Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-24 / 96. szám
ahä 16 FILLÉR Előfizetési di) postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára t6 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ v,v ■ EGRI NÉPÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres dij- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NÄPILÄP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 96. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. április 24. A szőlősgazdák egyesületének izgalmas közgyűlése Budapesten A szőlőgazdaság hároméves katasztrófája. — Éles kifakadások a borfogyasztási adó ellen. — Újabb kérelmek a földmivelésügyi kormányhoz. • Rekord. Már régóta iszonyodunk a statisztikától : a világháború kitörésétől kezdve váll keserű olvasmánnyá Magyarországon. Az első szomorú statisztikák arról szóltak, hogy mennyi magyar vonult hadba, mennyi pusztult el a különböző csatatereken, mennyi lett hadifogoly, mennyi hadiárva és özvegy airatja kedveseit? Ezek- után következtek a statisztikai kimutatások arról, hogy milyen rohamlépésben gurul a lejtőn a magyar pénz, mennyivel kevesebb élelmiszer és ruha jut egy m8gyar számára? A statisztikák naponta szaporodtak és vele együtt szaporodott a gond, a nyomor, a fájdalom és az elkeseredés. És mégis, most egy pillanatig fel kell függeszteni a statisztikák iránt érzett idegenkedésünket, mert az a legújabb kimutatás, amelyet a napokban Genfben tettek közzé az európai államokban történt öngyilkosságokról, megrázó dokumentum minden magyar számára. A genfi kimutatás szerint ugyanis Európában Magyarország tartja a rekordot az öngyilkossági járvány terén, mert nálunk évenként minden százezer lakosra huszonhat öngyilkos esik. E kimutatás szerint őnszürke háttérként rajzolódik elő meg- nyomorftottságunk Kálvária-hegye. Az öngyilkosok túlnyomó része erős, egészséges ember, akiknek két izmos karjuk, két látó szemük, érző, dobogó szívük van: emberek, magyarok, csak úgy, mint magunk, ók is élhetnének tovább, dolgozva, családjaik körében, a haza üdvére szolgálva és íme, seregestöl menekülnek közülünk, mert olyan gátak állják útjukat, amely a halál tornáca felé terelik őket. A minden százezer magyarra eső huszonhat öngyilkos közül legalább húszat megtarthatnánk az Elet, a Haza számára, ha a gazdasági és társadalmi életünk gyors javulását idéznék elő áldott kezek. Hiszen meghalni a végelgyengülésben halódó aggastyán sem szeret, hát még az erőtől duzzadó fiatal nők és férfiak, akiknél nem a test mondja fel a szolgálatot, hanem a gondok tüzében szénné égett lélek. Az öngyilkosságok e vészes re- kordj a a lakosság nyomorának fokozódását és lelki erejének csökkenését jelenti. Akiknek hatalmuk és módjuk van hozzá, legyenek hát azon, hogy;Magyar- ország minél hamarabb lemondhasson erről a nagyon-nagyon szomorú fekete-rekordról. Budapest, április 22. (Az Egri Népújság tudósító- jától). A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését Kosinsky Viktor ny. miniszteri tanácsos elnöklésével. Jablonowski József nemes vonalú emlékbeszédben vázolta azt a kort, amelyben Drucker Jenő dr., a szőlősgazdák vezetője lett, azt a nagyjelentőségű munkát, amelyet az elhunyt végzett. Hangsúlyozta, hogy neki köszönhető a szőlősgazdák egyesületének megalakítása. A toll szak- tudő, hű embere volt, 25 éven át rótta a betűt, a magyar szőlősgazdák érdekében. Ezután ünnepélyesen leleplezték Drucker Jenőnek, az egyesület elhunyt alelnökének arcképét. Az arckép leleplezése után Kosinsky Viktor elnök elnöki megnyitójában ismertette a szőlőtermelés helyzetét. Búd pénzügyminiszter szerint nincs semmi jelenség arra, amelyből a közgazdasági élet bajaira lehetne következtetni. A legnagyobb tisztelettel viseltetik a pénzügyminiszter optimizmusa iránt, de ezt a nézetet nem oszthatja főleg a szőlőtermelőkre való vonatkozásban. A mi keserves tudásunk szerint a helyzet beteg, még pedig idülten, akár a hitel, akár a pénzvagyon, a fogyasztás, a munkásviszonyok, a válságot válságra halmozó külforgalmi szempontból nézi a helyzetet. Az értékesítés terén a szőlősgazdák kaptak a külföldön néhány borházat, de az a furcsaság, hogy az ország szivében ilyen nincs. Nagyívű, nagyvonalú intézkedések szükségesek, amellyel ki lehet emelni a termelést mai letargiájából. Ez után üdvözölte a Borászati Lapok-at hatvanéves jubileuma