Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-25 / 121. szám

» % k NA A miskolci katolikus 'ünnepségek programmja. Májúi utollő ás junius ellő napjaiban Miikolcon nagysza- bfisu katolikus hét leiz. Színre- csányi Lajos egri érsek v. b. t. t. fővédőlégével él közreműkö­désével. A katolikus hét május 29-én kezdődik, a Miskolc-mind- azenti templomban P. Bus Ja­kab S. J. vezetőiével. Az előké­szítő ájtatosiágot megismétlik május 30-áu és 31-én is. Junius 1-én és 2-án Szmrecsányi Lajos egri érsek szolgáltatja ki a bér­máléi szentségét a miskolci ka­tolikusoknak. Máiodikán délután öt órakor kezdődnek a szak­osztályi ülések. Junius 3-án dél­előtt tíz őrakor a népkerti sport­pályán Szmrecsányi Lajos egri ériek misét mond. Mise után megkezdődik a diszgyűléi, amely­nek szónokai: Szmrecsányi Lajos egri érsek, Hodobay Sándor polgármestar, Andrássy Kálmán Máv. üzlet-igazgató-helyettes, Wolff Károly, Czettler Jenő, Huszár Károly, P. Bangha Béla é* Kronberger Jözief epátkano- nok. Délután hat őrakor a mind­szenti templomból az Oltáriszent- ■éggel gyertyái körmenet indul e), amelyet Szmrecsányi Lajos egri érsek vezet. Egy osztrák úszóbajnoknö át akarja úszni a gibraltári tengerszorost. Gibraltár, május 24. Paula Frantzl-Desi osztrák úszóbajnoknö ma trénerével ide­érkezett és legközelebb kísérletet tesz arra, hogy átússza a gib­raltári tengerszorost. Százötven ágyas internátust akarnak létesíteni Miskolcon a vidéki diákoknak. Miskolc, május 24. Az Alföldi Magyar Közműve­lődési Egyesület az ország na­gyobb városaiban nevelőintéze­tet, illetőleg internátust akar fel­állítani a vidéki diákok számára. Ebben az irányben az Egyesü­let Miskolc város tanácsához is megkeresést intézett. Bejelentet­ték, hogy amennyiben a város hajlandó az Egyesület akcióját nagyobb mértekben támogatni, úgy Miikolcon felépítenének egy százötven férőhelyes diákinter- nátust. A borsodi iskolaviszonyokat tekintve, erre az internátusra négy szükség volna Miskolcon. Naponta legalább kétszáz kö­zépiskolás diák jár be a miskolci iskolákba, akik igen sok eset­ben kora hajnalban ülnek vo­natra s késő este érnek haza. Tanulmányi szempontból a diá­kok bejárásának rendkívül nagy hátránya van, melynek megszün­tetését a tervezett internéiül fel­állítása nagy mértékben előse­gítené. Értekezleten fogják eldönteni, hogy az internátus felállítása ér­dekében milyen feltételek kikö­tésével folytassák a további tár­gyalásokat. — A miskolci fogházban Bar- kőczi Gyula kőművessegéd, akit kerékpárlopás miatt tartóztattak le, megőrült. Az Egri Dalkör hangversenye , EGRI NÉPÚJSÁG Mióta a rádió vezetékjei be­hálózzák a művelt vilfig váro­sait, mint a vérerek az emberi testet, azóta magasra fölemelke­dett a zene és dalművészet kul­tusza mindenfelé. Nem egyenle­tes lasiű tempóban, hanem hir­telen felszökkenve, mint a rab­ságából kiszabadult madár. Új tájak kezdenek feltárúlni a zene világában az emberek előtt: a magasabb zenének és dalnak művészi szépségei. Ma úgyszólván naponkint ta­lálkoznak a rádió kultiválői a klasszikus zenét teremtő szellemi nagyságok neveivel, és ez a na­ponkint valógyön^hrködés min­dig közelebb, közelebb hozza a nagy közönséget a klasszikus zenéhez. Az Egri Dalkör, a dalművé­szetnek ez a hivatott művelője, az utóbbi években úgyszólván egészen a magasabb, nehezebb műdalok kultiválására adta ma­gát. Neki azért szellemi előnyt nyújt a rádiónak ez az elvitáz- hatatlan hatása a közönség ze­nei Ízlésére. A rádió hívei nem­csak gyakorlottabb zenei érzék­kel, de szomjasabb szépérzelem­mel, élénkebb