Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-14 / 11. szám

Előfizetési dij postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP * felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOS XX V. évf. 11. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928. január 14. Hadigazdagok és hadikölcsön. Az újonnan összeült országgyű­lés munkarendjét még mindig a badikölcsönök karitativ valonzá dójának programmja foglalja le, de nemcsak a törvényhozás há­zát, hanem bátran mondhatjuk, hogy az egész ország közvéle­ményét foglalkoztatja ez a min­dennél alsóbbrendű probléma. Feltűnő, hogy nemcsak az ellen­zéki képviselők, hanem a kor­mánypárt tagjai is többnyire azt az álláspontot foglalják el, hogy a valorizációnak ily módon való megoldása nem kielégítő elinté­zése a kérdésnek és csak azon feltétellel szavazzák meg a javas­latot, hogy a kormány módját fogja ejteni idővel a módosítás­nak, ügy, hogy az állam papírjai csak egyelőre vannak kivéve a valorizálás alól. Elsőrangú és megfontolt pénzügyi politikusok lehetségesnek tartják a valorizá­ciót és az anyagi szempontoktól eltekintve, morális indokokkal is alátámasztják állásfoglalásukat, mondván, hogy ha az állam be­csületbeli adósságát egyszerűen semmisnek deklarálja, akkor a jövőben, ha gazdasági áldozatra akarják felszólítani a polgársá­got, nem fog akadni, aki pén­zét a nemzeti gondolat céljaira áldozza. Egészen bizonyos, hogy a pénzügyminiszter nemcsak lelki­ismeretével, hanem az államkincs­tár helyzetével is számot vetett, amikor ilyen megoldásra szánta magát. Bizonyos viszont az is, hogy nem szabad kisemmizni a kincstár hitelezőit, ugyanakkor, amikor a kormány a külföldi adósságok címleteit valorizálja, amikor egyes nagyvállalatok a szanálás őrve alatt vagyonukat konzerválták ésugyanakkor rész­vényeseiket nevetségesen csekély összeggel kártalanítják. Kell ta­lálni olyan alapot, amelyből a hadikölcsön-tulajdonoiok, még pedig elsősorban nem a speku­lánsok, hanem a legtöbbet vesz­tett ősjegyzők kielégítése meg­történjék. Természetesen pontosan kelle­ne kidolgozni ennek a módnak feltételeit oly képen, hogy első­sorban azokat sújtsa, akik a há­borúnak nem csapásait, hanem áldásait élvezték. A hadsereg- szállítókat és hadigazdagokat, akiknek a háború elhúzódása napról-napra nagyobb profitot jelentett. Ez a megoldás előte­remtené a valorizációra szüksé­ges összeget és amellett mély erkölcsi tanulsággal dokumen­tálná azt is, hogy a háború ha­szonlesői és keresői rőjják le adójukat a háború áldozatainak. Január 19-én érkezik Budapestre a hercegprímás. Budapest, január 13. A Magyar Kurír jelenti: Serédy Jusztinián dr. Magyarország bíboros hercegprímása január 19.-én érkezik a magyar zarán­dokok kíséretében Budapestre. Kívánságára nem rendeznek nagy fogadtatási ünnepséget, csak a kultuszminiszter és a szé­kesfőváros polgármestere fogják üdvözölni a hercegprímást. Serédi ezután Pannonhalmára utazik és 24-én érkezik ismét Budapestre. A fővárosban 24-én meglátogatja a kormány tag­jait, 27-én megjelenik Magyar- ország kormányzójánál, 28-án Esztergomba megy és 29.-én foglalja el ünnepélyesen érseki székét. Február elején hosszabb tartózkodásra Budapestre utazik a hercegprímás. M—■—KMI-'1 " —■ A hadikölcsönök valorizációját minél előbb meg kell oldani Budapest, január 13. A képviselőház mai ülésén folytatták a valorizációs tövény- javaslat tárgyalását. Malasics Géza szociáldemokrata képviselő felszólalása után Szilágyi Lajos beszélt: — Magyarországon addig be szélni sem lehet a takarékosság­ról — mondotta, — amíg a ha­dikölcsönök valorizációját meg nem oldjuk. Eredmény már az is, hogy a pénzügyminiszter meg­változtatta előbbi álláspontját és nem zárja ki eleve a hadiköl- ciönök valorizációjának megva­lósítását. Szerencsésnek tartom, hogy a parlament és a sajtó pártkülönbség nélkül összefogott a hadikölcsön-tulajdonosok ér­dekeinek védelmében. Ezután kifejtette a képviselő, hogy nem lehet különbséget tenni a hadikölcsöntulajdonosok között, mert azok valamennyim szegény emberek. Károly trónörökös elindult Romániába Bukarestből jelentik: Az el­lenzéki Cuvantul egy óvatosan fogalmazott, de sokat sejtető és mindenesetre nagyon feltűnő cikket közöl. »A kormány a tűz­zel játszik!