Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-05-19 / 116. szám
\ dig Eivők István, mint bűnsegéd ellen és pedig a Benkea IstváD, Nagy Arisztid, Nemeskey Erziébet. Lengyel György, Deák Lajos, Öllé latvén, Neme« Jánoa, Balboa Karola, Heczler Gyuláné, Antal Jánoa és neje Bocsi Rózái, Kovács Sándorné, Tőróoik Zsig- mond, Kálik Jánoané, Sumi Lajos, Mölca Károly, őzv. Alföldi Istvánné, Székely Béla sérelmére elkövetett cselekmények miatt. A kir. ügyész tartalmas, magas- szinvonalú beszédével támasztotta alá a főtárgyadon felmerült ténybeli adatait a vádnak éa kérte a vádlottak szigorú megbüntetését. A védő a sértettek képviselőinek előterjesztései után az ügyvédi nyomornak főleg budapesti területen való uralkodására, a vádlott sze mélyes körülményeire, elmegyógyintézetekben valő kezeltetéseire, az orvosazakértők véleményeire valő hivatkozással festette és idézte a jelenlevők elé, ' hogy dr. Fontányi József ügyvéd mily helyzetekben és mily körülmények közt vitte véghez a vádbeli cselekményeit. Előterjesztette kérelmét, hogy a vádlottat részben egyes cselekmények vádja alól bűncselekmény hiányában, mások alól be nem bizonyítás folytán és a többi alól be nem számíthatóság,, illetve betegségből eredt, akarata szabad elhatározási képességének hiányából mentse fel a bi- rőság.Felsorolta elítélésének nem várt esetében védence büntetlen előéletét, azt, hogy négy éve áll bűnvád alatt, hogy a kár az ú] büntetőnovellában meghatározott pénzbüntetés maximumát távolról sem közelíti meg, hogy a sértettek az akkori idők köny- nyelmüségével adták ki pénzüket olyan kamat ■ más terhekkel, amelyekből előre láthatták, hogy vagyoni romlás nélkül az adós fizetési kötelezettségeinek nem fog tudni eleget tenni (évi 104% kamat); hogy a vádlott a tényeket beismerte, hogy általános ügyvédi nyomor idején követte ei azokat, hogy a két részvénytársaság tagjai segélyével jutott a sértettekkel összeköttetésbe, amely részvénytársaságok már alapításukkor megbuktak, végül, hogy az orvosszakértők és az igazságügyi orvosi tanács véleményében formált korlátolt beszámíthatőság azon a határon mozog, melyen túl a bűnözőnek hivatalból elmegyógyintézetben van pár évre a helye, míg ki nem gyógyul. Ezután Eivők István védője terjesztette elő a védelmet. Majd a vádlottak szólaltak fel. Dr. Fontányi József erősen fogad- kozott, hogy betegségéről csak most szerezvén fogalmat, vigyáz magára s 17 évi ügyvédi tisztes működését ott fogja folytatni, hol a jelen cselekmények az erkölcsi fonalát elmetszették s kérte Eivők Istvánnal együtt a felmentését. Az ítélet. Az egy óráig tartő vád- és védőbeszédek után a bíróság este órakor tanácskozásra vonult vissza és ValO óra tájban hirdette ki ítéletét, amely szerint dr. Fontányi Józsefet 11 rendbeli (csak érték szerinti) csalásban, egy rendbeli sikkasztás bűntettében, egyrendbéli sikkaszEGRI NÉPÚJSÁG tás vétségében, egyrendbeli váltóból és egyrendbeli biztosítéki okiratból keletkezett magánokirathamisítás bűntettében mondotta ki bűnösnek és másfélévi börtönre ítélte, melyből előzetes letartóztatása és vizsgálati fogsága által kilenc hőnapot kitöltöttnek vett, mellékbüntetésként öt évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanily tartamú felfüggesztésére ítélte. A bűnügyi költségeket behajthatatla- noknak mondotta ki. Ellenben Törőcsik