Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-15 / 113. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, aeggedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- • nap 24 fillér. <­ÁB R 16 FILLÉB Szerke sztőség és kiad óhivatal) Eger, -Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 113. szám + Kedd ♦ Egei', 1928. május 15. A Cifrakapu-utcai feleség-gyilkos a törvényszék előtt Rz ügyész a büntetőtörvény könyv halálparagrafusa alapján vádolja Szabó Ignác földmivest, aki tizenegy késszúrással megölte feleségét. Megnehezült az idők járáua. Paoaezhangok jobbról, balról. Napszámos, föld- mivé», gazda, iparo», kereskedő, hivatalnok jeremiádokat zenge­nek, nehéz az élet. A napszámos kevesli a napi bért, kevés a munkaalkalom, a földmives sze­rint nem kifizető a gazdálkodó«, a szőlősgazda az előző évek rossz termése miatt adóssággal küzd, az iparos, a kereskedő üzlete pang, ha az őstermelő nem ke­resi fel boltját, ha a hivatalnok- ember c»ak négy ügyeskedéssel képes elkerülni a zátonyt. Köz- gazdeságuüK vérkeringése las­sul. Belső rendet, jogállapotot teremtettünk, a termelést az egétz vonalon megindítottuk, a külföldi relációkat megc inftltuk, ámde a stabil gazdasági cirku­láció nem akar megjönni. Esküdt ellenségeink vasgyürűt alkotnak, hogy bólénk fojthassák az éle­tet, megakadályozzák a gazda­sági talpraáliást. Halijuk az élet szavát! — Uram! — szól egy jómódú gazdálkodó, — egyre nehezül a magyar polgár sorsa. Van szőlő­birtokom, borom, senki se kéri. 50 fillérért jó bort kapni nálunk. A csemegeszőlőre nálunk jő világ járt. Lengyel kereskedők napon­ta 5—6 vaggon szőlőt exportál­tak Galíciába; nia a bor, a szőlő- kereskedelem pang. Vásár van a faluban. Nagy a felhajtás, ke­vés a vevő. Két ember emigyen szól: — Hogy a tehén ? — Öt, t. i. 500 pengő. — Elég érte három. — Nem adom, — mondja visz- sza az eladó, — meghízlalom, jó árban elmegy. — No hallja, 30 pengős kuko­ricával, 31 pengő» árpával akar maga hizlalni? Űt Uram ez a pusztuláshoz. Beleszól a disputába egy har­madik, mint aki otthon van a közgazdaságban. — Bocsánatot kérek ! Ismerek egy bérlőt, aki így spekulált 1927. év őszén. Eladom a búzát, veszek rajta marhat, kibízlalom, nyerek kétszeresen. Úgy is tett. A búza 28-ért ment, a marha bilőját élősúlyban 1 pengőn vette. A múlt hóban bízou állatait Budapestre hajtotta. A hízott ökörért nem kapott egy pengőt kilogrammonként, a búza meg azóta felszökött 34 re. A búzán vesztett mázsánként 6 pengőt, az ökörre ráfizetett. Tessék ne­kem megmondani, hogyan fogja a bérlő megfizetni a bérleti ősz- szeget. — Sehogy. Csődbe jut. íme, a magyar sors. Keserű a kenyere, sós a könnye... Mentő deszkánk — rendíthe­Eger, május 14 Ma tárgyalta az egri kir. tör­vényszék azt a megdöbbentő családi tragédiát, amely Eger­ben a Cifrakapu utca 62. szám alatt ez év január 25.-én játszó­dott le. A tárgyaló termet zsú­folásig megtöltötte a hallgatóság, sokan már be sem fértek a te­rembe, amelynek ajtaját kény­telen volt lezáratni a főtárgya­lást vezető törvényszéki elnök, nehogy a túlzsúfoltság miatt a tárgyalást zavaró események történhessenek. Tíz óra előtt néhány perccel nyitotta meg a tárgyalást Gál- bory József kir. törvényszéki el­nök. A vádat Lehocsky Márton kir. ügyész képviselte, a védel­met dr. Kálnoky Viktor ügyvéd látta el. A vád. A borzalma« bűnper vádlottja, Szabó Ignác 38 éves földmives, aránylag nyugodtan üi a szuro- nyos börtönőr mellett a vádlot­tak padján. Jobb keze csonka ős béna. 1921-ben már 14 napot ült súlyos testisértésért. Jobb ke­zének csonkasága és béna volta szintén verekedés következmé­nye. Egy részeg ember elszúrta a jobb kezefejét. Gálbory elnök felolvassa a vádirat rendelkező részét: A kir. ügyész­ség Szabó Ignáo ellen a btk, 278. szakaszába ütköző gyilkosság bűntette miatt emel vádat, mert feleségét, Bukucs Terézt, Eger­ben, 1928. januftr 25-én tizenegy késízúrással, előre