Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-01-15 / 12. szám
2 nväJ&TtSOMtiBMM EGRI NÉPÚJSÁG ií 19*8 január 15 í, Mt^^r^wMaaa^awiaBitoHiTWRaa» uo«a ték meg a boncolgat, amelynek során megállapítást nyert, bogy Mártonffy Lajost 4-es nyúlseré- tek értést. Néhány sörét a jobb Mártonffy Lajos holttestét ma délelőtt Bocortádról Egerbe szállították és a Hatvani temető kápolnájában helyezték ravatalra. Innen temetik el vasárnap délután 3 órakor a Grőber-teme- tőbe. A ravatalra Heves vármegye törvényhatósága és a vármegye tisztikara, továbbá több egri társadalmi egyesület, az elhúnyt rokonainak, barátainak és tisztelőinek igen nagy száma helyezett koszorúkat. A sírnál a vármegye nevében Heresy Gusztáv vármegyei főjegyző mond búcsúbeszédet. A részvét. Egész Eger városa és Heves- megye közönsége osztatlan mély részvéttel áll Mártonffy L^jos ravatalánál. A varmegye és a város vezetői, a lakosság minden része, előkelő és egyszerű emberek, megrendült lélekkel, mély gyászban, a legőszintébb részvétüknek adnak kifejezést a kiváló férfi halála fölött és réaz- vétnyilvánításokkal keresik fel fájdalmában a szelidlelkű úrnőt, aki még tegnap Mártonffy Lejönné volt, ma pedig már özv. Mártonffy Lajosné, szül. Szölgyémy Anna... A megyeházán, a Kaszinó és a Hangya épületén fa- kete zászlók jelentik a szomorú hírt, hogy Eger és Hevesmegye elvesztette közéletének egyik nagy értékű férfiát. . . A fővárosból is többen érdeklődtek szerkesztőségünknél a magdöbbentő tragédia iránt. Szombaton délben Haller István v. miniszter, Eger országgyűlési képviselője, telefonon kért hónalj alatt behatolva két helyen is elvágta a főeret. az úgynevezett aortát ée rögtöni halált okozott. tőlünk értesítési a tragédia lefolyásáról. Haller István mély sajnálkozással hallgatta a szomorú esemény részleteit és különösen fájlalta, hogy a temetésen nem vehet részt, mert a budapesti katolikus napon három beszédet kell tartania, amit most már nem lehet lemondani. Az özvegynek táviratban fejezte ki őszinte, nagy részvétét. Mártonffy Lajos életrajza. Mártonffy Lajos 1877 május 26 án született Egerben. Itt végezte iskoláit i>. 1896-ba mint első éves jogász már Heves- megye szolgálatában állott, mint napi dijas. Jogitanulmányainak befejezésével 1900-ban közigazgatási gyakornok, vármegyei tb. aljegyző. 1901 ben szóig*biró. 1916 ban hatvani járási főszolgabírónak választották meg. 1917 április 23 án vármegyei ár- v széki elnökké választották. Mint ilyent 1918 elején az Országos Közélelmezési Hivatalba h. kormánybiztosnak rendelte be a miniszterim. Innen jött vissza később ismét a vármegyei árvaszék élére. Mártonffy Lajos jelentős szerepet töltött be úgy Eg-r, mint Hevesmegye közéle tében. Elsősorban példás katolikus életű férfiú volt. A múlt év eleje óta elnöke volt ez egri Hangyának, évak őta egyik al- elnöfee a Kaszinónak, tagja Eger város bépvis8lőte*tületének, az Egri Keresztény Sajtőszeveíke- zet igazgatóságának, vezető tag ja több társadalmi egyesületnek. Mindannyian mély szomorúságnélkül folyton lüktet, folyton zakatol. A XX. század a motorikus erők százada, mely jelleg természetesen a XX század emberének teljes életfolyására, így a jogélet minden ágára is ráütötte a maga bélyegét. Aki ma delizsánszon utazik, messze elmarad az előre törtetők versenyében. A jogélet mai rohanó hullámzását, szeszélyes kanyargását a mi jő öreg törvényünk nem képes immár követni. Az ötvenedik