Zsigmond és Deák Lajos sérelmére elkövetett bűncselekmények alól azon az alapon, hogy cselekményei nem bűncselekmények, Antal János és Bocsi Rózái sérelmére véghez vitt tett alől pedig amiatt, hogy az nincs ellene bizonyítva, felmentette. A Győri Imre és Orosz Bálint sérelmére elkövetett cselekmények miatt pedig, miután a vád elej tetett, az eljárást megszűntette. Utóbbi okból Hegedűs József ellen is meg lett szüntetve az eljárás és a nyomozőlevelet visszavonta. Eivők Istvánt a vád alől a bi- | rőság felmentette azon címen, hogy nincs a bűnössége bizonyítva. A kir. ügyész súlyosbításért és a Törőcsik Ztigmond-féle eset alól valő felmentés és a miatt felebbezett, hogy a csalások nem minősíttettek akként is, hogy a vádlott azokat mint ügyvéd követte el. Dr. Fontányi és védője felebbeztek a bűnösség kimondása, a törvényhely téves alkalmazása, az enyhítő körűimé nyék folytán az enyhítő szakaszok nem elég hatályos alkalmazása miatt, az eljárás során bejelentett semmiségi okok fenntartása mellett. Kérte még védő, hogy a letétben lévő óvadék mellett dr. Fontányi szabadlábra helyeztessék. A kir. törvényszék a védő kérelmének helyt adott s dr. Fontányit szabadlábra helyezte. Ez ellen a kir. ügyész felfolyamodást jelentett be. A szabadon bocsájtott Fontányi nyomban el I is utazott Egerből. Az egri szőlőkben 70 százalék az átlagos fagykár Két évi kedvező időjárás szükséges ahhoz, hogy a szőlők visszanyerjék rendes termőképessegüket. Eger, május 18, A legutóbbi fagykároknak a megállapítása és a pénzügyigaz- gatősághoz való bejelentése céljából Bayer Henrik városi tanácsnok és Dániel József városi birtoknyilvántartő szerdán bejárta az egri határ vízen inneni (az Egerpatak jobbpartján fekvő) részét; megvizsgáltak minden hegyőri kerületet és megállapították, hogy az idei fagykár hasonló a múlt évihez; a Nagygalagonyás, Makiári éa Agárdi dűlőkben 10—30, a kis és nagy Rózsás, valamint Paphegyi dűlőkben 50, a Hajduhegy és Fertő dűlőkben 70, mi? a Nagy- éa Kis-Kocs, Szarkát, Kis- és Nagynyúzó és Ráchegyi járásokban 100 százalékos a fagykár. A gazdák a tavasszal nem vizsgálták meg, hanem csak megmetszették az elfagyott tőkéket, amelyek azonban nem hajtottak ki; ezek csak jövő tavasszal pótolhatók.j A jobboldali részen 15—20 százalék töke is elpusztult. Összefoglalva ai egész egri határ vizsgálatának az eredményét, az átlagos kár 70 százalék az egri határban. Tekintettel arra, hogy a szőlők nagyobbik része már a harmadik éve szenved a fagytól és a peronoszpőrátől, a leggondosabb kezelés és pótlás mellett is két év kell ahhoz, hogy a szőlők a rendes termőképességüket elérjék. Az idei kárt, a becslés alapján a város bejelenti a pénz- ügyigazgatőságnak, — az adóelengedés mérvének a megállapítása végett azonban csak szüret előtt lesz helyszíni szemle. Itt a közigazgatás reformja A belügyminiszter nyilatkozik a törvényjavaslatról. Budapest, május 18. Közigazgatásunknak a közvéleményt hosszú idő óta foglalkoztató reformtervezete rövidesen a képviselőhöz elé kerül. Scitovszky Béla belügyminiszter a törvényjavaslatra vonatkozó feltett kérdések kapcsán ezeket mondotta: — Május hőnapban két törvényjavaslatot nyújtok be. Az egyik egy rövid tőrvényjaslat, amely a jelenlegi törvényhatósági bizottságok megrögzítését kívánja legkésőbb egy évre. — A második törvényjavaslat