megfontolt szándékkal megölte. (Ennek a bűnnek a büntetése törvény- könyvünk szerint kötáláltali ha­lál.) Gálbory elnök ezután kér­déseket intéz a vádlotthoz : — Bűnösnek érzi e magát? Vádlott: Nem. Én akkor ré szeg voltam. Elnök: Hogy vette el a fele­ségét, hogyan élt vele? Vádlott: A dohánygyárban volt snunkásnő. Szeretetből vettem tetlen hitünk, lemondó önmeg­tagadásunk. Ezért sajog a lelkes hazafiak szíve, amikor ezreket látnak futni képzelt boldogság után, hódolni a divat molochja- nak, letérni a régi, kipróbált út­ról. Kik komolyan veszik a ne­héz sorsot, akarják a restaurá­ciót, jelszavuk : vissza a régi, el. Hét gyermekünk született. Négy él közülök. Mi szerettük egymást, nem volt közöttünk semmi. Elnök-. Amíg a Takács oda nem járogaiott, nem volt közöt­tük különösebb baj ? Nem verte meg a feleségét sohasem ? Vádlott: Megverni éppen nem vertem meg. Volt úgy, hogy megfenyitet etn, de súlyosan nem bántottam. Elnök : Egyszer a Mária-utcai Olvasókörben valami tánc után maga arcuiütötte a feleségét! Vádlott: Egy kicsit pofon­ütöttem, az igaz. Elnök: Mondják, hogy nyil­vánosan megverte máskor is. Vádlott: Ne©. Elnök : Mikor örökölte a szőlőt a felesége? Vádlott: 1927.-ben. Elnök: Mikor kezdett oda­járni Takács ? Vádlott: 1927 októberétől. Elnök : Mikor vette észre, hogy felesége nem viseltetik maga iránt olyan szeretettel, mint az­előtt? Vádlott: 1927. decemberében. Elnök: Mi adta magának azt a gondolatot, hogy feleségét Ta­káccsal szemben meggyanúsítsa? Vádlott: Azt mondta Takács, hogy ha neki ilyen felesége vol­na, 200 peDgőt ie adna neki. Én azt gondoltam, hogy Takács el­csábítja tőlem. Elnök: N em inkább arra kell vezetni magának ezt a gondo­latát, hogy maga a saját nevére akarta íratni az asszony szőlőjét ? Vádlott: Nem. Ezt csak emlí­tettem neki akkor, amikor ész­revettem, hogy Takács a felesé gém után jár. Elnök: Mikor kérte, hogy Írassa a maga nevére a va­gyont ? Vádlott: Decemberben, de a feleségem nem akarta. Elnök: Mikor gondolt először arra, hogy végezni fog az asz- szonnyal ? kipróbált módszerhez. Sajnos, még kevesen értik a komoly szót, futnak tovább, vesztükbe rohan­nak, magukkal rántják a nem­zet jövőjét. A panaszhangok ezért nem csitulnak el, nem enyhül a feszült helyzet. Hossz csillagok járnak. Ugyan meddig ? Dr. Cs. L. Vádlott: Nem gondoltam. Elnök: Akkor mondja el, ho­gyan történt az eset. Hogy ölte meg a feleségét ? * (Lapunk zártakor a főtárgya- lás meg tart. A főtárgyaié« to­vábbi lefolyását és az ítéletet kedden délután megjelenő szá­mában közli az Egri Népújság.) Intercorporativ curiális ülés az Agria és Egedia corporatiókban. Szombaton este 9 órakor tar­totta meg az Agria corporetio ezidei utolsó curiális ülését a Kath. Legényegylet dísztermé­ben. A minden hónapban tar­tani szokott emericánás ifjúsági összejövetelt kedvesebbé ás ün­nepélyesebbé tette ezúttal az a körülmény, hogy a február ele­jén megnyílt községi közigazga­tási tanfolyamnak az Egedia corporatioban tömörült tagjai is megjelentek ismerkedés és a bajtársi jő viszony ápolása vé­gett. A curiális ülést Szabó-Jilek Béla senior nyitotta a katoli­cizmus aktuális kérdéseit tár­gyaló beszéddel. A tisztviselői jelentések s a krónikás humoros hangú krónikája után Hajdú István IV. év. joghallgató négy hangulatos költeményét olvasta fel Hornyák Miklós h.-cerimo- niárus, Kapor Elemér krónikás pedig az egri Gárdonyi Társa­ság irodalmi pályázatán első di­jat nyert novelláját olvasta fel. A komoly pohsrat Schönvitzky Bertalan jogakadémiai tanár, az Egedia corp. subpriora mon­dotta, aki magas szárnyalású beszédében a katolikus ifjúsági mozgalmakban immár negyven- eszteudős múltra visszatekintő Szent Imre Körök jelentőségét és alapítóik érdemeit fejtegette. A színes és kedves hangulatú ősz- szejövetelen a corporatiok veze­tőin kivül az öregurak közül is számosán vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents