Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-05-23 / 119. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1928 májúi 23 Négy rendőr és harminckét legény harca a makiári hóstyai lakodalmon A legények késsel és kövei felszerelve támadták meg a bicskázást megakadályozni akaró hatósági közegeket. •Legények, most ne bántsuk egymást. Üssük agyon a rendőröket !< A Hősök napján, Egerben, a Hősök Temetőjében egy fiatal földművei ember, Nagy Kálmán (Malom-utca) e szavakkal helyezett koszorút a hölök sírjára: — Az Egri Mária utcai Földműves Olvasókör kebelében tömörült egri földműves társadalom nevében leteszem e koszorút, ide, ennek a katonásan egyszerű, de egyszerűségében is égigérő keresztnek a tövébe. A fiatal földműves szép szavai mély hatást váltottak ki az ünneplő közönség lelkében, de egyúttal sokaknál azt a gondolatot is fölkeltették, hogy nem lehetne-e az egri honvédség által oly megható kegyelettel ápolt Hősök Temetőjében a mostani •katonásan egyszerű« kereszt helyébe mégis valami nagyobb ős impozánsabb keresztet állítani. Ez a gondolat nyomban megindított egy hazafias mozgalmat, amelynek őszre, a világháború befejezésének tizedik évfordulójára, talán már eredményes is lesz. Csekély költséggel, de annál több odaadással, munkával és ízléssel, hatalmas kőkeresztet (darázskőből) terveznek a mostani helyébe. Windischgraetz pünkösdre kegyelmet kap. Budapestről jelentik: Május 31-e az a végső határidő, ameddig az amnesztia rendelet alap- ján az elítéltek kegyelemben részesülhetnek. Amint beavatott helyen velünk közük, ezen a héten a budapesti törvényszék foglalkozni fog Windischgraetz Lajos herceg ügyével és valószínű, hogy pünkösdre már ő is meg fogja kapni a kegyelmet. A román középfokú oktatás törvénye. Bukarestből jelentik: Ange- lescu közoktatásügyi miniszter az összes szakkörök véleményét kikéri a középfokú oktatásról szőlő törvényjavaslat végrehaj- tásási utasításának elkészítésénél. A bizottságba meghívta a miniszter a kisebbségi vallásfelekezetek képviselőit is. Az erdélyi katolikus püspökség Szlá- vik Ferenccel képviselteti magát a bizottságban. Eger, május 22. Az elmúlt éjszaka véres lakodalmat ült a makiári hóstya népe. Balázs Bernát tartotta esküvőjét. A vele járó elmaradhatatlan mulatságot a Makiári út 136. szám alatt, a menyasszony házánál rendezték meg. Résztvett azon a fél hóstya öregje és fiatalsága. Folyt a bor, recsegett a rezesbanda kürtje s a régi szokásokhoz híven elfújták a hívatlanok nótáját is. A nehezen várt muzsikára seregestül tódult befelé az ucoá- ról a sok meg nem hívott legény. Csakhamar telve volt az udvar, összekerült jőbarát, haragos és teljes volt a fejetlenség. Nem kellett sokáig várni. Kicsordult az első vér; a homlokán s a nadrágján —legellentétesebb irányban — szúrták meg Lakatos László hatvani hőstyai legényt, akit az ügyeletes rendőrök azonnal kórházba szállítottak. — Időközben mind jobban tüzesedett a hangulat, a vendégsereg két csoportra oszlott. Köveket gyűjtöttek, előkerültek a kések, megkezdődött a verekedés. Négy rendőr volt ekkor már együtt. Vezetőjük látta, hogy nem várhatnak az újabb megerősítésig, hiszen javában folyt a bicskázás. Megpróbálták négyen szétzavarni a körülbelül harmincöt-negyven főből állő gomolygő, lármázó, verekedő csoportot. Alig kspta el azonban az első legény gallérját a rendőr, mintegy parancsszóra megszűnt a dulakodás. — A hirtelen támadt nagy csendben elhangzott a