Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-28 / 100. szám
2 EGRI NÉPUJSA^ * V 1928 április 28. dón elkövetett sikkasztás, hogy milyen lazán kezelték annak idején a gyöngyösi munkásbiztosítónál a munkások nehéz keresetével szerzett filléreket. Valósággal lovat adtak e köny- nyelmii ember alá, hogy sikkasszon. Nem hatvanhárom rendbeli sikkasztásról, hanem egyrendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztásról van itt sző. Ha nincs Drézsa Dánielné és kávéháza, akkor kevesebb váddal kerül ez a fiatalember a bíróság elé. Mutatja, hogy az italmérési engedélyét is bevonták azóta és értesülésem szerint rövidesen teljesen be is fogják csukni az üzletet, ezt az éjjeli lebujt. Vannak itt enyhítő körülmények. Pénzzel bánni csak az tud, aki azt keresi. Aki a pénzt ciak kapja, az nem tudja értékelni. Ezek a fiatalemberek, közöttük iGyulay is, az iskola padjaiból elmentek a háborúba, a katonasághoz, mint tisztek vagy tisztjelöltek nagy összegeket kaptak kezeikhez. Ha azután szabadságot kaptak, bementek az ilyen Drőzsa Dánielné féle Pannónia kávéházakba, Iebujofabaés szórták a sok pénzt. Miskolcról annak idején lengyel szolgálatba került. A varsói külügyminisztériumban ismét csak kapta a pénzt, aránylag nagy összegeket. Hathét évi katonai szolgálat után három évig Varsóban él, akkor haza jön és a gyöngyösi műn- kásbiztositónál 104 pengőt kap havonta. A fizetése csekély, de megmaradtak a régi allűrök. Nem bűnözési hajlamból követte el a vádbeli cselekményeket, hanem a háborús ólet következtében elvesztette azt az erkölcsi erőt, amellyel ellent tudott volna állam a kínálkozó bünalkalomnak. Nyomatékos enyhítő körülmény az ellenőrzésnek lehetetlen és laza volta, a töredelmes beismerés és a vádlott büntetlen előélete. A legenyhébb büntetés kiszabását kérem. Az ítélet. Délután 1 órakor hirdette ki az ítéletet Prettenhoffer elnök. A kir. törvényszék Gyulay Józsefet bűnösnek mondotta ki egy rendbeli sikkasztás bűntettében, hatvannégy rendbeli sikkasztás vétségében, amelyet nem a Munkásbiztositó Pénztár, hanem magánfelek sérelmére követett el, továbbá egy rendbeli csalás bűntettében és mindezekért összbüntetésül egy évi és hat hónapi börtönre ítélte. Az ötvenhat rendbeli magánokirat- bamisitás bűntettének és a kettő rendbeli magácokiratbamiiitás vádja alól pedig felmentette Gyulay Józsefet a törvényszék. A kir. ügyész a felmentés miatt, továbbá a büntetés súlyosbítása végett, a vádlott és védője pedig a büntetés súlyossága miatt, fe- lebbezést jelentettek be az ítélet ellen. A vádlott előzetes letartóztatását meghosszabbította a bíróság. — Óriási aranymennyiségek érkeztek Délafribáből a londoni piacra. 100 éves az érseki tanítóképző. Irta: Szűcs Mihály, p. isk. tanár, az intézet volt tanítványa. Bolyongok fáradt telkemmel a cionkahaza kulturerdejében. Keresem azt az öreg fát, melynek gyümölcsét ettem, mely lei- bemet táplálta s vándorutamra erőt adott. Leülök árnyékába. Visszaszáll lelkem a4képzelet szárnyain oda, mikor Nagymagyarország- nak annyi s annyi nagy fia az évszázadok küzdelmében kimé' rült, sivárrá tett országot virágzóvá és gyümölcsözővé iparkodtak tenni. 1825-ben gróf Széchenyi elülteti az Akadémia fáját, 1837-ben a Nemzeti Színházban csendül fel a magyar sző. Ebben az időben él Egerben Pyrker J. László patriárka-érsek. Lelkét a magyar nemzet évszázados küzdelme megragadja s az alkotók sorába lép. Látja s érzi a magyar kultúra sivár helyzetét. Fogékony és alkotni vágyó lelkére nagy hatást gyakorol gróf Széchenyi István 1825. i tette. De éles és körültekintő megfigyelése azt ébreszti fel benne, hogy nem elég az, ha a magyar nyelv fejlesztését tüzzük ki célúi, hanem arról is kell gondoskodni, hogy a szép magyar nyelv s vele a magyar kultúra terjedjen a hazábaD. — Ó azokra gondolt, akik a kultúra alapkövét lerakják úgy a városokban, mint a falvakban. 1828-ban elültette az Érseki Tanítóképző csemetéjét. Múltak az évek, a kis fa mindig terjedelmesebb lett; törzsében az évgyűrűk szaporodtak, több s több gyümölcsöt hozott; több s több magyar ifjút, kötelesség- teljesítő munkást nevelt a hazának. 