« címen. A lap rá­mutat arra, hogy a kormánynak sikerült egy francia folyóiratban, az Illustrationban elhelyeznie néhány »okmányt« abból a bi­zonyos Zöld Könyvből, amely- lyel a trónöröklési rend kérdé sében Károly herceget kompro- mitálni akarta.« Ez az eljárás — szögezi le a Cuvantul — tisztára provokálás és csöppet sem csodálkoznánk, ha erre egy drasztikus válasz következne, nemcsak a nyilvá­nosság utján, hanem más utón is. A Simplon-vonatot, amely szombaton este elindult Firen­zébe, már nem lehet utjáből visszatéríteni.« Polgárháború, készül Ausztriában. Veszedelmesen fegyverkeznek a pártok. — Angol lap az osztrák katonásdi játékról. A londoni Westminster Gazette levelezője Bécsből azt írja, hogy Ausztriában igen komolyan fe­nyeget a véres polgárháború veszélye. A pártok már hosszú ideje lázasan fegyverkeznek. A szociáldemokratáknak ezidősze- rint két teljes hadosztályuk van és ezek rendszeres fegyvergya­korlatot is tartanak. A keresztény szociálisták és a pángermánok pedig ellenszerve­zetet léteiítettek, a frontharco­sok szervezetét, amelyet szintén felfegyvereztek. Az új évben minden valószínűség szerint meg fog történni az összeütközés egy­mással szembenálló pártok kö­zött. A vidéken nagyban folyik a toborzás a Heimwehr soraiba. Elsősorban a kitűnő lövészeket és fascistákat vonják be a fegy­veres szervezetbe. Ez a sereg nagyrészt parasztokból áll és gyakran vegez harcszerü gya­korlatokat. A paraszthadsereg arra fog törekedni, hogy körülzárja és kiéheztesse Bécset s Bécsben a szociáldemokratákat és kominu-/ nistákat. Mindez tág teret nyit arra, hogy az idegen hatalmak annak idején közbelépjenek, s Magyarország megszállja Búr- genlandot, Olaszország Tirolt, * Németország pedig keresztűlvi gye Ausztria csatlakozását a Német Birodalomhoz. Drózdi Győző Magyarország ellen izgat Amerikában. Budapestről jelentik: Kerülő úton, két román kormánylap, az Vniversul és a Vitorul köz­léséből kell megtudnunk, hogy Drózdi Győző, volt ellenzéki kép­viselő, aki egy félévvel ezelőtt Amerikába vándorolt ki, ott iz­gatást fejt ki Magyarország el­len. A két román lap ugyanis a magyar feudalizmus igazolá­sára nagy örömmel és teljes részletességgel közli Drőzdinak egy, az északamerikai bio-beli Szabadság c. lapban megjelent cikkét, amely rengeteg főúri fel­soroláséval és számszerű ada­tokkal mutat rá az igazságtalan birtokelosztásra Magyarorszá­gon. Magyar papok Hlinka ellen. Prágából jelentik : A Narodni Liszti jelentése szerint a kassai egyházmegye magyar papsága a tőt püspöki karnak 280 alá­írással ellátott memorandumot juttatott el. amelyben követeli, hogy Hlinka András képviselő­nek tiltassék meg a kassai egy­házmegye területére való lépés. A memorandum e követelés raeg- okolásául felhozza, hogy Hlinka a Rothermere-ellenes keleti fel­vidéki tüntetések alkalmából megsértette a magyar papságot. Radios fizette ki a jugoszláv kormány adósságát. Zágrábból jelentik: A horvát ellenzék lapja, az Obzor nagy botrányról számol be, melynek központjában a kormány áll. A kormány ugyanis annak idején a belgrádi érseki palota céljai­ra megvette a volt osztrák-ma­gyar követségi palotát 6 millió dinárért. A belgrádi kormány azonban nem tartotta be a fize­tési feltételeket úgy, hogy Ra­dies István kénytelen volt sze­mélyi bankhitel útján szerzett pénzösszegből az állam fizetési kötelezettségének eleget tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents