. Karcsú, csúcsíves tornyok díszítik — ez volt az eredeti forma, amiben a 12.-ik században építették — s a 18-ik század legvégén megkoszorúzták egy renaissance kupolával. Ahány párkány, kupola, folyosó, mind más és más jellegű. Jobboldali hajójában hatalmas porphir sarcofagokban Hohenstauf fejedelmek nyugosznak. Ugyancsak egy külön kis kápolnában őrzik a város védszentjének, szt. Rozáliának masszív, színezüst koporsóban levő holttestét. Gyönyörű a művészi faberakásokkal díszített sekrestye ajtó is. Innen a Villa Bonanna magnolia és datolyapálmái alatt keresztülhaladva legelőször is az impozáns Porta Nuovat tekintettük meg. E fejedelmi diadalkaput 1535-ben a dicsőséges tuniszi hadjáratáról visz- szatérő V. Károly tiszteletére emelték. Mellette van a Palazzo Reale, melynek drágagyöngyéhez, a Ca- pella Palatinához hasonló gyönyörűség kevés van a világon. A12-ik században I. Roger alapította e normann díszítésekkel ékes csodát, melynek minden tenyérnyi helyét, tetőtől-talpig mozaik fedi. Fából való Stalaktit mennyezete elbűvölő. 10 antik oszlopon nyugvó merész ivezet osztja 3 részre s a három, absisos szentélyek közül a középső felett, karcsú üvegmozaikos ablakokkal díszített kupola borul, melynek aljában körös-körül ó-arab írás látható. Márvány szószéke, művészi királyi trónusa, felette az Arra- gon címerrel, kövezetének is művészi mozaik mintája méltán sorozzák e kis templomot földünk legszebb kápolnái közé. Kár az ilyen tündéri helyre negyedórára betérni. Minden utazónak, ki leikével tud csüngeni a művészeteken, sokkal több idő kell az ilyen,|nem is földi gyönyörűség megszemlélésére. Sajnos, már arra nem volt idő, hogy a királyi palota minden csodáját megbámulhassuk, a lentések szerint Ausztria és Németország fagykárai a legnagyobbak, azután következik Magyarország. Csehszlovákiában a ruszkakrajnai vidéken van fagykár, míg a nyugati rész kevésb- bé szenvedett. Romániában általában véve a lepilyok szenvedtek, éppen úgy, mint Jugoszláviában is. A franciaországi fagykárok, újabb jelentések szerint nem elenyészőek és így mindenesetre befolyásolják a borforgalsnat. Magyarországi jelentéseinkhez kiegészítésképen Kell közölnünk, hogy a fagykár a Szigetiégen is nagy. Újabban jégverésekről is haliunk és Kiskunhalas határában s Cegléd falé; a jég tetemes károkat okozott úgy a szőlőkben, mint a gyümölcsösökben Pest börnyékéu is. A borpiacon eddig, a fagykárok dacára, sincs nagyobb áremelkedés, mindössze egyes vidéki korcsmákban emelkedtek az árak körülbelül 10 százalékkal. A peronoszpóra Magyarország délnyugati részén föllepett, erélyes védekezés szükséges. Ismét leszakadt a demjéni kőbánya. Alkalmi tudósítónk jelenti: — A demjéni kőbánya egyik fala, amint a közelmúltban nem egyszer megtörtént, ismételten leszakadt. A szerencsétlenséget megelőző este 6 óra körül robbantottak utoljára a munkások, azután félbenhagyták a kőfejtést és eltávoztak. Az esti robbanás következtében a bánya egyik távolabb eső fala is megrepedt és másnap reggel szakadt le, amikor a munkások már javában dolgoztak. Körülbelül 12 köbméternyi sziklatörmelék zuhant alá a magasból. Az egyik kődarab vitéz Molnár János kőfejtő vállára zuhant. A szerencsétlenül járt munkást kocsin szállították az ir- galmasok egri kórházába, ahol több súlyos belső zúzódást és törést állapítottak meg rajta. márvány és mozaik remekeivel ékes Stanza di Rogerot stb. A királyi palota mögötti Piazza Indipendenzán megálltunk egy pillanatra az olasz egyesülés tiszteletére emelt szép Obeliszk előtt. Innen Palermo egyik legkülönlegesebb, de egy cseppet sem kellemes látványosságát mentünk megnézni. Divat volt évszázadokkal ezelőtt, a megholtakat forró homokba, biztos helyen pár hétre elásni, ahonnan mint kiszáradt múmiákat elővéve, újra felöltöztették s a kapucinusok kriptájának folyosóján levő kampós szögekre, egymás mellé odaerősítették. Leginkább a kolostor elhalt tagjait preparálták igy a borzadva érdeklődő utókor számára. Rendi rangjuknak megfelelő papi ruházatban szörnyű látványosság, a sok barbára aszaló- dott lógófejü múmia, összekulcsolt közökben földi életpályájukon viselt nevüket jelző tábla, a halálozás dátumával. Teljesen szagtalan, világos helyiség, nem undort, hanem szörnyű borzalmat keltő. 8000 halott van igy a széles kriptafolyosókon elhelyezve, ősz, lengő szakállal, homályosra üvegesedett, nyitott szemmel némelyik. 1881-ben Őszentsége betiltotta e hátborzongató ha- lottgyüjtést, az érdeklődők látogatását azonban továbbra is engedélyezte. (Folyt, köv.)
