Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-20 / 117. szám

ahä 24 FILLÉB Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra S pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. DRBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. évf. 117. szám, ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. május 20. Beszámoló az egri szegény- gondozás első három hónapi munkájáról Hősök ünnepén. A szívekben élő kegyelet hősi halottaink iránt erre az egy nap­ra az ünnepélyes megemlékezés sugárzó napfényére kívánkozik. E napon mindnyájan elmegyünk az Isten házába, hogy hálát ad­junk kegyességének, amiért hő­söket adott nekünk és kivonu­lunk a temetőbe, bogy az ott nyugvó hősi halottak áldott po­raira ráhintsük megbecsülésünk késői rózsáit. Nagy izükség van erre az ün­nepre. Különösen nagy szüksé­günk van nekünk, az ezeréves fészekből kivert, ázott, viharvert magyaroknak. Jaj, a legyőzői­teknek ! Azoknak még hősi ha­lottaikat sem szabad úgy ünne­pelniük, mint a győzök nemzet­ségeinek. A győzök a gazdago­dás jogán úgy ünnepelhetik há­borús halottaikat, mint akiknek vére nem hullott hiába, akik nem­csak hogy megvédték a hont, ha­nem űj területeket is fonhattak a dicsőség babérkoszorújába. Tő­lünk még hősi balottainknak sír­ját is elrabolta Trianon, Erdély­ben, a Bánátban, a Felvidéken mély álmukat alvó katonáink sír­jára csak lopva, titokban vihet vi­rágot a kegyelet. S a kegyetlen látszat azt mutatja, hogy hétszáz­ezer magyar vitéznek, a nemzet színe-virágának az öldöklő há­ború csataterein történt elhullása hiábavaló véráldozat volt. íme, a hősök ünnepére éppen ezért van szükségünk, hogy ez­zel a szörnyű látszattel szembe­szálljunk. Azért áldozunk dicső emléküknek imával, virággal, szó­val és zarándoklattal, hogy sze­mébe vágjuk a hitetlen világnak: mi hiszünk a hősök vérehullásá- nak áldozatos hatásában. Mi büszkén valljuk, hogy halálukból a nemzet új élete fog kicsirázni, mint ahogy a bit mártírjainak véréből a győzelmes örökélet pálmaága sarjadzott ki minden­koron. És gúnyolhatták elvakult forradalmárok a nemzet gigan­tikus küzdelmeit a létért vagy nemlétért, feltehették hitvány békeparancsokban a megalázás töviskoszorúját a magyarság fe­jére, egy nagyra hívatott népet nem lehet akarata ellenére a sír­ba kényszeríteni. Az a nép, amely megbecsüli hÖBi balottait, az ön­magát becsüli meg s nem hal meg soha. Menjünk ki mindnyájan hála- adó lélekkel a hősök sírjaihoz, vigyük ki különösen az apáik höskölteményét a mese útján ismerő, most érő ifjú nemzedéket, hogy lelkűk a hősi érzések ihle­tével töltekezzék! Dr. Urbán Gusztáv. Azok a derék gyűjtők, akik immár ötödik hónapja járják végig lankadatlan buzgalommal Eger összes házait, bogy a sze­génygondozás céljaira felajánlott összegeket lakásről-lakásra ko­pogtatva beszedjék, e havi gyűj­tő kőrútjukon nemcsak kérték és kapták a szegényeknek járó ala­mizsnát, hanem büszkén, öröm­mel adtak is valamit érte cse­rébe: egy hat íves egyszerűen kiállított, de belső tartalmában annál gazdagabb könyvecskét, mely a szegénygondoző bizott­ság első háromhavi működéséről szőlő beszámolót tartalmazza. A Szegénygondoző Bizottságot e füzet kiadásánál kettős inten­dő vezette: egyrészt nyilvános és egységes nyugtázását kivánta adni* a három hőnap alatt hó- folyt adományoknak ■ be akart számolni az adományok hová- fordításáről, másrészt az egri szegénygondozás eszméjének ki­fejlődéséről, irányelveiről és szer­veinek működéséről kívánt egy­befoglaló képet nyújtani. Mind­két szempont kielégítésére nagy szükség volt, mert tagadhatatla­nul voltak és vannak bizalmat* lankodők és kétségeakedők, akik nem képesek teljesen átlátni az akció nagy horderejét ■ újszerű célkitűzéseit. Másrészt az egri szegénygondozás rendszere oly mértékben érdekelte a népjóléti minisztérium illetékes ügyosztá­lyait, valamint más városok és szociális intézmények vezetősé­gét, hogy a beérkezett számos megkeresésre képtelen volt a Szegénygondoző Bizottság ki­merítően válaszolni, úgyhogy kénytelen volt az ismertetésnek ehhez az eszközéhez folyamodni. A füzetbe 1 örök Kálmán pré­post-kanonok, P. Oslay Oswald ferences házfönök, Trak Géza polgármester és dr. Urban Gusz- táv jogakadémiai tanár írt. Török Kálmán »Az élet sivatagában« című cikkében a Szeresd fele barátodat, mint önmagadat! krisztusi parancsból eredezteti az irgalmasság erényét s ihle­tett szavakkal mutat rá a ke­reszténység nagy szolgálataira ezen a téren. P. Oslay hét pont­ban foglalja össze • mélyenjárő gondolatokkal tárgyalja a sze­génygondozó testvérek állapot­beli hivatását. Trak Géza pol­gármester, a Szegénygondozó Bizottság elnöke mint első öröm- tüzet üdvözli a szegénygondo­zás áldásos munkáját Eger vá­rosnak már évek óta tartó nagy gazdasági pusztulásában. Dr. Urbán Gusztáv pedig a sze­génygondozás eddigi történetét írta meg. A füzet többi részét az elszá­molások töltik ki. Meghatott lé­lekkel lehet csak forgatnunk az adakozók névsorát a felajánlott összegek megjelölésével ■ mikor a segélyezettek jegyzékét vizs­gáljuk, örömmel kell megállapí­tanunk, hogy a füzet első részé­ben foglalt tervek, célkitűzések nem frázisok, hanem a szociális szeretet megtestesült valóságai. A Szegénygondoző Bizottság reméli hogy mindenki, aki e füzet tartalmát megismeri, még nagyobb kitartással és lelkese­déssel fog e szép cél mellett ki­tartani s uiabb híveket részére toborozni. Viszont azokat az ado­mányozókat, akiknek akár a neve, akár adománya tévesen van közölve, szeretettel kéri Eger, május 19. Heves vármegye központi vá­lasztmánya az országgyűlési képviselőválasztők 1929. évre összeállított ideiglenes névjegy­zékének és a kihagyottak név­jegyzékének egy példányát a választókerület székhelyén (Eger­ben), másik példányát minden város és községben május hő 16-ik napjától junius hő 14 ik napjáig bezárólag közszemlére kilététté. A közszemlére kitétel a város­házán (Egerben az anyakönyvi hivatalban) és községházánál naponként délelőtt 9 érától 12 óráig történik, mely idő alatt a névjegyzéket és a kihagyottak jegyzékét mindenki megtekint­heti és köznapokon délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. Ezen­kívül annak, aki az ideiglenes névjegyzékbe fel van véve, jo­gában áll abban a választóke­rületben, amelynek választója­ként felvétetett, a névjegyzékbe történt bármely felvétel ellen fel­szólalni, míg a kihagyás miatt csak maga az érdekelt szólal­hat fel. A felszólalások május hó 16-ik napjától ugyané hónap 30. a bizottság, hogy a szegénygon­doző hivatalban a hibát beje­lenteni szíveskedjenek az Egri Népújságban teendő helyreiga­zítás végett. Az esetleg fennforgó hibák onnan származtak, hogy a beszámoló könyvecskét a nép­jóléti minisztérium a folyamatban lévő szociális törvényalkotások előkészítésénél sürgette, másrészt már a májusi gyűjtések alkal­mával idejében el akarta juttat­ni az adományozókhoz. Viszont közel háromezer név és adatai­nak kezelése meglehetősen nagy nehézségekbe ütközik olyan szer­vezetnél, ahol nem a gépies ad- ministráciő a fontos, hanem a lélek s a szeretet melegsége. Félreértések elkerülése céljá­ból még csak annyit kívánnak megjegyezni, hogy a könyvecske kiadásának költségeit, mely hála Radii Károly nyomdaigazgató megértő szívességének, a leg­minimálisabbra volt leszorítható, teljes egészében Eger város vi­selte, úgyhogy a szegények ré­szére egybegyülő összegből sem erre, sem más adminisztrációs költségekre, eddigelé egy fillért sem fordítottak. napjáig bezárólag írásban nyúj­tandók be. Annak, aki fel akar szólalni, minden hatóság, közhivatal, köz- hivatalnok, lelkész, nyilvános jel­legű intézmény, egyesület, ala­pítvány és nyilvános számadás­ra kötelezett vállalat köteles ha­ladéktalanul rendelkezésre bc- csájtani mindazokat az adatokat, amelyek a felszólalásban felhozot­tak bizonyítására szükségesek. A felszólalás olyan változásra is alapítható, amely az összeírás éta állott elő. A felszólalásban űj bizonyíték is felhozható. A felszólalást a vármegyei központi választmányhoz kell intézni és városokban a polgármesternél, községekben a községi (kör-) jegyzőnél kell benyújtani. A felszólalások benyújtásuktól kezdve június hó 14.ik napjáig bezárólag délelőtt 8 órától 12 óráig naponként közszemlére kitétetnek és azokat délután 2 órától 6 óráig le lehet másolni. A felszólamlásokra mindazok, akiket a felszólalás joga meg­illet, május hő 16.-ik napjától június hó 14.-ik napjáig bezáró­lag írásban észrevételeket nyújt­hatnak be. Közszemlére tették ki a hevesmegyei országgyűlési képviselőválasztók 1929. évi ideiglenes névjegyzékét

Next

/
Thumbnails
Contents