Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-05-16 / 114. szám
4 \ ik EGRI NÉPÚJSÁG 1928. májúi 16. hogy »apuka kivett egy kést az aiztalíiókből él izőlt édeianyám- nak: Teri, gyere a pincébe«! Szabó Sándor a vádlott öciae elmondta, hogy a gyilkosiág reggelén Szabó Ignác hozzájuk ment ée ciak annyit mondott: »Ne hararagudjatok rám öcsém, én már elvégeztem. A feleségemet megöltem«. Bukucs Béla, Bóta Jőzsefné Bukucs Mária, Vámon Iitvánné Bukucs Róza, Darázs László államrendör és özv. Szabó And- ráané tanú vallomásai után Gál bory elnök befejezettnek nyilvánította a bizonyítást. A vádbeszéd. Lehoczky Márton kir. ügyész 1 vádbeszéűében hangsúlyozta, bpgy kétségtelen, hogy a vád Jött a feleségét 11 kesszúrással megölte, ebből az is kétségtelen, hogy az ölési szándék meg volt nála. Saját leányának és Baját kis fiának rendkívül terhelő val lomása mellett, a nyomozás torán teljes beismerést telt a vádlott az előre megfontolásról is. A vádlott előadása elképzelhetetlen és elfogadhatatlan. Indítványozza, hogy Szabó Ignácot a büntető törvénykönyv 278. szakaszába ütköző gyilkosság bűntette miatt ítéljék el, mert Egerben 1928. január 25.-én feleségét, született Bukucs Teréziát előre megfontolt szándékkal megölte. A védöbeszéd. Dr. Kálnoky Viktor ügyvéd, Szabó Ignác vádlott védője, védőbeszédében többek között ezeket mondotta: — Magam is megrendülve állok a véres tragédia előtt. Keresem, mik lehettek ennek az érthetetlen cselekménynek a meg érthető indokai, hogy minő lelki folyamat hömpölyöghetett a vádlott lelkében ott akkor, ahol csak fizikai és erkölcsi rombolás munkáját látom és amelynek végén egy kioltott becsületes élet áll. — Minden részvétünk a szerencsétlen áldozaté és innen a védői székből is hangsúlyoznom kell, hogy az elhalt sértett tisztaságához, házi tűzhelyének szentségéhez a gyanúnak még az árnyéka sem fér. — Az összes kihallgatott tanuk, a főtárgyaláson fennforgóit minden adat bizonyltja, hogy vádlott feleségével 15 éven át a legbékésebb és munkás házas életet élte. De jött a vádlott lakójának, Nagy Gábornak rossz indulata nyilatkozata, amellyel megmérgezte a vádlott lelkét és méltőztattak hallani, hogy a gyilkosság előtt 3 napig nem aludt, nem evett, hanem csak gyötrődött teljes búskomorságban. — Aki ismeri az életet, az tudja, hogy a házaséletben a megcsalás bizonytalansága mérgezőbb a biztos tudatnál. Ez a bizonytalanság érzése nem hegy- ta aludni a vádlottat. Ebben a kinző lelki állapotban őrlődött meg testi és lelki ereje és ez az erős affektus dúlt benne, ami kor borzalmas cselekményét elkövette. Közömbös a tett elbírálásánál, hogy valóságban igaz volt-e a settenkedő gyanú. Lényeges, hogy ő valóságnak tud ta és abban a hitben cselekedett. Ha pedig ez igaz, akkor nincs gyilkosság, csak szándékos emberölis, mert hiányzik a megfontolásra képesített nyugodt lelki állapot, amelyre a vádhatóság igen tisztelt képviselője vádját alapítja. Állítom, hogy vádlott nem volt olyan lelki állapotban, hogy cselekményét nyugodtan megfontolhatta volna, mert a szenvedélyek öntudatfosztő zűrzavarában cselekedett. Tekintetes törvényszék! Valahogy úgy érezzük, hogy az élet sokszor erősebb, mint mi vagyunk és a kérlelhetetlen végzet uralkodik felettünk. Ha nem is esküdtbiróság ítél ez ügyben, tudom, bogy ez a szakbirőság is épúgy belelát az élet rejtelmeibe. Itt van egy érdektelen tanú — aki hallotta a szavakat —, amelyek a tragédiát tulajdonképen megindították. Erre is gondolnia kell a bíróságnak és nehéz mérleget csinálni: ki boldogabb, az-e, aki már a távoli hazában van, vagy pedig aki itt ül előttem. — Szavaimat első szent királyunknak, Szent Istvánnak Szent Imre herceghez intézett szavaival fejezem be. Szent István király halálos ágyán lelkére kötötte Imre hercegnek : — »Félj bíró lenni, mert ha keménységedben szigorúan ítélsz, kihez fordulsz majd megpróbáltatásod nehéz idején? És mindenekben a szándékot vizsgáld, mert nem mindig bűnös az, aki annak látszik, ha szivében nem vétkezik.