Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-29 / 101. szám
1928 április 29. EGRI NÉPÚJSÁG 3 na minden egyes darabon rajta lenne az ára.„ 'gen meglepődne fehére neműje nagy értékén: 8 férfiing.. .. .. 8 nőiing .......... 8 férfi lábravaló 8 combinage „ 16 gallér .. „ .. 4 let zsebkendő 32 pár harisnya és zokni .. .. 16 hálóing .. „ .. 4 ágyhuzat .. .. 4 fehér asztal» készlet.......... 2 színes asztal» készlet........ G yermekruhák, fehérnemüek .. Törülközők, fürdőruhák .. .. Konyharuhák .. P 96,/» P 96.- P 64- P 160.- P 16.- P 60.P 160.- P 240.- P 300.P 300.P 100.P 100.P100- P 50.£?sszesen.. P 1842.Csaknem 2000 pengőbe kerül égy négytagú család négyheti fehérneműje, bár ez a száma» dás még koránt» ?«rn teljes és ab» ból egynéhány darab hiányzik. Gondolt»e ön erre akkor, mi» kor fehérnemű» jéi teljesen a mosónő kénye» kedvére bízta ? Meggondolla»e ön valaha, mi» lyen meglakari» fást jelent az, ha fehérneműje időelőtti romlás he.yeft épen kerül vissza szekrényébe? Ne bízza a mosónőre a mosószer megválasz» fását! Ne engedje, hogy értékes fehérneműjét dörzsöljék, hiszen a dús Rinso»oldalban való vitatással ugyanezt a célt éri el, de egy» úttal nyugodt ■ehet afelől is, hogy sem maró» anyag nem éri fehérneműjét, sem o x y g é n vagy más fehé» riíőszer, amely a ruhát kimé» leiienül fehéríti. Ami különleges ke. lelést igényel, az; tegye félre a Lux»a! mosandó fehérnemüek köze. Alább adjuk a táblázatot,amely már egyszerűbb ás egységesebb, miután a közüzemi pótlékok megszűnése folytán megszűnt a sokféle bérszámítáii módozat is. Az 1917. évi alapbéreket továbbra is aranykoronában adtuk, mivel még ma is ez a szokásos. Egyébként minden aranykorona 1 P 16 fillérrel veendő egyen- értékűnek. A lakások bére Egerben: 1917. évi alapbér Fizetendő az 1928. májusi egész negyed negyed összese P re n f évre 80 20 19 25 100 25 24 07 120 30 28 88 140 35 32 95 150 37.5 36 11 160 40 38 51 180 45 43 33 200 50 48 14 220 55 52 95 240 60 57 77 280 70 65 90 300 75 72 21 320 80 77 / 02 360 90 86 66 400 100 96 28 500 125 120 35 600 150 144 42 Az egri út és parköntözések. Eger, április 28. Váiotunk közönrége örömmel tapasztalta, bogy a köztisztasági, illetve mérnöki Hivatal az eddiginél nagyobb gondot fordít a portalanításra és vízvezetéki, csatornázási munkálatok során felforgatott utcákat tőle telhetőén iparkodik rendbehozni. Nehány panasz azonban még mindig akad, különösen a közkertek öntözése miatt. így például az űjonan létesített Klébelsberg-téren létesített parktól 200 lépésnyire van a legközelebbi öntözőcsap • így a vízvezetékkel felszerelt városban kannákkal öntözik a prrkot. — Ugyanez a helyzet a törvényszék előtt és a főispánt lak mellett fekvő közkerteknél. Felhívjuk reá az illetékesek figyelmét azzal a hozzáfűzéssel, hogy jő volna talán a hiányzó csapokat addig pótolni, amíg a munkálatok a park növényzetében, rendezett csalitban, belső elrendezésében kárt nem koznak. A második panasz az utak söprésének hiányossága miatt hangzott el. Az öntözés után ugyanis, mivel az utakat nem takarítják kellően, vastag sár- réteg borítja az úttestet. Áz utakon valósággal életveszélyessé válik a gyalogosan, vagy kerékpárokon, motorkerékpárokon történő közlekedés; azonkívül a napmeiege hamarfalszívja a vizet s a sártakarő ismét por alakjában lepi a tüdőt. Pedig mi sem volna egyszerűbb, mint öntözés után lekapartatni a kocsiútat s í^y Eger, április 28. Az elmúlt tíz esztendő kétségtelenül legdrámaiabb korszaka marad az újjáépülő Magyarország közgazdasági történetének. Virágzó vállalatok dőltek romba a forradalmak után beállott gazdasági stagnálás következtében, a magánemberek pénze pedig nagyrészben ott maradt a háborúban hazafias lelkesedéssel lejegyzett és lefizetett, de sajnos, még mindig értéktelen badiköl- ciönkötvényekban. Szinte emberfeletti erőfeszitéa kellett hozzá a lefolyt tíz esztendő alatt, hogy akár magángazdaság, akár vállalat és intézet [fenntarthassa és átmenthesse önmagát az inflációs idők, romboló tőzsdei spekulációk, nagy bankbukások és csődök mindent elsöprő áradatán. Eger város amúgy is vérszetalán sikerül a hosszú idők óta felhalmozódó portól íöbbé-ke- vésbbá megszabadítani Egert, a »fürdővárost«. gény élete különösen is megsínylette ezeket a valóban nehéz időket. Itt az általános pénzügyi romlás által bekövetkezett bajokat csak tetézte és növelte a szőlőgazdaság és borkereskedelem terén beállóit pangás, majd valósággal a kegyelemdöfést adta meg az utolsó három esztendő sorozatos katasztrófája a szőlőtermelésben. Ilyen körülmények között szinte oázisnak tetszik a gazdasági élet kietlen sivatagában az Egri Hangya szövetkezet tíz éves jubileumának ünnepe. Ez sz intézet ugyanis konzervatív, higgadt, de éles szemmel körültekintő és a helyzet teljes ismerését mutató üzleti vezetésével példát adott, hogyan lehet éa hogyan kell átmenteni válságos időkön a meglévő értékeket. Az Egri Hangya Szövetkezet megalapítása óta a legerősebben gyökerezett meg Eger város eleiében, a tízéves jubileum tehát nemcsak az intézet izükebb- körü, házi ünnepe, hanem egész Egeré és sni is örömmel ragadjuk meg *ez alkalmat, hogy rövid visszapillantásban fölelevenítsük a lefolyt küzdelmes tiz esztendő történetét. 1917. november 18 án alakult meg és 1918 április 22. én nyílt meg sz Egri Hangya Szövetkezet. Kezdetben a főüzleten kívül 3 fiókja, 1920 ban pedig már 5 fióküz ete volt a városban. A megalakulásnál az első igazgatóság tagjai a következők voltak: Dr. Nagy János, Mártonffy Lajos, Bőta Antal, Busa Ádám, dr. Csutoráé László, Csánk Béla, dr. Dailos Iván, Dutkay István, Gyulay Miklós, Horáuszky Sándor, Kocsi* Bernét, Mt-ntusz József, Radii Károly, Szeredi János, Tolvay Ágoston, Vas István, Török Kálmán, Trak Géza, Legányi Rez«ő és Balázs Mihály. Ugyanekkor A tízesztendős Egri Hangya természetes Pl?“ gyomor és béltisztitó hatása páratlan. Az Igmándit ne tévessze össsze másfajta keserüvízzel! Kapható mindenütt kis es nagy üvegben. Schmidthauer kútval la lat Komárom. l
