Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-30 / 124. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. májúi 30. Tibor finom, diszkrét, halk ének­lése kísérte. A sok melegséggel éa énektudással előadott bárom dal nagy hatást idézett elő és zajos tepsokat kapott. A hangverseny egyik legszebb része volt az utolsó szám, a Sztojanovics Ernő népdalainak éneklése. Ezekben a szép ma­gyar nótákban mutatkozott leg­jobban a dalkör érett művé­szetének nemes varázsa. Talán azért, mert nem kell benne össz- hangzati nehézségeket leküzde­niük a dalosoknak, s így minden figyelműket, az éneklő hang min­den modulálását az esztétikai szépre, az éneklés érzéki bájára fordíthatják. De főképen, mert a magyar nóta sír benne. Nem lehet fölemlítés nélkül hagynunk, hogy a dalkör tu­dása, művészi sikere kitűnő kar­nagya vasszorgalmának, ideg­feszítő munkájának eredménye, amiért őt a legnagyobb elisme­rés illeti. K. L. A nyugdíjasok országos gyűlést tartanak Szegeden. A szegedi állami, államvasuti és törvényhatósági nyugdíjasok, (katonai és polgári) nyugbére- sek és kegydijasok junius 27-én délután 3 órakor a városháza közgyűlési termében országos közgyűlést tartanak, melynek előkészítő bizottsága ezeket Írja: »Évek óta hiába küzdünk, hogy a régi (1925. julius 1. előtti) és új (1925, julius 1.) nyugdíja­sok közötti különbség épen a szentesített törvények alapján megszűnjék, a kormány az ál­lamháztartásra és adőfelemelésre való hivatkozással tért ki kérel­münk teljesítése elő). A törvé­nyesen minket megillető nyug­díj egy része más, sokkal ke- vésbbé fontosabb célokra for- dittatott és fordittatik s az igy származott bajokat sem egyes réizletintézkedéssel, sem a múlt évi lO'/a-os nyugdíjemeléssel nem szüntették meg. A nyomorúság olyan rettentő lidércnyomása ne­hezedik ránk, amelyről sem a közönségnek, sem a kormány­nak fogalma sincs, amely alatt elpusztulunk mindnyájan. Csa­ládfők dőlnek ki egymásután s most már csak arról lehet sző, hogy ki meddig bírja. Egy igen értékes társadalmi osztály fölött kong a lélekharang. Nekünk, nyugdíjasoknak, kell kezünkbe venni sorsunk intézését, mint­hogy hivatalos szervünk a Eansz erre képtelen, melynek 266,516 közalkalmazottból a múlt évben csak 8706 fizető tagja volt. Ra­gaszkodunk szentesített törvé­nyeinkben biztosított jogaink­hoz, hogy nyugdíjas és nyugdí­jas között különbség ne legyen. Ezeket a dolgokat tárgyaljuk meg minden pártpolitika kizárá­sával a nyugdíjasok szegedi or­szágos gyűlésén, melyre buda­pesti és vidéki állami, államvas­uti és törvényhatósági nyugdí­jas, nyugbéres és begydijai kar társainkat és az övegyeket tisz­telettel meghívjuk és felkérjük, szíveskedjenek igazolt megbí­zottjuk nevét és az érkezés ide­jét dr. Balló István ny. kir. tan- felügyelőnél, az előkészítő bi­zottság elnökénél (Szeged, Ma- dách-utca 20.) junius 10-éig be­jelenteni.« Ólmos botokkal fölfegyverzett duhaj legények két helyen is megtámadták a szolgálatot teljesítő rendőrt Egy tolvaj kocsislegény dühöngése a Béke-kávéházban, az Eger- patakban és a rendőri fogdában. — Véres tumultus a Rákóczi- téren. — Leszúrtak egy levente-oktatót. Eger, május 29. Jő Gyula [kocsis meglopta gazdáját: Pap László fuvarost. Az eltulajdonított 65 pengőből pünkösd vasárnapjának eetéjén hangos mulatozást rendezett a Béke-kávéház helyiségében. Éj­jel két őrá tájban olyan magas­ra fokozódott a három duhaj jókedve, hogy poharakat és üve­geket dobáltak a kávéházban békésen mulató három iparos fiatalember asztalához. A szol­gálatot teljesítő rendőr zárórát csinált és felszólította a duhaj- kodőkat, hogy hagyják el a he­lyiséget. Jó Gyula és társai erre székeket ragadtak és a rendőrre rontottak, akinek a három ipa­ros is segített a védekezésben. Jó Gyulának egyik társa: Tóth András ólom végű bottal akarta leütni a rendőrt, a többiek pedig kést húztak elő. Veszedelmessé vált a helyzet és a szorongatott rendőr már kénytelen lett volna revolvert használni támadói el­len, ha a katonai készültség oda nem érkezik éa közbe nem lép. A rendőr társai segítségével a kapitányságra kísérte Jó Gyu­lát és cimboráit. A dühöngő ko­csis útközben a piaci hídról le­vetette magát az Egér-patakba, de ujből elfogták. Jő Gyulát azonban ez a hideg fürdő sem hűtötte le, mert a rendőrség fog­dájában is tovább dühöngött és összetörte a fogda kályháját is. Kihallgatásuk után a három foglyot átkísérik a kir. ügyész­ségre. A Malom-utca, Rákőci-út és Széchenyi utca találkozásánál, a Rákőczi-téren a duhaj legények, még pedig Nagy Bernát és Sós Gáspár társaikkal együtt vasár­nap este ugyancsak vastag ólom- bunkőban végződő gummi bo­tokkal megtámadták a szolgála­tot teljesítő rendőrőrszemet, aki rendre intette a lármás legénye­ket. Óriási tumultus keletkezett. Egész sereg legény szorongatta az egyedülálló rendőrt, aki kény­telen volt kardot rántani és az életét fenyegető Sós Gáspárt egy a fejére intézett kardosapással harcképtelenné tette. Sós Gáspárt beszállították az irgalmasok kór­házába, társait pedig a szoron­gatott bajtársuk segítségére ke­rékpáron kivonult rendőrök elő­állították a kapitányságra. Még egy véres eseménye volt a pünkösdi ünnepeknek Eger­ben. Sebestyén András levente­oktatót három földmiveslegőoy megtámadta és egyikük zsebkés­sel hátbaszúrta az Árpád utcában. A büntető [eljárás mindegyik esetben megindult a bűnösök ellen. Tisztújitás az Agria corporatióban. Eger, május 29. A Foederatio Emericana leg­régibb vidéki corporatiőja, az egri joghallgató ifjúság kebelé­ben alakult corporatio Agria, szombaton délben tartotta meg szokásos évvégi tisztújító cu- rialis-ülésőt, amelyet dr. Dam- brovszky Imre, egyetemi nyilvá­nos r. tanár, prior, bensőséges szavai nyitottak meg. Az egyhangúlag megválasz­tott tisztikar névsora : Senior : Hajdú István, consenior : Payer Ferenc, magister : Andrássy Fe- réDC, secretarius: Körössy Gyula, krónikás: Tóth György, cerimo- nárius: Simcsó József, aerarius: Mándy József, custos : Szraetana Károly ős cantus magister: Szent- györgyi István. Szabő-Jilek Béla örökös tb. senior, Szabolciy Ist­ván pedig örököl tb. magister lett. Az űj senior mondott köszö­netét a választő leventék bizal­máért és megfogadta, hogy a tisztikar mindenkor az emeri- cánás szeretetben, azemericánás zászló 8latt fog küzdeni a szebb magyar jövendőért. A búcsúzó tisztikar az új tisz­tikarnak junius 6-án, este 8 óra­kor, a ballagást megelőző pará­dés curiálisoQ (Fehér-terem) ad­ja át tisztségét. Ágnes. E martyrnév alatt rejtőzik a finom tollal megírt 4 felvonásos történelmi színmű, melyet immár harmadszor adott elő nagy si­kerrel egy lelkes szereplő gárda a Ciszterci Rend Szent Bernát- gimnáziumának színpadán. Csak a hagiografia és a történelem szemüvegén nézve is az Ágnes nevet, megjelenik benne az első keresztény századok soha nem múló dicsősége, midőn gyen­ge szűzi kezek kiverték a világot rengető római légiók kezéből a kardot, ártatlan gyermekajkak imája porba döntötte Olympos isteneit s midőn a Circus Maxi­mus mártyrjainak himnusza örök­re tűlharsogta a világotverő Cé­zárok triumfusainak diadalmi énekét. Az ártatlan áldozati vér, melyet Krisztus kegyelme pezs- dített, forrasztotta össze a tör­ténelem új, örök időkbe nyúló ország-világ útjának köveit, me­lyen hálatelten járhat két évez­red történelmi népe. E dicsőséges háttérből emeli ki Ringelhann Béláné meglátó lelke, rendkívül ügyes írói tolla 4 felvonásos színmű keretében Ágnest, hogy megragyogtassa benne a nyolc boldogság örök evangéliumát, hogy szívetmeg- rendítő erővel megelevenítse az immár megvetett keresztény erő és erény szépszinü csokrát. Egy rövid hírlapi ismertetés kerete kevés arra, hogy kellőképen méltányolja azt a nagy elmélyedő munkát, mely a keresztény lélek legszebb tartalmát megcsillogtató darabot inspirálta s szavak és színek legszebb változatával könnyen dolgozva, költői erővel létrehozta. A darab előadásának ismer­tetése is nagyon kedves szerep, mert az ismertetés és kritika hálás elismeréssé finomul min­denkiben, ki a darabot csak látta. Itt is a rendező mindenre kiható, kellőképen nem méltá­nyolható figyelme és áldozatos készsége érvényesült. Az összes szereplők tiszteletreméltó mun­kát végeztek. Az Ágnes-lélek megelevenítése Páhok Máriának volt hálás szerepe, melyet mind­végig a dioső mertyrhoz méltóan, felemelő szépen oldott meg. Kö­rülötte kedvesen csoportosult Emerentia (Dingh« Nőri), Myr* jam (Matu«zka Mária), Slava (Cholnoky Dódi) szerepe. Lucia (Dr. Puky Pálne) és Sempronia (Szongott Corall) az előkelő ró­mai matrónák szerepében színi tehetségük igen szép javát ad­ták s a darab sikerének emelé­sében is előkelő helyet biztosí­tottak maguknak. Kedves kísé­retük Cornelia (Faragó Sári) és Saptinia (Sziros Kató) volt. — A férfi-főszerephez méltóan ját­szott Flaviui (Szentgyörgyi Ist­ván), ki nehéz, az érzelmek vál­tozatos skáláját tartalmazó sze­repét átgondoltan, átérezve je­lenítette meg s Ágnessel folytatott verseny - párbeszédében stílus szempontjából a darab gyöngyét szólaltatta meg. Külön említést érdemel Ursus (Kőrössy Gyula), aki igen jő színi tudással mutatta be a börtönőr typusát s ügye­sen megírt szerepével a külön­ben mindvégig komoly tartalmú darabban kedves változatossá­got vitt bele az események me­netébe. A többi férfi szerepló játéka: Marcellin pápa (Csaida Iván), Sirus (Csiffáry V. Sán­dor), Aulus (Huszár Vtfior), Quintus (Marosy István), kuíus (Szmeiana Károly), Martin (Joó Gyula) csak fokozta az előadás szép harmóniáját. — Nem volna teljes az ismertetés, ha elhagy­nék a kis angyalkák karát (Már- tonffy Anka, Elek Juci, Huszár Dóra, Ru*z»ek Séri, Lukác* Édi, Horváth Stella, Horváth Ilonka, Ambrus Kaja), kik bájos cso­portjukkal a darabnak szemre legszebb jelenetével ajándékoz­ták meg a közönséget. Az éae- két a darabhoz a tanítóképzős ifjak szolgáltatták. E sok munkával és áldozattal előadott színjátékért kijáró hála kedvesen fog hosszú éveken díszleni a most javitás alatt álló ferencrendi templom gyönyörű freskőiD. Evetovics Kunó dr. Iskola-hangverseny. Komáromy Ödön és Komáromy Mariska ta­nítványainak vizsgahangversenye június 2.-án, szombaton este 726 órakor és június 3.-án délelőtt 11 órakor lesz. A műsor igen ér­dekes számokat tüntet fel a zene- irodalom sok kiválóságától, és kü­lönösen érdekesnek ígérkezik a Schubert centennárium alkalmából a nagy zeneszerző halhatatlan mű­veiből összeállított több zongora és énekszám. A szombati előadás a haladóké, a vasárnapi a kezdőké; az előadások az állami polgári leányiskola ének és rajztermé­ben tartatnak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents