Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-01 / 102. szám

Előfizetési di] postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér.«

Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11.

♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint

♦ számíttatnak. ♦

Főszerkesztő: Dr. ÜRBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI ^NÄPIL/\P ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB

XLV. évf. 102. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. május 1.

A baktai-úti vámház mellett lesz

az új hetivásártér

Az uj házszámjelző táblákat a háztulajdonosok fogják megfizetni. Eger város képviselőtestületének évnegyedes közgyűlése.

Ä vörös patkányok vezére

ismét felbukkant Bőosben, régi gyalázatos tetteinek színhelyétől alig néhány mérlföldnyire.

Ennek a véresemlakű kalandornak a megjelenése legyen figyelmeztető jel mindazoknak, akiknek kötelessége vigyázni és őrködni az ország nyugalma felett, hogy könyörtelen szigorral s lankadatlan éberséggel kell őrködniök a magyar társadalom biztonságán. S a ország felelős vezetőinek segítségére kell sietni az egész magyar társadalomnak, résen kell lenni minden eshetőségre készeD, mert az bizonyos, hogy a hamu alatt erősen szítják a tüzet s a látszólagos szélcsend nem jelent békét és ve- szélynélküliséget.

Azzal az egy dologgal tisztában kell lennünk, hogy csakis a magunk összefogásában, éberségében s vállvetett erejében bízhatunk. Európától épúgy nem várhatunk megértést és.védelmet a vörös invázió ellep, mint ahogy három-négy évszázaddal ezelőtt nem kaptunk segítséget a török invázió ellenében egészen addig, amíg a török henger már egész Európát letárolással fenyegette. Ma Magyarország éppen ügy útjában fekszik a világhatalomra törő bolsevizmusuak, mint egykor a török hatalomnak, a nyugati társadalom azonban most sem eszmél föl még, mert még nem égeti közvetlenül a vörös tűz láDgja.

A magyar nemzet s erős hitűnk és meggyőződésünk szerint ebben a nemzetben bennrejlő kulturértékek magukra hagyatva vívják meg élet- és halálharcukat a kommunista pokolból reá- leselkedő veszedelmek ellen. — Sokan szeretik magukat ezzel áltatni, hogy nem kell félteni Magyarországot újabb vörös infekciótól, mert tíz évvel ezelőtt immunissá tett bennünket az elszenvedett vörös gyalázat, a megismert ostoba és lelketlen gazdasági rend és nincs komolyan gondolkodó ember, aki ezeket visszakivánná.

Azonban az évek során megújuló kommunista mozgolódások, sejtek felfedezése, agitáciős röpiratok lefoglalása és más jelek igenis azt mutatják, hogy még nagyon sok ostoba és sö- tétlelkű ember jár-kél a magyar földön, akik akár holnap kikiáltanák a proletárdiktatúrát. A csonkaország ilyen megpróbáltatásokat és kísérletezéseket nem tudna még egyszer elviselni. Kun Béla bécsi utazása legyen százszoros intő jel arra, hogy a vörös-fehér fronton nincs fegyverszünet !

Eger, április 28.

Eger város képviselőtestületének évnegyedes, rendes közgyű lését szombaton délután 4 órakor nyitotta meg Trak Géza polgármester.

A tárgysorozat egyes pontjainak a tárgyalása előtt Vajda Mihály ny. pénzügyőri főfelügyelő arra kérte a polgármestert, hogy ismertesse az egri szegénygondozó bizottság működését a képviselőtestület előtt. Trak Géza polgármester röviden vázolta a szegénygoodoző bizottságnak az Egri Népújságban már többször ismertetett munkásságát és bejelentette, hogy pár nap múlva egy füzet fog megjelenni az egri szegényügy rendezéséről, amely részletesen fog tájékoztatni min»- denkit ezen fontos kérdésről.

Ezután Braun Károly városi főjegyző felolvasta az évnegye des jelentést, amelynek érdekesebb részei:

— Eger város közegészség- ügye az elmúlt negyedévben kedvező volt.

— A lakosság 31 fővel szaporodott.

— Tífusz a vízvezeték üzembehelyezése őta nem fordult elő.

— A fagy miatt csak fél szőlőtermésre lehet számítani.

— A városi vízvezeték a múlt év közepétől üzemben van; a vízdíjak kivetése megkezdődött.

Az évnegyedes jelentéssel kapcsolatban Láng Nándor, Vida Ferenc, Radii Károly, dr. Heller József és Nagy László szólalt fel; kérdéseikre a polgár- mester a következőkben válaszolt :

— Űjabb szőlőkölcsön-szerzés- ről nem igen lehet sző, mert a múlt évi O. K. H. kölcsönt is nehéz volt kiverekedni.

— A villanytelepi hivatalvizsgálat befejezést nyert, de annak eredményét csak a legközelebbi közgyűlésen lehet ismertetni.

— A vízvezeték átvételéhez egy hozzáértő, érdektelen szakértőt is fog majd annak idején a város kiküldeni.