alkalmából, amely lap ezen az emberöltőn által hűséges fegyvertársa volt a szölőtársa- dalomnab. Ezután Baross Endre igazgató terjesztette elő jelentését, mely szerint a szőlő és borgazdaság bárom év őta súlyos megrázkódtatásokon megy át. Bizonyos, hogy a télen bekövetkezett abnormis hidegek a magyar szőlőket megfosztották attól, hogy az idén teljes pompájukban díszelegjenek. A borértékesítés a belföldre szorítkozik. A borfogyasztási adó, az ital- forgalmi illeték, a magas fuvardíj és az értékesítés nehézségei hátráltatják és nehezítik a belső elhelyezést. A rossz eladási lehetőségek miatt a szüret idején nagy bessz- irány kezdődött, aminek célja első sorban a nagyobb export- lehetőségek kihasználása volt. Ez a bessz-tendencia azt eredményezte, hogy 10.000 hektoliteren felüli mustot vittek ki, de ezt in eredményezte, hogy a termelők csak 28—30—40 filléres árakat kaptak a mustért. Ezután Kánitz Dezső mutatott rá arra, hogy amikor az ország kiheverte a filoxera-pusztitást gyönyörű szőlők vannak, de nincs köszönet benne. Miden szőlősgazda ott tart, hogy beadja a kulcsot és tönkremenjen. Mivel ígéretekkel nem lehet bort értékesíteni, a kormánynak kell a gazdák támogatására sietni. A fogyasztási adó súlyosan sújtja a termelőt. (Le vele.) Alapos támogatásra van szükség, mert máskülönben ki lehet szántani a földet és a szőlősgazdák szán- tővető emberek lesznek. (Nincs pénz ekére!) Kéri a vezetőséget, hogy a kormánynál megfelelő lépéseket tegyen. ígéretekkel ne elégedjen meg, mert abból már egész tárháza van minden gazdának. (Bár a szőlő ilyen jól teremne!) Kosinszky Viktor elnök hangsúlyozza, hogy az egyesület minden alkalmat megragad, hogy úgyszólván »kellemetlenkedjék«, hogy a baj elimináltassék. A A kormány jóakarata nem vonható kétségbe. (Közbeszólfisok: Csak a földmivelésügyi kormányéi) csak kérelmezés utján lehet eljárni és itt szükséges volna az országgyűlési képviselők támogatására. (Közbesző- lások: Azok a választások előtt ígértek mindent, most semmit sem tesznek!) Ezután Teleki Andor tartott előadást a franciaországi direkttermőkről, amely- lyel kapcsolatban az egyesület feliratot intéz a földmivelésügyi miniszterhez, amelyben kéri, hogy a franoia direkttermőkkel Magyarországon is kísérletezzenek. Sántha László ampelolőgiai adjunktus tartott ezután előadást a tavaszi fagykárokról. A Borászati Lapok hatvanéves jubileuma alkalmából a Szent Gellért szálló éttermében vacsora volt, amelyen Darvas Ferenc dr. gazdasági főtanácsos üdvözölte Baross Endre dr.-t, a lap főszerkesztőjét. Cserkészavatás és fogadalomtétel az egri tanítóképzőben» Eger, április 23. Lélekemelő szép ünnepély folyt le tegnapelőtt a fehérteremben. Az egri érseki rk. tanítóképző intézet kebelében működő 760. sz. Pyrker J. László cserkészcsapat 13 jelöltje tett fogadalmat a cserkész 10 törvényre. A szép számú és előkelő közönség soraiban ott voltak többek között dr. Hedry Lőrinc főispán, dr. Kürti Menyhért főigazgató, Ma- tuszka Mihály apát-kanonok plébános, dr. Rubovszky Ferenc és dr. Petró József teológiai tanárok, valamint dr. Csanády László igazgatóval az intézeti tanári kar. Képviseltették magukat a helybeli cserkészcsapatok és a tanítóképző növendékei. A cser- késztestvériséggel közreműködő 212. Bornemissza cierkészzene- kar indulója mellett vonultak a terembe az új csapat jelöltjei. A Himnusz eiéneklése után dr. Vécsy László csapatparancsnok imádkozott, majd felkérte Faragó Edét a cserkészszövetség vezető tisztjét a jelöltek felavatására. Faragó Ede szívbemarkolő gyönyörű beszédben figyelmeztette a jelölteket a fogadalom jelentőségére, valamint a magyar tanítókra várő nagy és nehéz feladatokra. »A jövő tanítói nem lehetnek — mondotta — az eddig ajkbiggyesetéssel elintézett kis tanítócskák. Rájuk apostoli munka vár.« Beszéde végén felavatta az újoncokat, kiket dr. Csanády igazgató üdvözölt az intézet nevében. Az ünnepélyen szerepeltek szavalattal Marsy László segédtiszt, Hornyák György raj vezető és Pozderka László cserkész, továbbá hatásos énekszámmal Sike Zoltán, akit Kim Lajos és Dér-Juhász Sándor kísértek zongorán és hegedűvel. A felavatott cserkészek névsora: Buczkó Béla, Burde Miklós, Chikán Pál, Csörögi Imre, Fejes Mátyás, Hriczu József, Munnich Imre, Podhorfinyi Gyula, Szabó Endre, Szabó József, Szmutny Alfonz, Tanner József, Várallyay József.
