Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-04-18 / 91. szám

EGRI NÉPÚJSÁG Kt i Egyezkedési tárgyalások indultak meg az államkincstár s a gróf Károlyi osalád között V' -'\ v 2 *Vt «mwfMniMMaafaiiSlfBiSMaTSVirifcWSafc».—I -»WlnViiyW JIflTiWttiiilliBPrtTMK Kiírták a versenytárgya­lást a lillafüredi szálló központi fűtésének mun­kálataira. Egsrfarmos vasbetonhidat épít, Ostoros artézi kutat fúrat. Miskolc, április 17. A lillafüredi kétszáz szobái szálloda központi fűtésének mun­kálataira a földmivelésügyi mi­nisztérium kiirta a versenytár­gyalást. Az ajánlatok április 20.-án délelőtt 11 óráig nyújt­hatók be a földmivelésügyi mi­nisztérium erdészeti főosztályá­nál, ahol ezeketugyanaznap déli 12 órakor bontják fel. A köz­ponti fűtést négy hatalmas ka­zán fogja szolgáltatni. Egerfarmos községi elöljáró­sága az Egerfarmos—mezőkö­vesdi utón a Rimapatak felett építendő 12.40 méteres vasbe- touhid építésére irt ki verseny­tárgyalást. Az ajánlatok április 25. én déli 12 óráig nyújtandók be a község elöljáróságánál s a versenytárgyalást ugyanaznap délután 3 órakor tartják meg. Ostoros község artézi kút épí­tését határozta el s munkála- taira április 25 én délután tartják meg a versenytárgyalást. A pá­lyázatok április 24 ig nyújtandók be a község elöljáróságához. Felavatták a Pireneusok leghosszabb alagútját. Madridból jelentik : A napok­ban avatták fel azt a 8 és fél- kilométeres alagutat, amely a Pireneusok alatt teljes 8 és fél órával rövidíti meg a Pária- Madridi útvonalat. Ezzel az ala­gúttal Spanyolország ismét kö­zelebbi nexusba kerül a fran­ciákkal. Mint ismeretei, a magyar kir. Kúria a hazaárulő gróf Károlyi Mihály vegyonelkobzási perében úgy ítélt a múlt év folyamán, hogy a Károlyi-féle hitbizomány vagyonából 60% az államkincs­tárt, 40% pedig a Károlyi csa­ládot illeti meg. Az ítélet végrehajtása érdeké­ben fel kellett becsültetni az óriási vagyonkomplexumot, ami költséges és több hónapig tartó fáradságos munka után most történt meg. A szakértők díja­zása eddig több mint 300.000 pengőt emésztett fel. A szakértői vélemény eredménye végül az lett, hogy a gróf Károlyi hitbi­zomány értékét harminchat mil­lió pengőben állapították meg. Most az államkincstár és a gróf Károlyi család között egyez­kedési tárgyalások indultak meg abban az irányban, hogy az egységes kezelés alatt álló és amúgy is egységet képező parádi bitbizományi birtokot megfelelő kártalanítás ellenében az állam­kincstár megváltja a Károlyi Eger, április 11. Schwarte Béla 22 éves keres- kedösegéd zsebtolvajlás miatt került ma délelőtt az egri kir. törvényszék elé. Schwartz Béla családtól. Az államkincstár 12 millió pengőt ajánlott fel a csa­ládnak a parádi birtok megfelelő hányadáért. Értesülésünk szerint a család még nem nyilatkozott véglegesen, de a tárgyalások a legkedvezőbb mederben folynak, annál is inkább, mert az állam­kincstár a Károlyi család kezére jár abban az irányban, hogy megfelelő birtokot vehessen a megváltási árért, sót hir szerint már ki is szemeltek a Dunán­túlon egy alkalmas birtokot. Ebben az esetben a parádi birtok a jelenlegi egységét s vezetését megtartva, annál hat­hatósabban fogja teljesíthetni azokat a kulturális feladatokat, melyeket az állam a birtok jö­vedelméből maga elé kitűzött Az államkincstár nagyarányú terveket dolgoztatott ki Párád fürdőnek modernné és népsze­rűbbé való tételére s körülbelül hétmillió pengőt irányzott elő új fürdő és szálló épületek eme­lésére. 