Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-05-13 / 112. szám
Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra S pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV évf. 112. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. május 13. Pongrác napjának hajnalán fagy pusztított az egri és a hevesmegyei szőlőkben A fagykár mértéke változó. — Általában 30 százalékra becsülik Egerben a pusztítást. — A diófa és a burgonya is elfagyott. — Gyöngyösön ennél is sokkal nagyobb a fagykár. — A füstölés és a papirtakarás használt a fagy ellen. Az esküdtszék. Nem ritka eset a magyar.parlamentarizmus történetében, bogy a páríok felkapnak egy-egy jelszót, vagy egy ideát és azt úgy hozzávagdalják a többi párt fejéhez, mintha ezen a jelszón, vagy ideán fordulna meg orszá- gok sorsa. Az esküdtszék intézménye az, amelyen most, mint vesszőparipán lovagolnak egyes pártok s hirdetik, hogy az esküdtszék visszaállítása nélkül nem lesz tökéletes a konszolidáció. Meg vagyunk róla győződve, hogy azok a választók, akiknek □evében a felszólaló honatyák beszélnek, megkérdeztetvén legsürgősebb kívánságaik felől, egész bizonyosan nem az esküdtszéket jelölnék meg olyannak, mint amelynek visszaállítása nélkül a boldogságuk sohasem lehet teljes. A ma problémái és a választók vágyai között az esküdtszék visszaállítása legfeljebb, ha tizedr&ngű probléma. Az embereket sokkal inkább érdekli a megélhetés kérdése, a hadikölciönök valorizálásának, az olcsó hitelnek, a jobb fizetésnek, az olcsóbb ruhának a kérdése, mint az, hogy a független magyar bíróság, vagy az esküdtszék ítél-e azok fölött, akik a vádlottak padjára kerülnek. A szónokok az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításával érvelnek, mikor az esküdtszékek visszaállítását sürgetik. Azt állítják, amíg a bírák kinevezése a kormányhatalomtól függ, addig igazi birói függetlenségről nem lehet sző. A tény viszont az, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége ma is a legteljesebb mértékben biztosítva van. Mert feltéve, de meg nem engedve, hogy az adóbíróságok Ítéletét a bírák előléptetési reménye befolyásolhatja, vájjon mi befolyásolhatná a legfelsőbb fórum, a kir. Kúria ítéletét? Hiszen a Kúria bírái a birói előmenetel legmagasabb grádusán állanak már 0 nem tarthatnak attól, hogy egy, a kormánynak esetleg nem tetsző ítéletért hátrány érheti őket. A közönség pedig igazán nagyobb megnyugvással teheti le sorsát a független magyar bírák kezébe, mint azokéba az esküdtekébe, akiket verdiktjük kimondásában sokszor hangulatok s igen sokszor politikai nézetek befolyásolnak. Ám nagyon valószínű, hogy épen ezek a politikai nézetek azok, amelyek miatt épen a baloldali pártemberek sürgetik az esküdtszékek visszaállítását, remélve, hogy politikailag kellőképen fölhangolt esküdtek talán más ítéletet provokáltak Eger, május 12. A három éven át tartó szőlő- katasztrófához most újból végzetes csapás érte az egri szőlőket. Már azt reméltük, hogy a két fagyos éjszaka után a harmadikon is megkíméli a hideg az egri határt. Péntekről szombatra virradó- lag azonban itt is bekövetkezett a csapás. Pénteken este 11 óra után — 1 Celzius fokra szállott alá a hőmérő több helyen, nemsokkal ezután pedig általánosságban a fagypont alá sülyedt a hőmérséklet az egész egri határban. A fagy kitartott egészen a hajnalig. Ejfél után egy órakor már sok helyütt ujjnyi vastagságú dér járult a fagyhoz. A kár nagysága változó. Helyenként teljesen hibátlan a szőlő, másütt 50—60 százalékos a kár. Lomjánszky Béla szőlészeti és borászati felügyelő kijelentette munkatársunk előtt, hogy a becslések még nem teljesek, a szőlő még sok helyen magához térhet, a kár általánosságban 30 százaléknak mondható Egerben. Több szőlősgazda újságpapírral takarta be a tőkéket. Ez az eliáráB teljes eredménnyel járt. Mások füstöléssel A képviselőház múlt pénteki ülésén mondotta el Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter nagy költségvetési beszédét, amelyben eddigi működéséről való beszámolása mellett & jövő terveiről adott a parlamentnek részletes tájékoztatót. Mint alkotmányos miniszter ugyanis alkalmat akar adni az