vonatkozik a közigazgatási reformra. Ez négy részből áll. En nsk első része reorganizálni akarja magát a törvényhatósági bizottságot. Ugyanebben a törvényben szeretnék gondoskodni a főispáni illetmények rendezéséről. — A második rész foglalja magában tulajdonképen a köz- igazgatás egyszerűsítését és az autonómia oly kiterjesztését, hogy igen sok ügy magánál az autonómiánál kerül végleges befejezésre és jut dűlőre. Az elv az, hogy egyfokú felebbvitelt akarunk az egész vonalon érvényesíteni. — A harmadik rész foglalkozik a közigazgatási tisztviselők kvalifikációjával és foglakozik bizonyos tekintetben illetményeik rendezésével. A kvalifikációt emelni fogjuk. A vármegyéhez csak doktorátussal akarok tisztviselőt felvenni, — hogy még magasabb legyen a kvalifikáció — ami lebet jogi, államtudomá1928. május 19. nyi és közgazdasági doktorátus. — Három évi praxist is megkívánok. Két évi praxis után gyakorlati vizsgát tartoznak letenni. Aki a gyakorlati vizsgát le nem teszi, az magasabb állásban nem juthat. Ennek megfelelően szükséges volt természetesen az illetményeket is megfelelően rendezni. — Különösen nagy súlyt helyeztem arra, hogy az alsóbb fizetési osztályokban történjék megfelelő rendezés, a szolgabi- ráknál, azután önálló hatáskörrel bíró tisztviselőkre, a főszol- gabirákra és az alispánokra, valamint a többiekre nézve is megfelelően rendezem ezt a kérdést. — A negyedik rész foglalkoznék annak a tarthatatlan állapotnak a megszüntetésével, amely a közigazgatásnál a tisztviselők és alkalmazottak fegyelmi ügyeinél van és ezt kivánja rendezni. Előre is kijelentem, hogy elvi álláspontomnál fogva nem tudom honorálni azt a felfogást, hogy a közigazgatási tisztviselők fegyelmi ügyei bírósági hatáskörbe utaltassanak, — még a köz- igazgatási bírósági hatáskörbe sem, mert itt nem paragrafusokba ütköző cselekmények elbírálásáról, hanem mindenek- felett az illető tisztviselő alkalmas voltának elbírálásáról van ■zó. Ennek a kérdésnek elbírálása pedig az ügyekkel ismerői, a személyeket és az egész ad* minisztröciőt ismerő férfiaknak bevonására van szükség. Nem zárkóztam el azonban olyan megoldás elől, hogy a legfelső fórumon ne maga a belügyminiszter, a saját személyében döntsön ebben a kérdésben, hanem egy vegyes felsőbb fegyelmi bíróság. Auffenberg meghalt. tíécs, május 18. Auffenberg tábornok, a Monarchia volt hadügyminisztere, Bécsben ma meghalt. A református zsinat határozata a felekezeti jogakadémiák ügyében. Budapestről jelentik: A református zsinat szerda délelőtti ülésén Szentpéteri Kun Béla egyetemi tanár határozati javaslatot nyújtott be, amely szerint a református egyház csak abban az esetben nyugszik meg a kecskeméti jogakadémia beszüntetésébe, ha minden más vallásfelekezet egyidejűleg beszünteti jogi főiskoláját, továbbá akkor, ha a református egyházat és Kecskemét városát, mint az egyetemei jogakadémia fenntartóit más kulturális intézménnyel kárpótolják, ha a jogakadémia tanárainak a kormány megfelelő elhelyezkedést biztosít, végül, ha más főiskolák mellett református inter- nátusok létesülhetnek. A zsinat utasítja a konventet, hogy ebben az ügyben tárgyalásokat kezdjen a kormánnyal, az egyház- kerületekkel és Kecskemét városával és a zsinat legközelebbi ülésszakán végleges döntés céljából tegyen javaslatot. A zsinat a javaslatot magáévé tette.