« A jogrenden ejtett sérelmet helyre kell állítani.Vádlott bűnös és cselekményéért viselnie kell a felelősséget. Én c<ak *>zt kérem Eger, május 15. A fennálló rendelkezések értelmében az elemi károkat szenvedett földtulajdonosok közfii azok, akiknek kataszteri tiszta jövedelmük 1000 pengőn felül van, személyesen tartoznak a kért 8 n«p Blatt bejelenteni; Rzok pedig, akiknek katasztert tiszta jövedelmük az 1000 pengőn alól van, nem kötelesek a kárt bejelenteni, mert helyettük maga a város, illetve község végzi a kármegállapítást. A legutóbbi fagykároknak a megállapítása és a pénzügyigaz- gatősőghoz való bejelentene céljából Bayer Henrik városi taméltőztassék az anyagi igazságnak megfelelő Ítéletet hozni. Az ítélet. ítélethozatalra vonult ezután vissza a törvényszéki tanács, majd Gálbory József kir. törvényszéki elnök kihirdette az ítéletet: — A Magyar Állam nevében ! A kir. törvényszék bűnösnek mondja ki Szabó Ignác vádlottat a btk. 279. szakaszába ütköző és a 280. szakasz szerint minősülő, házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntettében, s ezért őt életfogytiglani fegy- házra ítéli el. Az indokolás szerint a bíróság egyedüli enyhítő körülménynek csak a vádlott féltékenységét és idegállapotát találta. Súlyosító körülmény az a brutális, vandál mód, amellyel a gyilkosságot elkövette. Az ítélet ellen úgy a kir. I ügyész, mint a vádlott és védője, felebbezést jelentettek be. náosnok és Dániel József városi birtoknyilvántartó hétfőn bejárta az egri határ vízentúli (az Éger- patak balpartján fekvő) részét; megvizsgáltak minden begyőri kerületet ős megállapították, hogy több a kár, mint tavaly volt Az elmúlt évben ugyanis nem érte fagy a Síkhegy, Almagyar, Eged oldal, Tóthegy és Afrika dűlőket, amelyek az idén igen ■okai szenvedtek a hidegtől. Teljesen kármentes terület alig található, legfeljebb itt-ott egy kis darab. Súlyosbítja a helyzetet, hogy «míg a műit évben csak a térAz Egerpatak balpartján nagyobb a fagykár, mint tavaly volt Teljesen kármentes terület alig található. — Helyenkint 80—100, átlag 70 százalék a fagykár. — A tőkék 15 százaléka is elpusztult. Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Hevesi; Gusztáváé. XII. Érdekesek a tengeri sópároltatá- sok. A tenger vizét, mozgásától védett területre, kis kertecskékbe vezetik s a melegben való párolgás következtében a víz elillan, míg a lerakódott só ottmarad. Ezt összeszedve, halomba rakják, nádfélével befödik. Úgy néz ki messziről, mint nálunk a kukoricagóré. Említenem sem kell úgy-e, hogy márványbányászata is élénk. A létező színekben találhatók a gazdag siciliai hegyekben. Szalmafonásban, illatszergyártásban is nagy mesterek Sicilia lakói. Viszont népmüveltség szempontjából az olasz királyság területén Sicilia áll a legalacsonyabb fokon. Az írni-olvasni tudók száma százalékban kifejezve sokkal kisebb a mienkénél. A közel 4 milliós Siciliá- nak Palermóban, Messiniában és Cataniában van egyeteme. A nép talán sehol Olaszországban nem olyan forró temperamentumú, mint itt, a szélsőséges érzések emberei s felette babonásak. Rendkívüli vallásosságukban