1906-ban született Nagykároly­ban, izraelita vallású. A jől öl­tözött fiatalember ifjúkora elle­nére is többször volt már bün­tetve vagyon ellen elkövetett 1928 április 18 cselekményekért. 1924-ben a bu­dapesti törvényszék 4 havi fog­házra, 1925-ben a bécsi országos törvényszék egy évi súlyos bör­tönre, a soproni törvényszék 1926 ban 2 heti fogházra ítélte el jogerősen. 1928 márc us 5. én a füzes­abonyi állomáson Jakab Sándor felnémeti lakos zsebéből 500 peDgő készpénzt és egy noteszt lopott ki a kereskedősegéd. — A zsebtolvaj ezután a tömeg közé menekült, a csendörök üldözték, el is fogták és megtalálták nála az 500 psngöt. A noteszt mene­külés közben eldobta. Schwartz Béla azzal védeke­zett, hogy ő nem lopta, hanem találta a pénzt. A párbeszédek elhangzása után az egri királyi törvényszék Prettenhoffer-Xenk- cia lopás bűntettében bűnösnek mondotta fai Schwartz Bélát és két és fél évi tegyházra ítélte. Az ítélet ellen úgy a kir. ügyész, mint a vádlott és védője felebbe- zést jelentettek be. A verpeléti dohánytermelés hanyatlása. A közelmúltban történt do­hánytermelési engedélyek kiosz­tása alkalmával Verpeiéten, ezen a rég^nte oly híres hohányter- melő helyen, senki sem kapott dohánytermelési engedélyt. A megyében ugyanis a nagyterme­lők (uradalmak) oly nagy föld­területtel jelentkeztek, bogy a szükségletet ellátják s így a kis­termelők részére engedély kia­dása nem látszik kívánatosnak. A valamikor oly közkedveltség­nek örvendő verpeléti dohány­fajta különben teljesen kiveszett, a termelők ma már rétháti do­hányt termelnek. Az egyre job­ban eltűnő dohányföldex helyére mind több és több szőlőt ültet­nek gazdáik. Két és félévi fegyházra ítélt a törvényszék egy zsebtolvaj kereskedősegédet A füzesabonyi állomáson 500 pengőt lopott ki egy felnémeti gazda zsebéből. Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta ■' Hevesi) Gusztávné. VIII. Vacsoráig szédült örömmel csa­tangoltunk. Nápolyban, a lámpák felgyulásával kezdődik csak igazán az élet. Az üzletek 11 —12-ig nyit­va vannak. Vacsora után egy kis társaságot verbuváltunk, 2 órás autóutat tet­tünk a városban. A soffőr elég in­telligensen magyarázott, érthetően tudott franciául is. A Piazza Municipion megállt, megnéztük a szép Vittorio Ema- nuelle szobrot, a városházát, a vi­lághíres S. Carlo Theatrot — saj­nos, igen drága még a legolcsóbb hely is, — a Galleria Umbertot, onnan a római szt. Péter bazilika kicsinyített rokona elé, a szt. Peter Pál templom colonnás terére ér­keztünk. Szemben van vele a re­naissance királyi palota. Innen szűk és nagyon forgalmas utcákon át a tengerpartra gördül­tünk. A Caracciola luxus hoteléi előtt elsuhanva, ahol fejedelmi csend és előkelő unalom honol, a hegyre tekervényesen felszalapó Corso Vit­torio Emanuellen feljutottunk egy magas kilátóhoz. A kivilágított ki­kötőt, a lent elterülő tündöklő fény­ben üsző várost nézve, szótlanokká váltunk a csodálattól. A világitó torony körbenforgó sugárkévéje időnként minket is fényárba vont s az áhitatos csendben szerelmesen, szívhez szóló édes zendüléssel a Barcarolat kezdte dalolni valaki, ábrándos gitárpengetés mellett. Rá­hajoltam a kőkorlát oszlopára s a már sokszor hallott, most azonban teljes megértéssel magamévá tett mondatot rebegtem: Veder Napoli et poit mourrir. A soffőr bizonyára lelkes nápolyi lehetet, mert fel- szállván az autóra, cigarettával ki- nált meg. Nyilván ezzel akarta ho­norálni rajongásomat. Boldogan emlékezem erre az is­meretekkel, tapasztalatokkal gaz- dag^ napomra. Április 7. Napsütéses reggel kö­szöntött ránk. Felfrissült erővel si­ettünk a Circumvesuvina állomásra, hogy egy 