100 év! Mennyi esemény zajlott le azóta, mennyi vihart látott elvonulni hazánk felett az öreg | fa. Nem döntötte ki egy vihar sem. ÁH rendületlenül, sőt megerősödve. Meghatott lélekkel hajtom kegyeletem és megemlékezésem zászlaját a száz éves intézet előtt én, ki ennek az öregfának gyümölcsét ettem 4 évig. Állj tápláló és védelmet nyújtó öreg fa. Állj még igen sokáig, erősödjék törzsed, legyen koronád nagyobb s még gyű- f mölcsözőbb. Nevelj még évszázadokon át e szegény hazának Isten, haza s kötelességszerető ifjakat. S ha majd a másik 100 év múlva egy fáradt gyermeked vált fel engemet itt, törzsed alatt a pihenésben, rázza meg dús lombozata azt a Kárpátok, Adria és a Száva felől jövő szellő s a szellő a magyar nemzet imáját, a Himnuszt suttogja fülébe és ezzel ébressze fel utódomat. A megemlékezésen kívül azonban még egy gondolatot is szeretnék felvetni. Hányszor van az életben, hogy dicsérjük a gyümölcsöt, amelyet élvezünk s gondosan ápoljuk a fát, amely termelte, de kinek jut eszébe megemlékezni a kertészről, aki a fát ültette. Mi, ki gyümölcsét ettük s árnyékában ültünk, átérazíük az alapító nagy teltének célját s arra törekszünk, hogy azt megvalósítsuk. Azonban szeretnék egy kis babérlevelet letenni Pyrker J. László patriarka-ér- sek emlékére. Szerény indítványom e sorokban az, hogy a 100 éves Érseki Tanítóképző az Ó nevét viselje ezentúl. így: Pyrker J. László Érseki Tanítóképző. Szép művében éljen s világosodjon ezentúl a nagy kertész neve! Kun Béla Béosben tartózkodott néhány napig Nagyobbszabásu kommunista mozgalmat akart előkészíteni Magyar8zágon. Becs, április 27. Kun Béla, a gyaszosemléküjma- gyár kommunizmus fönöke több napon át Béctben tartózkodott. Kun Béla kihallgatása alapján bécsi körökben az a benyomás, hogy az egykori vörös főnök Magyarországon akart nagyobb szabású kommunista mozgalmat előkészíteni. Gyöngyösre tették át a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület székhelyét Június 24.-én lódíjazás lesz Kápolnán. Eger, április 27. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület április 26-án d. u. 4 őraKor a vármegyeháza kistermében Borhy György elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelyen többek között dr. Hedry Lőrinc főispán, gróf Keglevicfi Gyula országgyűlési képviselő, Okolicsányi Imre alispán, Szent- Ivány Farkas és Gosztonyi Andor alelnöttök, gróf Apponyi György, ifjú Győrfty Kálmán, Perlaky Elemér, Puky Árpád, Beniezky Elemér, Jezierszky Mihály, dr. Csepela Lajos, Schütz Béla és Kiár Jenőa is megjelentek. Dőry Béla egyesületi titkár jelentése szerint 23 örökös-ala- pitő, 60 alapító és 229 rendes tagja van az egyesületnek. Beniezky Elemér a Heves vármegyében létesítendő villany- világítási részvénytársaságnak drága egység árait tette szóvá. A közgyűlés elhatározta, hogy junius 24-én Kápolnán lódíja- zást rendez az egyesület. A rendező-bizottság tagjaivá dr. Csepela Lajos tb. kanonok, kápolnai esperes-plebánoit, dr. Szabó Gyula főszolgabirőt és Dőry Béla titkárt választották meg, A közgyűlés ezután Döry Béla titkárt állásában véglegesítette, majd az egyesület székhelyéül Gyöngyöst jelölte ki. 25 milliós alapítvány szegény gyermekek iskolai könyveinek beszerzésére. A tankönyvek beszerzése a szegény csaladoknál nagy gondot okoz, különösen a napszámból élő falusi embereknél és nagyon sok iskolás gyermek van, kinek szülői alig képesek megvásárolni még sz elemi iskolai irkákat is, nemhogy a tankönyveket beszerezni tudnák. A Füzesabonyi Hangya Szövetkezet követendő példáját ad ta a szegény gyermekekről való gondoskodásnak. Vasárnap tartott közgyűlésén 25 milliós alapítványt tett erre a célra és ezen alapítványt a jövő évben tartandó 25 éves jubileuma alkalmából még növelni fogja. A Füzesabonyi Hangya Szövetkezet, mely a legutóbbi években már két fióküzletet is létesített és amely a központ megállapi- tása szerint egyike az ország legtőkeerősebb ős legjobban vezetett szövetkezeteinek, már a múlt évben is 2 milliót juttatott a levente könyvtár céljaira. Rendezik a városok és községek pénzügyeit. Budapesti tudósítónk jelenti: A közigazgatási reformmal kapcsolatosan okvetlenül rendezésre fog kerülni a városok és községek autonóm háztartásának kérdése is. Máris folynak a munkálatok egy olyan tervezet elkészítésére, amely a városok és községek legfontosabb pénzügyi kérdéseire nézve fog intézkedni. Ez a tervezet elsősorban a városok és községek bevételei, il- letvd jövedelmi forrásai tekintetében fog reformokat hozni és megváltoztatja a városok részére eddig átengedett egyes adónemeket. Főleg a kereseti adó bevételeit vonják el a városi adminisztrációtól s helyébe a bázadó bevételeket kapják. Arról is szó van, hogy a községek részére külön alapot részesítenek, amelyből azokat a községeket támogatják, amelyek aránytalanul magas pőtadókat izednek. Ez az alap a jövedelmi adó egy részének lekötéséből jönne létre. A legfontosabb a tervezetben az, bogy a községek általában nagyobb önállóságot fognak kapni pénzügyi tekintetben is. — Elkészült az uj katonai büntetőtörvénykönyv. A tervezet kiterjeszti a közönséges büntetö- törvőnykönyv rendelkezéseit a katonai büntető bíráskodás alá tartozókra is és csak az úgynevezett katonai bűntettre : ilyen a szökés, lázadás stb. hoznak külön jogszabályt. Az új katonai büntetőtörvőnykönyv felülmúlja valamennyi európai állam hasonló rendelkezéseit és a legmodernebb törvény lesz valamennyi között.