évforduló alkalmából uj törvényről, illetve a réginek a korhoz idomított módosításáról kell tehát gondoskodni, megtartva a régiből, ami jő, elhsgyva belőle, ami idejét múlta b beiktatva, amit a ma élete tesz szükségessé. Egy dologról azonban sohasem szabad megfeledkezni. És pedig a magynr jogalkotó Géniusznak ama speciális magyar alkotásáról, hogy a gyámhatóság gyakorlását kizárólag a gyámügygyei foglalkozó közigazgatási hatóságra: Árva székre bízta. Ez a jogintézmény páratlan az egész világon. Sa játos eredeti alkotása a magyar léleknek. Kilenc évszázad demokratikus irányban haladó fokozatos jogfejlődésének az eredménye ez. A történelmi múltat ét történelmi alapot a jövőben sem szabad cserben hagyni, kü Ionosén nem akkor, amikor a történelmi múlt azt igazolj«, hogy speciális magyar gyámhatósági intézmény a hazai talajon nagyszerűen betöltötte hivatását s főkép mikor megvan a remény arra, hogy a korszerűen kiépített magyar gyámhatóságok a vármegyei kere tek között a közérdeknek teljesen megfelelően töthetik be hivatásukat. A gyámhatóságot gyakorló *Árvás-törvény szék* (Árvaszék) s a »Tekintetes Árvabiró Űr* (ül- nők) benne él a magyar nép jogérzékében, köztudatában, kihez bizalommal fordúlt mindig, mert ügyét szivvel-lélekkel, de ha kel), megfelelő eréllyel karolta fel. Ha ma nem túlságosan népszerű, annak egyedüli oka az avúlí törvény, melynek paragrafusai, mint vasketrec, veszik körül. A mo&t szőnyegen lévő köz- igazgatási reform csak akkor lasz teljes, ha azt ki fogja egészíteni a gyámügyi igazgatóis reformja, mety a aorviszonyokoafc megfelelően megnyitja a módot és teret a gyámhatóságok előtt a legszélesebb körű szociális, charitativ, népgondoző tevékenységre. Mert nevezzenek meg bár a különböző politikai céloknak megfelelőiig a nemzet jövő jének zálogáúl, reménységéül, bármely társadalmi osztályt, vagy hivatási ágazatot, — a legszentebb igazság mégis csak az, hogy porba sújtott hazánk dicső jövőjének legér.ékesebb záloga, legerősebb reménysége: a gyermek! A gyermek játszi álmaiból lesznek a férfiúi tettek. S mindent el kellene követni, hogy valamennyi magyar gyermeknek megadassák a mód és lehetőség a gondtalan, játszi álmodozásra. Kötelesség és szükségszerű ez a magyarnemzettel szemben, mert hiszen a magyar gyermekből lesz a magyar katona, a magyar férfi, a magyar nő. Amilyen testi, erkölcsi és szellemi tőkét gyűjtött a magyar gyermek, csak oiyat és csak azt tudja gyümölcäöztatni n Haza javára a magyar katona, a ma- j gyár férfi, a magyar anya. gnl vesszük bö-ül korsi síriá*,,. A gyermek védelmében Megdöbbentő bűncselekmények nyomára jött Komlón a csendörség Fiatal anyák titokzatos halála. — Öt pengőért egy emberélet. Vasárnap délután bárom órakor temetik Mártonffy Lajost Irta: Vitéz Jávor Ernő dr., Hajdanta, ha fegyveres vész fenyegette az országot, lovas hírnökök száguldottak szerte, kezükben véres karddal, ajkukon a lélek-dermesztő kiáltással: * Finis Hungáriáé!* Ma újból vészkiáltás jajong át csonka hazánkon. A táborba szállás az elnéptelenedés réme ellen a a gyermek védelmére történik. E téren ép oly fontos a lelkeknek a tiszta erkölcs Istentől rendelt, örökérvényű törvényeinek harmatával való beper- metezése, mint a meglévő ember- bimbóknak : a gyermekeknek féltő gonddal ápolása, védelme. Van a magyar törvénytárban egy törvénycikk: a gyámság és gondnokságról szóló 1877. évi XX., melynek teljes léte, értelme és jelentősége egyetlen szakaszban: a 263.