tudnivágyással mennek el a hangversenyekre. Versenytársnak, főképen győ­zelmes versenytársnak viszont nem lehet tartanunk Marconi csodás alkotását a szereplő mű­vészek, s a zenei ée dalegyesü­letekkel szemben, ha azok a mű­vészet magaslatán állnak. Mert hiszen a rádió zenéje mégis csak a gép közvetítése. Attól halljuk közvetlenül a dallamokat és az egymást kergető akkordokat, nem a szellem birtokosától s a hangok igazi forrásától: a mű­vésztől. Olyan mint egy művészi kép gépi reprodukciója az ere­deti festmény mellett. A rádióban van alkalma meg­figyelni a közönségnek azt is, hogy pl. amikor az Operahőz énekkara a Tanhauserből a Za­rándokok karát, a Lohengrinből a Nászindulőt, a Troubadourból a Cigányok kardalát, ezeket a csodaszép alkotásokat énekli, az énekkarnak, ennek a hatalmas hanganyagnak énekében nincs meg a minuciózus részletekre kiterjeszkedő, finom árnyalások­kal dolgozó előadásnak az a mértéke, amely jellemzi az Egri Dalkör énekét. És azokból a fenséges akkordokból hiáDyza- nak a súlyos összhangzati ne­hézségek, amelyek a szombati hangversenyen sűrűn fordulnak elő, b amelyeket a dalkör dia­dalmasan old meg. Az Egri Dalkör hangversenye, hisszük, éppen azoknak fogja érdeklődését legjobban fölkelteni, azokra fog legnagyobb mérték­ben vonzó erőt gyakorolni, akik­nek a rádió olyan mindennapi szellemi táplálékává tette a ze­nét, mint az újságolvasást. Dalkörünk hangversenyével úgy vagyunk már, mint hosszú szárazság után a termékenyítő bő esőt hirdet felhőkkel. Várjuk erősen az áldást. Hiszen időnkint volt alkalmunk hallani könnyebb zenei műveket, tehetségesebb műkedvelőktől. Da a művészet­nek azt a magaslatát, amelyet az Egri Dalkör éneklése jelent, □agyon régen nélkülözzük. Koszorús dalkörünknek már nem csak tárgyi tudása van, ami az egyes dalok tökéletes ki­dolgozásánál nyilvánul meg, ha­nem nagy értékű alanyi képes­ségei, amelyek a művészi árnya­lásokra, a mű szellemének meg­értésére és kifejezésére s a ki­vételesen nagy tehetségű karna­gya intenciójának átvételére képesíti a dalkört. Ez az utóbbi tulajdonság hosszú, szakavatott tanulás nagybectü eredménye, amely már a harmadik, negye­dik üteny éneklésénél kiérezhető az Egri Dalkör dalolásáből, mint a virág jelenlétét eláruló illat. A dalkör szombati hangver­senye sokat ígérő. Tele van von­zó érdekességgel és művészi ér­tékekkel. A magyar zeneművészet ég­boltozatán nemrég idő óta egy erős fényű csillag támadt, ame­lyet a külföld zaneciillagá'zai is észrevették és figyelnek. Kodály Zoltán, a zenében és dalművé- szetben eddig ismeretlen ország­úira tért. Olyan útra, amelyről azelőtt azt hittük, hogy járha­tatlan. S ma mindig többen és többen szegődnek rajongó hí­veivé. Egy bordalát adja elő a dalkör, amelynek irányáról, ha­tásáról, a zeneszerzés törvényei­nek eddigi megállapításai alap­ján lehet vitatkozni, de rendkí­vüli érdekességét, eredetiségét és helyenkint vakító fénysugár­ként kiszökkenö, szinte megtöb- bentö új szépségeit észre nem venni aligha lehet. A másik érdekessége a dalos estnek a nem régen elhúnyt Farkas Nándor »Éji vihar* című versenykara, ez a gigászi alko­tás a magyar férfikar irodalom­ban, amellyel dalkörünk Szege­den 116 versenyző közül a zsűri bírálata szerint a második, a szegedi közönség él az ország dalosainak közvéleménye szerint az első helyre emelkedett fel. Ennél a kolosszális verseny­műnél lángolóbb irredenta köl­temény sem dalban, sem a vers­költészetben nem született. Ezt a nagyszerű dalkölteményt adja elő a dalkör ragyogó teknikával s a panaszos lírai részeknél bele­sírva a dalba a megcsonkított magyar haza fiainak fájdalmát. A harmadik nagyszabású mű Lányi Ernő gyönyörű férfikara, a Honfidal, amellyel a zseniális szerző vezetése alatt a buda­pesti országos dalversenyen az első díjat, Erkel Ferenc tömör ezüstszobrát nyerte el dalkörünk. A honszerelem két ilyen dalno­kához, mint amilyen Petőfi és Lányi, méltó harmadiknak társul lelkes előadásával az Egri Dal­kör. Koudela Gézának, ennek a ki­váló dalköltöi tehetséggel, fino­mult zenei ízléssel megáldott, nemes inspirációkkal telített ifjú zeneszerzőnek egy rendkívül ha­tásos, gyönyörű dalát adja elő a dalkör, amellyel már egy íz­ben elragadta a közönséget. Nagy zenei élvezetet fog szerezni A harang, LendvaiErvintől,amely­ben az emberi hang hűen, tehát kedvesen utánozza a harangok lélekemelő hangjait. A dalkör magas művészete fényes kere­téül fog szolgálni Molnár Anna zongoraművésznő más irányú, de hasonlóan magas színvonalon állő művészetének, melyre a zon­1928. május 25. gora hívei nagy érdeklődéssel várakoznak. Hogy a hangver­seny a Kaszinó termében lesz, előnyt is, hátrányt is jelent, mert jobb az akusztika a dalkör szá­mára, de kevesebb a férőhely a közönség részére. Kelemen Lajos Ország-Világ. — Nemcsak Erdély, hanem egész Románia legnagyobb széntele­pén, a Zsilvölgyében teljes visz- szaföjlődés fenyegeti az eddig virágzó bányaüzemeket. Ezt a helyzetet is a pártpolitika szülte. A Bratianu és Avarescu kor­mány kontradiktatórikus intéz­kedéseiből megszületett a zsil- völgyi bányák katasztrófája és most már odáig jutott ez a vi­rágzó széntelep, hogy a bánya- vállalatok ezerszámra bocsátot­ták el a munkásokat és redu­kálták az üzemeket. — A szlovák—magyar barátság mellett 52 zeitvavölgyi község manifesztált Verbélyen, ahol a a cseh országos keresztény szo­cialista párt népgyűlést rende­zett. A gyűlés vezetői tőt és ma­gyar nyelven nagyhatású beszé­deket mondtak a magyar—tót barátság kiépítése mellett. — Az orosz kormány hozzájárult ahhoz, hogy Prága legyen a kereskedelmi szerződések tárgya­lásának székhelye. Ovszejenszkó nemsokára Moszkvába utazik és az orosz delegációval, amely a prágai tanácskozásokat fogja le­folytatni, június közepén tér vissza Prágába. Elfüstölt milliók. Az osztrák dohányjövedék ta­karos kis füzetben számol be működéséről. Ebből a füzetből kiderül, hogy a kis osztrák köz­társaság, — mely mindössze hetedfélmilliő lakót számlál, — évente tízmillió kilogramm do­hányt füstöl el 315 millió schilling értékben ügy, hogy az osztrá­kok fejenként körülbelül másfél kilogramm dohányt használnak el s negyvennyolc schillinget költenek szenvedélyükre. Aki szereti a pontoskodást, az megtudhatja, hogy Ausztriában évente 204,312,104 darab szivart és 4 301,093,796 cigarettát szív­nak el. R!B^@raasB09gBGi^sgssaas£s Igen sok az útlevélkérő. A nya­ralási szezon kezdetével az útlevél­kérők száma Hevesvármegyében rendkívül megszaporodott. Az új útlevelek kiállításán kívül igen sok munkát ad a vármegyei útlevél­osztálynak a régi útlevelek meg­hosszabbítása. Minthogy az útle­velekhez előzőleg erkölcsi bizonyít­vány kell, az illetékes helyi ható­ságok már napok óta csaknem ki­zárólag erkölcsi bizonyítványok kiállításával foglalkoznak. Gyűjtés a hősi temető sírjainak gondozására. A hősök temetőjében vasárnap, a hősök ünnepén, gyűjtő- urnákat állítottak fel, amelyekben 147 pengő 74 fillér gyűlt össze a hősi sírok gondozására. Akik erre a célra még adakozni óhajtanak, adományaikat juttassák el a népgondozó hivatalba, (Vásártér).

Next

/
Thumbnails
Contents