Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-29 / 101. szám
MMterjedelme 8 oldal. — Ára 24 fillér. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V. évf. 101. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. április 29. Jubileum. Irta : Matuszka Mihály apát, kanonok, Eger város plébánosa. A mai napon örvendetes ünnepet ül az Egri Hangya Szövetkezet, fennállásának 10.-ik évfordulójához ért. Ma délelőtt hálaadő istentiszteletet tart a Serviták templomában, utána ünnepi közgyűlést a Katolikus Legényegylet dísztermében, ahol a központ is illusztris kiküldöttekkel képviselteti magát. Az ünnepi beszédek, a jubiláns jelentés, mind viszontagságos évekről, nehéz küzdelmekről fognak tzőlani, melyekkel az ifjú szövetkezetnek meg kellett küzdeni, de hála Istennek — meg- küzdött becsülettel és eredménynyel. Látott maga körül elsorvadni régi, jónevü cégeket, hirtelen föltámadni és ép oly hirtelen a megsemmisülés mélyébe omlani kellő alap és kellő kereskedelmi szolidság nélkül szűkölködő konjunkturális üzleteket. A Hangya pedig mind e válságok között állt mindig rendületlenül, mint megingathatatlan azikla a sohasem nyugvó, sohasem ritmikusan zajlő, hanem mindig dühösen, elkeseredetten háborgó hullámok között. Nem egyszer érezte, hogy hoz- záütődnek a tengeri háborgásnak áldozatul esett hajók és bárkák roncsai, de ő maga — bizva alapítójának lelkesedésében, bölcseségében, becsületességében — egy jobb jövő reménysugarát megérző szemmel nyugodtan nézte maga körül a pusztulást. Csak az utolsó két esztendőben 36 csődöt és kényszeregyezséget látott városunkban, anélkül, hogy ennek a pusztulásnak csak a szele is megérintette volna. Méltán ünnepel tehát városunk közönségének ez a háborús idők között született, forradalmi viszontagságok által megpróbált, de nagy szeretettel és megértéssel egészséges, erős, izmos vállalattá nőtt alkotása. Tíz évvel ezelőtt szerényen, egy kis bérelt bolthelyiségben kezdte meg áldásos működését. Ma már a város főterén, saját emeletes házában, két utcára nyíló főüzlettel dicsekedhetik, a város negyedeit pedig ügyesen elhelyezett fióküzleteivel hálózza körül s kapcsolja be a Hangya mindenkor becsületei és ép ezért mindenkor egészséges kereskedelmi vérkeringésébe. Beszélhetnek a szövetkezeti eszme ellenségei amit akarnak, áskálódhatnak a szövetkezetek ellen, ahogy csak tudnak, a szövetkezeti eszmét nálunk már A hevesmegyei lignittelepekkel meg lehet oldani a Nagy alföld elektrifikálásának kérdését. centrálénak fűtőanyagául az állam az arra predesztinált ligniteket vette volna igénybe, bővebb indokolásra nem szorul. — Az európai nyugati államok a villamosáram termelésének és elosztásénak kérdését úgyszólván kivétel nélkül tör vény útján oldották meg ésnag anyagi áldozatokkal is mozdí tották elő. Sajnos, utóbbit, a m pénzügyi helyzetünk nem enge di meg, de meggyőződése, — és e tekintetben konkrét tényekre támaszkodik —, hogy Nagyjelentőségű és Hevesvár- megyét közelről érintő kérdéssel foglalkozott a magyar parlamentben a kereskedelmi tárca költségvetési vitájának keretében Ivády Béla a pásztói kerület képviselője. Az egész Ház osztatlan figyelemmel kísérte megyénk egyik képviselőjének fejtegetéseit, melyekben Hevetme- gye földjében kihasználatlanul rejlő nagy értékkel, a lignittel foglalkozott. Beszédének idevonatkozó részét a következőkben közöljük : Az energiagazdálkodással és az ezzel szoros összefüggésben állő elektrifikálással foglalkozva, ezt a kérdést nemcsak saját kerületének és vármegyéjének speciális érdekei szempontjából, de az egész ország prosperitása érdekében is állandóan tapétán kell tartania. Kerülete és vármegyéjének nagy része szóló- termő vidék, ahol évről-évre nagyobb gondot okoz a szőlő- kultura folytonos hanyatlása következtében a munka- és ke- resetnélkül álló tömegek kenyérkeresethez juttatása. Ezt a problémát az ott elterülő hatalmas lignit-területek feltárásával lehetne megoldani. A képviselőháznak kevesebbet kellene foglalkozni politikával és sokkal többet a közgazdaságot érintő kérdésekkel. Az érintett kérdések ma már hazánkban is rég túlnőttek a még oly foatos belyi érdekeken és nálunk is egyik legfontosabb kérdéseivé váltak egész közgazdaságunknak. — Alkalma volt a kereskedelmi minisztérium illetékes osztályában betekintést nyerni a statisztikai