nagy része van a külsőségeknek. Vagyoni elosztásuk is ellentétes. Felette sok a nagybirtok, míg a nép bizony sokat nélkülöz, dacára, hogy európai értelemben véve, személyi igényei minimálisak. Étkezésük homlokegyenest ellenkezik a mi népünk élelmezésével, náluk nem annyira a kenyér, mint inkább a zöldség- nemű a főtáplálék. Kereseti lehetőség szempontjából háború után javult a helyzet, a fascista uralom rendezte a munkás és munkaadó egymáshoz való viszonyát. Mindennek dacára, egy véletlenül észlelt esetből arra következtethetek, hogy az alsó népréteg bizony elég szűkösen élhet ma is. Egyik utitársnőm, Cataniaban, a reggelihez kapott kecskevajas kenyerét, az étterem előtt ácsorgó gyerekhad egyik kis szurtosképű- jének adta. A boldog megajándékozott szinte tombolt az örömtói. Bakkecske táncot lejtett, füstös kis po- fácskája ragyogott a boldogságtól, amint fűnek-fának mutogatni kezdte, majd behunyta kis csillagszemét, élvezettel nyalogatni kezdte. A boldog ujjongás gondolkodóba ejtett... Összeszorult a szívem .. . Hát a kissé avasízű kecskevaj ilyen eksztázisba tud hozni egy talián kis embervirágot? A zsemlyét ott nem ismerik. Helyette fehéres lisztből, ami azonban finomság tekintetében nem hasonlítható a mi simpla 0 lisztünböz sem, készítenek nagy, császárzsemlye alakú kenyeret. Még a narancshéjért is nyulkál- nak a kis fekete kezek s ha ebbe a kis kérő tenyérbe 5 vagy pláne 10 cente8Ímot belepottyantunk, egyszerre látszik a gyerek meglevő fehér fogsora, legutolsó fogig, s mint varázsvesszőre, 10—20 fekete, kérő szembogár ostromolja arcunkat. Olaszországban rengeteg sok gyerek van. Egy bennszülött olasz úr, ki páratlan szívességgel kalauzolt bennünket Siracusa olajszagú, soha napsütésben nem fürdő, szűk sikátorain, tökéletes poroszos németséggel magyarázta (Berlinben végezte egyetemi tanulmányait), hogy nemcsak egyszerűbb néposztálynál, hanem a középosztály gerincét al- í kotó tisztviselő családoknál is ritka I hely, hol nem 8—10 gyermekből áll | a família. Náluk 5 gyerekig kis családnak nevezik. (Minden valószínűség szerint az „egyke“ szóra nincs is az olaszban kifejezés.) Feltűnő, hogy olasz nőt keveset látni az utcán. Különösen a nálunk nagyon divatos bakfiscsatangolás ott teljésen ismeretlen. Természetes is, a nagy családdal sok dolog jár, s ha nem is valami pedáns rendben, de mégis csak el kell végezni a sok családtaggal járó munkatöbbletet. A városokban sehol sem láttam olaszos viseletét. Még a bakterhá- zak ébenhajú házitündérei is a magyar hetivásárokról közismert am- pirszabású kék munkakötényekből etetik a lármás baromfiakat. Uri- leányok, anyai felügyelet nélkül sehová sem mehetnek. Ennek magyarázata abban kereshető, hogy a szép Elenák, Ziták és Margueriták nagyon is forróvérüek, még így is gyakran megtörténik, hogy az ő carbunkulus-szemü lovagjaikhoz, a villogó fogú Carlókhoz, Egistókhoz és Lorenzókhoz szülői beleegyezés nélkül hurcolkodnak. Olyan olasz férfit, akit a mi fogalmunk szerint termetesnek mondhatnánk, három hetes utam alatt nem is láttam. Középtermetű virgoncok, az öreg nőben és férfiban olyan csúnya, mintha valami kriptából szabadságolták volna őket. A . főbb űtvonalckat eltekintve, nincs I gyalogjáró, mert az egész utca szé- i lessége nem több 2—3 méternél. Kapualjak sötét torka barátságtalanul ásít az idegenre s pláne Si- ciliában, az esti órákban nem a legtanácsosabb lenne magányos idegennek oda bekukkantani, akit természetesen sok pénzzel járó külföldi idegennek tartva, úgy szednek rá, ahogy csak lehet. (Folyt, köv.)