1800 évet alvó város fenséges ébredésében mi is gyö­nyörködhessünk. A Vezuvot kerül­gető villanyosvonat virágbaborult falvakon szaladt keresztül. Minde­nütt a szorgos kezek nyomán, gaz­dagon termő földeket látunk. Kak­tuszsövények szegélyezik az út- széli árkokat s a lapos háztetőkön, mint sárga cérnafüggöny szárad a napon, a végeszakadhatatlan, hosz- szú macaroni. Mennyi bátorság, a földhöz való elválaszthatatlan szo­ros ragaszkodás ahhoz, hogy itt, a mindig tüzes szikrát köpködő, ve­szedelmes hegy aljában lakjon va­laki. A pusztulással örökösen farkas­szemet nézni, jó idegzetet kíván. Boscorale mellett már lávatöme­gek tornyosulnak. Mikor leszállunk Pompeiben, a német szellemóriás szavait véltem fülemben csengeni. Ugyanis Goethe azt mondja Pom- peiről olaszországi útleírásában: „Es ist viel Unheil in der Weldt geschehen, aber wenig, das den Nachtkommen so viel Freude ge­macht hätte“. Vagyis: a világon történő sok veszedelemből egy sincs, amely az utókornak annyi gyönyö­rűséget okozott volna, mint Pompei tragédiája. A Porta di Nolán léptünk be a hajdani pezsgő életről mesélő kopár romok közé. Ünnepélyes csend honol a nagy kövekkel kirakott keskeny, kb. 6—8 méteres utcákon. A gya­logjáró majdnem félméterrel emel­kedik a kocsiút fölé, hol a hajdan közlekedő kerekek nyoma 10—20 centis vályút koptatott a kemény terméskőben. Az utcák keresztező­désénél művészi márványkutak meg­kopott kávája csodáitatja magát. Casa del Fauno világhírű házánál tartunk először pihenőt. Az ásatás­nál talált táncoló Faun-szobrocská­tól kapta nevét. Igen gazdag úr hajléka lehetett valamikor, mert itt találták meg a mozaikművészet emi­nens remekét, Nagy Sándor csatá­ját ábrázoló fenséges képet. Úgy ezt a kincset, mint a falakat és pado­zatot borító mozaikot a nápolyi mú­zeumban helyezték el. A Porta del Tragico házánál meglepő a kapubejárat mesés mo­zaiklapja. Egy mérgesen vicsorgató kutyát ábrázol, feje körül a felirat­tal: Cave canem. Őrizkedj a ku­tyától. A mozaikkép színéből sem­mit sem fakított a sokszáz eszten­dős hamutakaró. Olyan frissnek, elevennek látszik, mintha nem is kőből lenne kirakva. Pompei legérdekesebb háza a Casa dei Vetti-i. A díszes átrium után napfényben fürdő perystylium- ba vezet utunk, hol vakító kis már­ványszobrocskák ragyognak a virá­gos kert haragoszöld öléből. A pe- ristyliumba nyíló, leginkább apró szobák falain 2000 éves freskókon bámul el szemünk. Nem egyöntetes képek ezek, hanem szőlőindákra emlékeztető, kacskaringós minták alkotnak összefoglaló keretet a sok, tartalmilag lazán összefüggő kis je­lenetnek. A legpompásabb a ház tric- liumának, vagyis ebédlőjének fal­ékítménye. Téglalap-alakú, kb. 1 mé­teres kis mintalapokkal van a szoba fala körüldekorálva, a képek alap­színéül szolgáló híres pompei-i vö­rös színt mintha tegnap keverték volna ilyen meleg, telt pirossá. Szüret, koszorúfonás, diadalmenet, lepkefogás, olajosztás, fémkovácso­lás a témájuk, mely cselekményeket leginkább meztelen, kis kövér ámor- kákkal ábrázolják. Emlékszem, két kecskebaktól vont szekéren heverő' Vénus diadalmenetét elbűvölten néz­tem. — A fórumon egymás hegyén- hátán vannak a templomromok. Im­pozáns, még romjaiban is a soklép­csős Jupiter szentélye és a korint- husi oszlopsoros Apolló-templom. A törvénykezési csarnok, vagyis Bazi­lika alacsonycsonkú oszlopsora, az olajraktár romjai, a glaoiátor-ka- szárnya, pékek háza, Mercur temp­loma, a sírok útja, diadalívek mind a nagy kultúra mellett tesznek ta­núságot. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents