Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-05-08 / 107. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 7/ 1928 snájus 8 A gyulafehévári népgyülés nemzetgyűlésnek proklamálta magát Véres összeütközések a kormány csapatai és a felvonuló paraszttömegek között. — Három oszlopban vonulnak a román parasztok Bukarest felé. Bukarest, május 7. A régen« í an ács nem hajlandó Belgrád, május 7. Magánjelentések szerint Gyula- fehérváron és Bukarestben súlyos zavargások törtek ki. — A nemzeti parasztpárt felvonult tömegei és a csendőriég, valamint a katonaság között vére« összeütközések voltak. A paraszt tömegek rendezett sorokban elindultak Bukarest felé. Három oszlopban haladnak más és más útvonalon. Az oszlopok Brassóban egyesülnek. Maniu még Gyulafehérvár városában maradt és csak ma este vagy holnap reggel utazik Bukarestbe. Eger, május 6. A ciszterci gimnázium »Werner Adolf dr. testgyakorlő köre« vasárnap délután 6 órakor tartotta meg évvégi dísziorna ünnepélyét Éger város nagyszámú intelligens közönsége előtt. A gazdagon felszerelt tornateremben — amelyet bátran nevezhetnénk díszteremnek is — az ifjúsági zenekör indulójának ütemeire vonultak fel a pódiumra katonás fegyelmezettséggel az acalizmű tornászok. Amint végig- siklott a szemlélő tekintete a sorokban álló tornászgárdán: összeszorult az ember szíve annak a boldog, jóleső érzésnek a gondolatára, hogy ezek a még most fejletlennek látszó izmok m tjdan milyen könnyen szét fogják törni azt a vasgyürüt, azt a béklyót, amelyet oly kárör- vendően vontak ellenségeink körénk. Az emelvényen gyorsan lepergő, szemkápráztató képsorozat azt a meggyőződést keltették a szemlélőben, hégy ez az iskola az angol és a svéd felfogást irta a zászlójára: vagyis a lelki nevelést összhangba hozza a magasfokú testi kiképzéssel; de mikor ezt teszi minden mozzanatot felhasznál a vallásos- és hazafias érzések ápolására is. Hiszen . . . amikor a kis tornászgárda a pódiumon letérdelve: a »Hiszek egy Iitenben...« kezdetű nemzeti imánkat elrebegte, avagy a beszédes gyakorlatok , valamint a farúd- és fapueka- gyakorlatok után az elrabolt területekkel felépített »Nagyma- gyarorizág« előtt bizakodó, *e- gélytkérö arccal egy-egy lelkes ifjú föltekintett az égre, a magyarok Nagyasszonyára: szinte érezni lehetett ebben a szívszag- gatő, misztikus csendben a jelenlevő ielkeknek bánatos, könnyfakasztó felsóhajtását, vergődő szírebbenését, esdeklő fohászát... Ezeké... az ilyen lelkes ifjúságé a jövő! Amilyen egy nemzet ifjúsága, olyan lesz annak a jövője ! Mi — öregek — talán bűnösök vegyünk és azért sújtott ránk a jóságos Isten büntető keze; de az az ártatlan, tisztalelkületü ifjúság, — amely ott állottba szemeink előtt — egy jobb, egy biztosabb jövőnek a hirdetője. tovább tartani Bratianu kormányát. Mária királyné, e rőgens hercsg és többen állást foglaltak Maniu mellett. A Bratianu kormány el van szánva, hogy önként nem adja ki kezéből a hatalmat és fegyveres erővel igyekszik megakadályozni a paraszt tömegek bevonulását a fővárosba. Belgrád, május 7. A paraszt- párt gyulafehérvári nagygyűlésének végén határozati javaslaHaladjatok — kis tornászbaj- nokok — tovább . . . csak tovább ezen az úton. Számoljatok . . . forgassátok a fokost! Gyakoroljátok magatokat a fa- puskegyakorlatokban. A ti lelkesedésetek majd egykor csodát fog művelni és még az a fapuska is szikrát fog vetni kezetekben. Közben figyeljetek mir den zajra, minden neszre. Hiszen bomladozik már a «szentegység« ! Döngeti már idegen jóbarát : >a nemes lord«, a falakat és ha ledől a fal . . . akkor . .. akkor, mindent elsöprő, vad elszántsággal rohanhatok előre... csak előre . . .!! És mi, öregek, a bevógzett munkátok után —, amikor a Kárpátoktól az Adriáig i*mét lengei fog a diadalra! zászló —: mosolyogva csőkot fogunk lehelni rátok, onnan . . . lentről, a hant alól is. * Az igen változatos, mozaik- szerű tornaünnepélyen minden képnek meg volt a lelket üditő, nemesítő, kellemes hangulatot- keltő hatása. Az intézet volt növendékei ia méltóképpen kapcsolódtak bele ebbe a díiztor- nába, hogy megmutassák a test- gyakorlásban való haladásukat. Amilyen komoly, szabatos ős nagy technikai tudással végezték a nyuj tőgyakorlatokat, épMiskolc, május 7. Az Egri Népújság tudósítója jelenti : A trianoni béke alapján a felaőmagyarországi és erdélyi műkincsek idegen kézre kerültek, de megnyirbált hazánk területén még ma is *ok rendkívül értékes középkori építési emlékmű van. Egy ilyen emlékművet döntött romlásba Nősz vaj község elöljárósága, amikor lésnek proklamálja. A bukaresti kormányt és parlamentet nem ismerik el törvényesnek. A pópák ekkor magasra emelték keresztjeiket és felolvasták az esküt, amelyet százezrek hangja dörgött utánuk: »— Esküszünk az Istenre . . . a kormány ellen nem hagyjuk abba a harcot . , . nem tekintünk sem fáradságot, sem az áldozatokat, ... Uj, szabad Romániát akarunk teremteni, amelyben minden ember számára az igazság uralkodik!