— A kengyeltörések miatt a város a vállalkozóra fogja hárítani a felelősséget.

A felvégiek és az alvégiek harca a hetivásártér elhelyezése körül.

Bayer Henrik városi tanácsnok felolvasta az állandó választmány javaslatát a hetivásártér

elhelyezéséről; a javaslat szerint a széna, szalma és fapiac a Bak- tai-űti vámház mellett, a ter- ménypiac pedig a Rákóczi űt végén lenne elhelyezendő. Az előterjesztést nagy vita követte, amelyben a telvégiek a Baktai- űt, az alvégiek pedig a Kertősz- utci kedvező közgazdasági fekvését bizonyítgatták. Beszéltek: Tőth-Csepregi András, dr. Hevesi Zoltán, Práff Nándor, Pau- lovits Lajos, Nagy László, Szilágyi András, Frindt Jenő és a két állandó, örökös felszólaló: Láng Nándor és Vida Ferenc.

A közgyűlés végül is Nagy László indítványát fogadta el és

a hetivásárteret mindenestől a

Baktai-úti vámház mellé helyezte.

Az egri ferencesek hétszáz éves jubileumi ünnepélyének az előkészítésére a képviselőtestület egy hat tagú bizottságot küldött ki, amelynek tagjai: dr. Petro Kálmán, Paulovits Lajos, Saáry Ráfael, Fazekas Albert, Károly János és Bőta Antal.

Eger, április 80.

Az Egri Népújság vasárnapi számában vezető helyen foglalkoztunk a szövetkezeti eszme diadalával, az Egri Hangya Szövetkezet fennállásának tizedik évfordulójával s egy rövid visszapillantás keretében elevenítettük fel a lefolyt küzdelmes tíz esztendő történetét. A háborús idők között született, forradalmi viszontagságok által kipróbált erős, hatalmas vállalat maga is méltóképen ünnepelte jubileumát és a serviták templomában vasárnap délelőtt megtartott hálaadő istentisztelet után a Legényegylet nagytermében díszközgyűlésre gyűjtötte egybe tagjait és tisztviselőit.

A jubiláris ülést, melyen nagy számban vett részt a Hangya belső ügyei iránt érdeklődő egri polgárság, Matuszka Mihály, apát, plébános kanonok, a Szövetkezet elnöke nyitotta meg. Közvetlen, meleg szavakban vázolta az évforduló jelentőségét, tömör, súlyos gondolataival ismertette a lepergett tíz év nagy munkáját, eredményét és bitarA közgyűlés meghatalmazást, adott adott a polgármesternek arra, hogy a néhai Simonyy Károly által az egri állandó színház javára hagyományozott tízezer koronát és a Simonyi-csa- lád sirboljának fenntartására hagyományozott kétezer koronát valorizálva, bírói úton behajthassa.

Az Országos Iparos Szövetség iparos-kollégium részére megfelelő épületet kért Eger várostól; mivel a városnak ingatlana nincs, a kérelem elutasíttatott.

A képviselőtestület kimondotta,, hogy az egri községi közigazgatási tanfolyamot ideiglenesen a régi siketnéma-intézetben fogja elhelyezni.

Az érsekkerti Kioszk bérletét egy évre az egyedül pályázó farost-testvérek kapták meg, évi 1.200 pengőért.

A kertészeti bizottság javaslata alapján két űjabb gyermekjátszótér jelöltetett ki: egy az Erdődy-téren és egy az érsekkerti Kioszk mellett, a volt ten- nisz pályán.

A közgyűlés kimondotta, hogy az új házszámjelző-táblákat a háztulajdonosok, az utcajelzőtáblákat pedig a város fogja megfizetni; darabja 4 pengő.

A közgyűlés este ^zd-ig tartott.

tásra buzdította a kitűzött eszmék megvalósításának munkásait. Kegyeletes szavakban emlékezett meg a tragikus módon elhunyt elődjéről, Mártonffy Lajosról, aki mint elnök csupán másfél évig, de mint a szövetkezetek lelkes apostola, egész életén keresztül küzdött, dolgozott a Hangya kibontott zászlajára Irt ideálokért. Az elnök végül a megjelent közönséget és a Hangya-központ kiküldötteit üdvözölte.

A fővárosi Hangya-központ képviseletében megjelent dr. Wettstein András cégvezető válaszolt Matuszka Mihály szavaira. Méltatta az egri szövetkezet múltját, nagynevű elnökeinek munkáját. Beszélt a szövetkezeti integritásról, a Hangya Szövetkezetek országos életéről, aktvitá- sáről. Felszólalása után Zsíros Sándor ügyvezető-igazgató tette meg jelentését. Nagy vonásokban vázolta az egri Hangya helyzetét, érdekes párhuzamot vont az intézmény különböző fejlődési stádiumaiból, majd főbb részleteiben ismertette a szövetkezet anyagi helyzetét, jőtékonykodáAz Egri Hangya Szövetkezet jubiláns közgyűlése