felvételekbe, amelyekből a minisztérium szakemberei azt a következtetést vonták le, hogy az ország nagy részében, de főleg a Nagy Magyar Alföldön ma még oly csekély az energiaszükséglet, hogy alig tartható érdemesnek a kérdéssel való komoly foglalkozás. — A rideg statisztikai számokból levont eme szkeptikus felfogás nem helytálló, mert kétségtelen, hogy a fogyasztás azért olyan csekély, mert nincsenek megfelelő elektromos müvek, tehát nincs mit fogyasztani és ami van, az drága. A tapasztamegfojtani nem lehet, mert a magyar nép már tudatára jölt a szövetkezés fontosságának, és bizonyára inkább ő fogja elsöpörni ellenségeit, mintsem hogy engedje nekik elsöpörni a nép lat azt bizonyltja, hogy nincsen olyan konzervatív nép, amely a széptől és kényelemtől, főleg azonban a hasznos újítástól elzárkóznék, ha ahhoz köny- nyen és olcsón jut hozzá. A mi népünk pedig határozottan fogékony az elektrifikáláe iránt, amit eléggé bizonyít,hogy az utóbbi évben a vármegyék, városok és községek egész raja foglalkozott az elektrifikálás kérdésével. Sajnos, e téren a legnagyobb tervizerütlenség, tájékozatlanságot tapaeztaljuk. aminek egyik legfőbb oka, hogy dilettánsok kezébe került e téren a vezetés. — Sajnálatos, hogy kereskedelmi kormányunk mindezideig sem az energiagazdálkodás, sem az elektrifikálás kérdésében nem jött elénk olyan törvényjavaslattal, amely legalább az alapelveket igyekezett volna lefna- tetni, amely ezeket a kérdéseket helyes mederbe terelte volna és amely ezzel elejét vette volna olyan fait-accompliknak, amelyek útját fogják állni később egy egységes, helye*, gazdaságos és rendszeres megoldásnak. — Azt az egyet azonban kétségtelenül konstatálnunk kell, hogy a kormány az ország elekt- rifikálása terén az első nagy lő- páit a Talbot szerződéssel megtette és ezzel példát adott a nagy helyközi elektromos központokból való egységes áramellátásra. Másrészről azonban a kereskedelmi miniszter — bizonyára mérlegelendő magasabb szempontokból — eltért attól az általa ii vallott nagy jelentőségű alapelvtől, hogy a központok táplálására csak a legsilányabb és a nagyobb szállítási költségeket el nem bíró szenek, tehát elsősorban a lignitek használandók fel. — Ezen alapelvvel szemben a bánhidai cantrále telepen felhasználandó tüzelőanyag zöme 3500—4300 kaloriás égöpala ma is értékesíthető, míg a mi lignit jeink nagy része 2000—2300 kalória között mozog, tehát 50%-kal rosezabb ennél. Hogy mit jelentett nemzetgazdasági, de főleg energiagazdálkodási szempontból, ha ennek a nagy villamos javára szolgáló alkotásokat. Föl tehát a zászlóval szövetkezeti testvérek! Ünnepeljünk! Jubileumi harsonánk zengése hadd hirdesse mindenfelé a szövetkezeti eszme diadalát. szubvenciók és állami garancia nélkül is a külföldi magántőke vállalkozási kedvét meg lehetne nyerni hazánk villamosításának, illetve speciálisan a lignitek feltárásának nagyobb teröleti egységek ellátására adott koncesz- sziókkal és az 1907. évi III. illetve az 1916. évi III. t.-c.-bon provide- ált kedvezmények biztosítása mellett. Hogy mennyire sürgős ezeknek a kérdéseknek törvényhozási úton való rendezése, utal arra a cikksorozatra, amely a »Magyarország« című lapban Jász Nagykun-Szolnok vármegyei kiskunságbeli községek villamosítása tárgyában megjelent. A cikkek szerint ott megalakították a villamosításra a ezöve- kezetet, elköltötték a felvett 280 000 dollár kölcsön nagy részét, amelynek súlyos terheit a községek viselik, de villany nincs és kitudja mikor és milyen áron lesz. — Nem felelhet meg az energiával való gazdálkodásnak, hogy 130—150 km. távolságról, aránylag jő szenek elégetésével termeljünk energiát, amikor az Alföldtől 25—30 km.-re fekvő és másra egyáltalán ki nem használható hevesmegyei lignitekből termelhetnénk és szállíthatnánk. — Annak bizonyítékául, hogy mennyire eltér nálunk egymástól a hivatalosan is képviselt és helyesnek elismert álláspont a tényleg követett gyakorlattól, idézi a kereskedelmi minisztérium kiadásában »Magyarország villamosításának állapota 1925. évben« címen nemrég megjelent statisztikai művet, melyben azt mondja, hogy *nagy helyközi telepeknek a primerenergiák előfordulási helyen való megvalósítására kell törekednünk«. Ezen nyilatkozattal szemben a tény az, hogy eddig az országban sehol sem érvényesültek ezek az elvek, annyira nem, hogy pl.