jelszó: • Gyertek legények, most ne bántsuk egymást. Üssük agyon a (rendőröket!» És a tömeg habozás nélkül a rendőrökre támadt. Mindössze egy legény, Tóth János Kertész utcai földmíves állt a megtámadott hatósági közegek pártjára és lecsendesíteni akarta a társait. Menten le in szúrták. Valaki hátulról, gyáván a hátába döfte kését. A szerencsétlen embert erősen vérző sebével a hozzátartozói vitték haza. A rendőrök látva a tömeg fenyegető magatartását, kardot és pisztolyt rántottak. A legények erre távolabb húzódtak és hatalmas kőzáport zúdítottak feléjük. A bátor rendőrök azonban helyt álltak és noha mindegyikük szenvedett kisebb-nagyobb sérülést, hosszas és igen erélyes küzdelem után sikerült helyreállítaniok a rendet. Elfogtak harminckét legényt, akiket azután a kapitányságra kisértek. A jogos rendőri fegyverhasználat következtében többen megsérültek a legények közül is; egyikük sem szorult azonban kórházi ápolásra. A kapitányság bűnügyi osztálya ez ügyet a kihallgatások után átteszi a kir. ügyészségre. Az autókiállítás sikere Miskolcon. A kiállítás hétfő estig maradt nyitva. A kiállításra es vissza autóbuszok szállították a közönséget. Miskolc, május 22. Rég nem volt ilyen sikere egy kiállításnak a vidéken, mint a miskolci autó- és motorkiállítás. A kiállításon minden márkából csak egy-egy látható s a kiállító cégek gondolkodtak arról is, hogy a látogató közönség részére egy-egy bemutatott kocsi is rendelkezésre álljon. A kiállítás válogatott anyaga mindenkinek egyaránt megnyerte tetszését és a klub igazgatósága alig győzte fogadni a sok gratulációt, amelyet a kiállítás rendezésért kapott. A kiállítást pénteken délután Kemeness Oszkár dr. kormányfőtanácsos, ez angol követség ügyvédje több KMAC tag kíséretében megtekintette és a kiállítás rendezéséért és az elért si kerekért őszintén gratulált a kiállítás főrendezőinek, Bucballa Sándor dr. válaiztmányi tagnak és Sipos Gézának, a BÉMAC ügyvezető igazgatójának kije lentették, hogy nem is gondolták, hogy a BÉMAC kiállítása joboan sikerüljön, mint a budapesti tenyéizállatvásár és a nemzetközi vásár autókiállitása. A kiállítás hétfőn estig volt nyitva. BHBBSBBHHaeBMMSHBBBaBBBSHSI HS A Hősök ünnepe Püsztón. Posztóról Írja tudósítónk : Ke- gyeletes ünnepiéggel áldozott vasárnap az elesett hősök emlékének Pásztó nagyközség hazafias közömége. Délelőtt 10 órakor Harkabusz László plébános tábori szentmisét mondott. Szentmise alatt ugyancsak Pásztó plébánosa megható szentbe- szédet tartott a hősökről. Szentmise után kezdetét vette a hősök emlékére rendezett ünnepély. A Pásztói Dalegylet elénekelte a Magyar Hiszekegyet. Fekete László adóügyi jegyző kegyeletei szavakkal megnyitotta az ünnepélyt, amelyen Stolnár Viktor tanító és Barnák István mondották az ünnepi beszédeket, Székely István levente, Strémen Etelka úrasszony és Szabó Miklós polgári iskolai tanuló pedig hazafias verseket szavaltak nagy hatással. A Páiz- tői Dalegylet több hazafias dal eléneklésével emelte az ünnep megható szépségét. Péter Kálmán polgári iskolai tanár záró beszéde után megkoszorúzták a hősök emlékét. A Himnusz hangjai után pedig megilletődve oszlott szét a nagyszámú ünneplő közönség. «áfát 2B0BBB«Baaas3f*asBaaa8» — Polverelli olasz képviselő cikk sorozatot közöl magyarországi benyomásairól és ezekben borzalmas műnek mondja a trianoni békét és hangoztatja, hogy csak akkor lesz béke, ha ezt a szerződést Magyarország javára revideálják. — Az idei vitézi avatási ünnepély junius hó 17.