-ban csúcsosodik ki, a nemzeti akarat olyatőn megnyilvánulásában, hogy *a gyá- moltak és gondnokoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása és előmozdítása a gyámhatóságnak legfőbb feladata.» Nem lehel törvény, mely több emberi, szociális es charitativ tartalommal lenne telítve, mint ez, mely külön hatóságot szervezett az érdekeik megvártnegyei árvaszéki ülnök. óvására képtelen egyének védelmére, amely hatóságnak — a végrehajtási utasítás szerint — «azon magasztos feladat jutott, hogy az árvák érdekeinek hathatós előmozdítását — ott, hol a legszükségesebbnek látszik, — gyors intézkedés, lehető költségkímélés s útbaigazító rendezés által foganatosíthatják.» Ez a törvény az 1878. évi január 15-én lépett életbe, tehát kerek 50 esztendeje. Ötven esz- ! tendő egy törvény életében untig I elég arra, hogy az tanűbizony- ! ságot tegyen életrevalóságáról, ! vagyis arról, hogy megfelelt-e i azoknak a cőlkitméseknek, melyek létrehozták, beváltotta-e a hozzá fűzött reménységeket, valóban üdvére vált-e azoknak, kiknek javára hozatott, végeredményben a nemzeti közéletnek? Ha a most jubiláló törvénnyel szemben tesszük fel a kérdéseket, úgy a múltra határozott *igen*-nel kell felelnünk. Da az elmúlt fél évszázad alatt a technika szédítő iramú fejlődése a mozgásában a föld sarától gátolt embert a levegőbe röpítette. A lőerő helyébe motorikus erő lépett, mely pillanatnyi megállás Eger, január 14. Néhány nappal ezelőtt az Irgalmatnővérek egri kórházában különös körülmények között meghalt Kiss Andrásné komlói asszony. — Betegségének okát, melyre egyetlen külső jel sem mutatott, pontosan megállapítani nem lehetett. A különös üalál- eset azonnal felkeltette a kezelőorvosban a bűncselekmény fennforgásának gyanúját, annyival is inkább, mivel ez elhalt aaz- szony a ba'ált megelőző nap délutánján Henett Irén szülésznő és Taray Gyuiáné beteg előtt meglepő dolgokat mondott. Kiss Andrásné ugyanis bevallotta, hogy a kömlői bábaasszony, Domány Teréz 5 pengőért tiltott műtétet hajtott végre rajta A műtét után ajánlotta a bábaasszonyt az egyik rokonának is, aki szintén műtétet hajtatott végre magán és néhány napra reá váratlannl meghalt. Azt azonban nem merte határozottan állítani, hogy a beavatkozás következtében. Kissnő azután elmondotta még, hogy a temetést követő napon ő is roppant fájdalmakat érzett, ágynak eeett, majd baszállíttatta magát az egri kórházba. Henett Irén szülésznő azonnal feljegyezte a kömlői bába nevét ■ a mondottakat közölte a hatóságokkal. Időközben meghalt Kiss Andrásné, akinek holttestét dr. Szilágyi József orvos megvizsgálta és gyanuokok alapján javasolta a törvényszéki bonoolést. A boncolást tegnap délelőtt 11 órakor a Kisasszony-temető hullaházában Imregh Lajos vizsgálóbíró jelenlétében dr. Türk Szilárd és dr. Karikás József orvosok megejtették és a talált sebek alapján kétséget kizáróan megállapították a bűnös beavatkozást, amelynek következtében keletkezett komplikációk a halált okozták. Kiss Andrásné esetétől függetlenül, a Kömlő-környéki nép között különös mende-mondák keltek szárnyra három-négy fiatal, életerős, asszony váratlan halála nyomán. A Ciiendőrség is értesült a szóbeszédről, megindította a nyomozóét ős csakhamar az egri kir. ügyész elé állították Domány Terézt, a kömlői bábát. A vizsgálóbírói vallatásom javában folytak, mikor megtörtént a Kiss Andrásné-féle eset a kór-