országgyűlésnek, de a nemzet közvéleményének is arra, hogy programúját előre is megismerjék és a vélemények ktvolna ki bizonyos politikai pö- rökben, mint aminőt a független magyar bíróság hozott. Ha már az igazságszolgáltatás abszolút függetlenségének a biztosításáról van sző, úgy az esküdtszék visszaállítása helyett sokkal célravezetőbbnek látszik védekeztek. Ahol füst volt, ott nem is történt baja a szőlőknek. Az egri határban a legtöbb helyen a diófa és a burgonya is lefagyott. Gyöngyös vidékén — 3 fok hideget is mértek, sőt egy helyen — 7 fokot is észleltek állítólag. Ez utóbbi hőmérés azonban valószínűleg téves, ámbár nem lehetetlen, hogy azon az egyetlen helyen így megszorult a hideg. Itt több helyen száz százalékos a kár. Ecséd környékén —2 fok volt a minimum. Itt a kár alig 15 százalék, mert a gőzölés használt a fagyás ellen. Még mindig fagyot jósolnak. Budapest, május 12. A Meteorologiai Intézet jelenti : Hazánkban a lehűlés a felhőzet csökkenése folytán fokozódott. Legerősebb volt a lehűlés Debrecenben, ahol —5 Celzius fok hideget mutatott a talaj mentén a hőmérő. Több helyütt dér is volt. Jóslás: Változóan felhős, hűvös idő várható, esetleg kisebb esőkkel; helyenként éjjeli fagy- gyal. alakulásából lássa programújának a nemzet köznaDgulatával valő megegyezését. Amig különösen az elmúlt évek nagyszerű alkotó rfiunkája a Ház osztatlan többségének megértésével találkozott, addig méltő feltűnést keltett a beszédnek az a része, amellyel felekezeti jogakadémiák és így közöttük a majdnem kétszáz éves egri érseki jogakadémia megszüntetését állította a mielőbb a birák függetlenségének még tökéletesebb Kiépítése. Egy minden irányban független bírói kar mindenesetre jobb biztosítéka az igazságszolgáltatás függetlenségének, mint egy esetleg politikai hitvallásoktól elvakult esküdtszék. Nem lehet szó a jogakadémiák megszüntetéséről megoldani óhajtott kulturpro- gramm egyik feladatául. Ugyancsak nagy feltűnést keltett s a sajtő is élénken foglalkozott a miniszternek azzal, az eddigi parlamenti gyakorlatban úgyszólván teljesen ismeretlen éles kritikájával, amellyel az egyetemi tanárok némelyikénél tapasz-/ talható visszásságokat bírálta, Ez utóbbi kérdésbe^ az egyik legtekintélyesebb keresztény na- pilep hasábjain dr. Méhely Lajos egyetemi tanár kel az egyetemi autonómia védelmére és kimutatja, hogy ez a miniszteri felszólalás épen a kulturális ügynek nem használt. A jogakadémiák kérdésében^ még a költségvetési vitában a keresztény gazdasági párti Pét- rovácz Gyula vette védelmébe ezeket az intézményeket és reámutatott azoknak a múltban kifejtett szolgálataira. Munkatársunk a jogakadémiák ügyében eljárva illetékes helyen a következő vélemény kialakulását tapasztalta: A miniszter kijelentése, hogy a jogakadémiákat megszünteti, egyelőre csak terv, melynek pillanatnyilag semmi különösebb konkrét jelentősége nincs. A miniszter egy hatalmas kultúrpolitikai programot dolgozott ki, amelynek megvalósítása csak lépésről lépésre vihető keresztül. Nagyon kuszáit és bonyolult előfeltételei vannak annak, hogy a felekezeti jogakadémiákat, amelyeket kizárólag a felekezetek anyagi áldozataival tartanak fenn, megszüntessék és ahhoz még igen messzehatő tárgyalásokra van szükség a felekezetek között. A terv egyébként is csak akkor vihető keresztül, ha a felekesetek hozzájárulnak a kultuszminiszter szándékához. Erre célzott a miniszteri beszéd, amikor utalt arra, hogy »reméli, miszerint a felekezetek vezetői belátással lesznek és módját találják a megoldásnak, hogy így az állami brutalitás kényszerének igénybevétele nélkül szűnjenek meg ezek az intézmények.« Informátorunk szerint a jogakadémiák megszüntetése békessége* utón oldható csak meg és még ma nem lehet tudni, hogy ennek a kérdésnek a gyakorlati megvalósítása, most vagy a jövőben és hány év múlva fog bekövetkezni. Városunkban is nagy feltűnést keltett a kultuszminiszter nyilatkozata, hiszen a kérdésnek mikénti eldőlte sok szülőt érint közelről, de a város kulturális és gazdasági fejlődése szempont jáből is súlyos visszaesést jelentene, ha városunk ettől az egyik legkiválőbb kulturértékétől megfősz tatnék.