-én lesz Budapesten, a margitszigeti sporttelepen. Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Hevest) Gusztáváé. xni. A kirakatban levő árúért,— dacára a szapora és heves tiltakozásnak, — sem szabad a felénél többet ígérni, hosszas huza-vona után mégis odaadják annyiért is. Minden reményük, hogy az idegennek vagy a türelme, vagy az ideje van fogytán, inkább fizet, csak ne pazarolja drágán vett perceit. A főbb városok ragyogó üzletekkel díszes főbb utait leginkább Via Roma, Via Nazionale, Via Cavour- nak-nak hívják s nincs város Piazza Emánuelle vagy Piazza Umberto nélkül. Két-három szökőkút minden városban van, leginkább mitbológiai alakokkal. A sokféle fontanák tetszetős művészete nélkül el sem lehet képzelni valamirevaló várost. A Kentaurok, Faunok, nőrabló Sa- tyrok a legkedvesebb alakjaik. Érdekes az utcán cammogó kecskecsorda. Csúnya, lompos, hosszú- szőrűek, rozsdabarna vagy fehér- fekete tarkázással. Egy tehénnek is becsületére való tőggyel csatangolnak a legforgalmasabb utakon. Ott helyben fejik meg őket, (mivel pasz- sziózhatnak ott suttyomban a mili- márik ?) az emeletekről zsinegen leengedett csuporba, melyben a,tej- ért járó centesimó summa az edényben vándorol lefelé, melyet azután tejjel ugyanolyan egyszerű módszerrel vesznek át. így eregetik le a zöldséges kosarakat is, miközben a könnyű forgásra megteremtett nyelvük szédületes szaporasággal pereg- kerepel-csörög, csattog, csakúgy ra- kétázza a sokszótagú olasz szavakat. Legyen az bármilyen nagy ünnep, — a lepedők, ingek, harisnyák és egyéb fehérneműek az emeleti ablakokban kifeszített köteleken lengedeznek, kis csiptetőkkel a kötélre erősítve. Tisztaságról csak a főbb útvonalakon lehet szó, míg a sikátorokban úgy járhatunk, mint hamupipőke a templomlépcsőn: leragad a cipő. Ezzel azután velejár a különféle illatok keveréke. Az utcai teherszállítást kizárólag kétkerekű kocsikon, az úgynevezett carro-kon bonyolítják le, melyeknek oldalát festett képekkel ékesítik, a kerekeket pedig túlélénk sárga- kék-piros-zöld színvegyülékkel. Láttam pl. egy kocsit, melyiknek oldalát a khanai menyegző és Izsák feláldozása díszítette, de ez nem zavarta a jeles tulajdonost abban, hogy kocsiján salátát, retket, kala- rábét ne vigyen. Városok szerint változik a lovak díszítése is. Van, ahol legyező alakban három fácántollal diademozzák fel a ló fejét, másutt rikitószinü strucctoll integet a homlokukon, de van olyan is, ahol óriási pomponok bolyhozódnak állandóan a szegény pára szeme előtt. Abban azonban j mindenütt megegyeznek, hogy a I szegény lovat telerakják csengők- | kel s egy futó kocsi lármája — még a gazdája is igyekszik növelni a zajt — szinte cirkuszos atrakció- nak is beillik. Mi magyarok, azt tudjuk magunkról, — persze a nyugati eti- kettesek szemüvegén nézve — hogy hangosak vagyunk. Mit mondanak akkor az olaszra, hiszen az még az égzengést is túllicitálja. Eleinte féltem tőlük, azt hittem, hogy mindig mérgesek, amikor ordítoznak. Ezek a faji jellegzetességek mindig jobban szembeszökők Nápolytól lefelé, ahol mindjobban elmaradnak a középeurópai hatások jelei. Itt látni hamisítatlan, féktelen vérü olaszt! Csodálatosan apró szamaraik vannak, szinte kutya nagyiáguak. Az öszvér is gyakori. Láttam olyan kocsikat, hogy egymásmellé volt befogva a lő, szamár, öszvér. Lapostetejü házaik udvartalanok és szinte ragyásak az ócskaságtól. (Folyt, köv.)