« rütkeltően mozogtak a parter torna végzése kőzban. Hogy a gazdag műsor melyik száma volt a legtökéletesebb, legérdekesebb: ezt nehéz volna megmondani, mert mindenik csoport nagyon tökéleteset, szépet produkált és egyaránt rászolgált minden szereplő tornász a résztvevő közönség elismerésére, de legnagyobb mértékben rászolgált erre, mega a mester : Szabó Ferenc tornatanár, aki már nagyon sokszor gyönyörködtette az igen nagy szaktudással rendezett ünnepélyekkel az egri közönséget, de a most bemutatott gyakorlatokat már nemcsak tökéletesíteni, hanem variálni is alig lehet A műsor végén Kürti Menyhért dr. tankerületi kir. főigazgató lépett az ifjúság elé és lelkes, hazafias beszédben ;mondott köszönetét a tornatanárnak a szép ünnepség rendezéséért, az öreg diákoknak pedig az ünne- : pélyba való bekapcsolódásért. Azután jóságos, atyai hangon buzdította az ifjúságot — mint a nemzet reményét — a testi és lelki erők harmonikus művelésére és végül kiosztotta a jutalmakat. Jutalmat kaptak a felső osztályosok közül: 1. Balcsó Ernő VIII. o. 2. Petrasevics Miklós VIII. o., az alsó osztályból pádig 1. Kiss Antal IV. o. éo 2. Bortnyák Zoltán IV. o. tanulók. elrendelte a szűknek bizonyult református templom lebontását és újraépítését. A bontás folyamán a falakba beépített XII. századbeli román stiiusu kőfara gványok kerültek elő. A templom múltja. A nonzvaji református templomot i*, mint a legtöbb régi református templomot, valsha a katolikus egyház építette. A XII. század vége felé, talán Szent László király uralkodása alatt épült ez a templom, az akkor divatos román boltíves stílusban. Levéltári adatok tanúsítják, hogy a XIII. százvd folyamán a templomot ujrafestet- ték és átmeneti gótikus stílusban építették át. A XV. században 8z eredeti román félkörivü szentély helyett egy uj boltozatos gótikus etilusu személyt kapott. A századok folyamán, dacára a templomon ejtett változtatásoknak, ez a szentély érintetlenül fennmaradt. A templomot 1901 - ben tatarozták utoljára. A noszvaji reformátusok számára lassankint szűknek bizonyult a régi templom. A presbitérium ezért elhatározta, hogy a templomot át fogja építeni. Az átépítésre vonatkozó terveket el is készíttették egy műépítésszel és március 7-én hozzákezdtek a templom lebontásához. A Nemzeti Muz-um megtudta, hogy a becses műemléket halálraitélték. A Műemlékek Országos Bizottsága erre táviratilag letiltotta a lebontást« kiküldötte Möller István dr. műegyetemi tanárt, a középkori építészet világhírű szakértőjét a veszélyben forgó templom megte- kiniésére. Möller István dr., aki Szmre- csányi Miklós dr. nyugalmazott miniszteri tanácsossal, az egri műemlékek felmutatójával, szakértőként megtekintette a rombolást, azonnal megtiltotta a további pusztítást és vizsgálatot indított a bontás okainak a megállapítására. A bontásról a mezőkövesdi járás főszolgabirája tett jelentést Bónis Aladár alispánnak, aki szakértőt kért a további követendő eljárás megállapítása céljából. A múlt hét folyamán azután Peszih Andor muzeumőr saját intenciójából lebontatta a templom menyezetét és teherautón behozatta a miskolci Múzeumba a menyezetet képező negyven gyönyörű szép magyar motívumokkal megfestett kazettaszerü fatáblát. Restaurálása és felállítása rendkívül sok munkát fog igényelni. 1700-ban miskolci mester festette a templom menyezetét. A noizvaji templom menye- zete negyven festett falitáblából áll. — 1700 ban készítette Asztalos Imre miskolci mester. 1734 ben ugyancsak ő festette újra a menyezetet. A menyezet azóta változatlanul állott. A.díszítések azonosak a múzeumban őrzött megyasszői templom menyezeti tábláival, amelyeket Asztalos Imre és István mesterek 1735- ben festettek. Ugyanilyen me- K nyezet és karzat van a mező- csáti templomban is. A menyezeten a legkülönfélébb állati alakok, szirének, szarvas, lúd, őzek, hattyúk vannak festve. Gyümölccsel rakott alma- és körtefák, halak, gólya, kigyő, elefánt, seregéllyel megrakott fa, griff, tolláit tépő pelikán, kétfejű sas váltakoznak a falitáblákon. Rendkívül érdekes jelenetek, a gazellát marcangoló sas, oroszlánt megtámadó griff madár, kétfejű sas, magyar címerre támaszkodva nagy érdekességet kölcsönöznek a kazettáknak. Ezé7 ’’ívül rengeteg tulipán, százszor >jp és magyar tot terjesztettek elő. amely szerint a népgyűlés magát nemzetgyü\Y , A gimnázium disztorna- ünnepélye Id. Simcsó József. Sikerült megmenteni a borsodi Noszvaj község XII-ik századbeli templomának becses műemlékeit A Műemlékek Országos Bizottsága szakértőket küldött ki a lerombolt templom megtekintésére. — A lebontott szentélyt a Magyar Nemzeti Muzeum régiségtárában fogják újra építeni. — Az 1700-as években készült festett menyezetet a Borsod-Miskolci Múzeumnak ajándékozta az egyház.
