Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-15 / 89. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra S pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár~ ♦ nap 29 fillér. ♦ 1928 APR H m / * ? A K Ä 24 FILLÉR NÉPÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. év/. 89. szám Vasárnap Eger, 1928. április 15. Ä német repülőgép megérkezett Amerikába! A Bremen az ellenszélben és hóviharban négyszáz mértföldnyire észak felé tért el a tervbevett útvonaltól és a kanadai Greenley-Island-en kényszerleszállást eszközölt. — Ä repülőgép személyzete ép és sértetlen. — Az egész művelt világon örömet és lelkesedést keltett a német repülő hősök sikere. Nem érdekli a ma emberét a legtöbb olyan dolog, amely a materiális jólét, — a pénz, vagyon, testi örömök — körén túl van. C«ak a ma érdekel, csak a kézzelfogható bír a többcégre varázzsal, legfeljebb még az alecsony ösztönökből fa* kadő kíváncsiság képes a tömegeket megmozgatni. S noha a sajtó sokat árthat, mégis lényegében a közönség neveli a sajtót. Itt is elmondhatjuk, amilyen a közönség, olyan a sajtója. Hogy Mexikóban balomra ölik a katolikusokat, ugyan milyen hatalmas hatásokat váltott ki a világsajtóban ? — Semmit. Csak katolikusokat ölnek. Érzelmileg nem érinti a dolog a sajtó . mai fő irányítóit, tehát nem érdemes felháborodni miatta. Szenzációnak ugyan megfelelő anyag volna, de sajtó-alapelv, hogy a szabadkőművesek dolgairól nem kell sokat beszélni. Tehát hallgatnak sz angol, amerikai, francia világlapok a hallgat a mi kis magyar sajtónk is néhány »fehér hollő« erőtlen kísérletétől eltekintve. Hát a keresztény közvélemény? Hallgat s ha valahol szóba hozzák az újabb katolikus üldözést, sóhajt egyet, de nem érdekli a dolog. Messze van az a Mexikó s Calles elnök sem akad minden bokorban ! Nem gondolja meg a keresztény közvélemény, hogy ragadós a példa s a Böhm-fele írőgépügynökökböl hamar válnak vérbírákká a megvadított emberek. De ne menjünk olyan messze. A vallásellenes támadások nálunk alattomban folynak. A felekezeti iskolákra szükséges ösz- szegeket egy miniszteri rendelet törli a községi költségvetésekből, ha azok a pútadőkeretet meghaladják, tanítónőink előtt be aaar- ják csapni a hitvallásos kiképzést biztosító katolikus preparandiák a polgári tanárképzők ajtaját, — katolikus egyetemre, főiskolákra Dines többé szükség. — Ilyen kezdeményezésekkel és kísérletekkel találkozunk nap-nap után s a keresztény nemzeti irányzat katolikus közvéleménye egy kézlegyintéssel tér napirendre a dolog felett, ha ugyan egyáltalában tudomást szerez a dolgokról. Elfáradtunk, elfásultunk, de ne feledjük, hogy akit a saját sorsa nem érdekel, az a jobb jövőt nem érdemli. De ne feledjük azt sem, hogy az ilyen fontos kérdésekben nem elég a katolikusok vezetőinek síkraszál- lása, ide az egész hatvanöt százaléknyi katolikus többségnek egységes állásfoglalása szükséges. Sky. Az a vállalkozás, ami eddig csak a repülés halálos áldozatainak számát növelte, az a vállalkozás, ami eddig annyi kísérlet után sem sikerült a franciáknak és az angoloknak.- az Atlanti Óceán keletről nyugatra való átrepülése, most íme sikerült, s ha emberfeletti küzdelem és erőfeszítés árán is, de sikerült a németeknek. A Brémen, csütörtökön hajnalban 5 óra 38 perckor indult el Írországból a Dublin-melletti balúonelli repülőtérről és pénteken délben a kanadai parton Greenley-Island szigeten szerencsésen leszállott. A hősi vállalkozásról az alábbi rádiőjelentéseket közöljük : New York, április 14. A mitchelfieldi repülőtéren pénteken, Walker polgármesterrel az élén, sokezer férfi és nő várta hajnaltól este s/47 izgalommal a német repülőket. Egy tiszt végül kihirdette, hogy nincs többé remény, hogy a Bremen megérkezzék. A várakozók ezután szomorú szívvel szétoszlottak. A kanadai és utána az amerikai rádió a késő esti órákban közölte, hogy a Bremen repülőgép pénteken délben Greenley Island szigetén, Kanada partjáD leszállott, személyzete ép és sértetlen. Greenley Island, április 14. A Bremen tegnap délben itt lé- szállott. A repülőgép könnyebben megsérült. Saint John, április 14. A Bremen nagy hóviharban szállott le Greenley Isländern Greenley Island, április 14. Báró Hühnefeld szikratávirata : «Szerencsésen megérkeztünk Greenley Islandre, ahol benzinhiány és az útközben uralkodó vihar miatt kénytelenek voltunk leszállani.» Quebec (Kanada), április 14. A Bremen a tervbevett útvonaltól mintegy 400 mértföldnyire kénytelen voit leezállni. Kohl kapitány, Hühnefeld báró és Fritzmaurice, a repülőgép utasai valamennyien kimerültek voltak. Az ellenszél és a benzinhiány tette szükségessé a leszállást. Ottawa, (Kanada) április 14. A kanadai kormány egyik hivatalnoka, aki minden évben meglátogatja Greenley Islandet, azt mondja, hogy a repülőgép a sziklák miatt nem szállhatott le a szigeten, hanem csak a part jegén. A sziget, amelyen nincs erdő, alig 800 méter hosszú és nagyon keskeny. New-York, április 14. Hühnefeld báró rádión közli, bogy a Bremen a leszállásnál propellertörést szenvedett és fuiőszer- kezete is összetört. — A Junkers művek vezetői a Bremen test- várgépén ma hajnalban Ottawán át Newyorkből Greenley Islandre repültek. — A kanadai kormány és az alsóház meghatva ünnepelte a németek sikerét. Megnyílnak a szívek a ferenceseknek tartozó hálaérzet kopogtatására Készülődés az október 4.-i jubileumi ünnepségre. — Művészi kivitelű emlékalbumot ngujt át a rendnek Eger város közönsége. Eger, április 14. Ihletett szavakkal mutatott rá Török Kálmán prépostkanonok, az egri ferences rendház syndi- kusa, az Egri Népújság húsvéti számában arra a nemes önzetlenséggel párosult önfeláldozó krisztusi munkára, melyet szent Ferenc rendjének egri fiai hétszáz éven keresztül az egyház, a haza s városunk legnemesebb kultúr javainak szolgálatában végeztek. S egyúttal rámutatott a hálának arra a szent kötelezettségére is, mellyel a város és társadalma a hétszáz év munkájáért a ferenceseknek tartozik. Még egy kopogtatás... volt a címe Török Kálmán húsvéti cikkének. Ma, amikor annyian és annyiszor kopogtatnak a jó szívek ajtaján a legváltozatosabb kérésekkel, szinte jól esik hallanunk, hogy annak a hála-adósságnak a lerovásában, amelyet gondolkodásbeli különbség nélkül minden rendű és rangú ember elismer városunkban, még csak egy szerény kopogtatás hangzik el. Mert hitünk és meggyőződésünk, hogy ha nem volna Eger dolgozó társadalmának lelkén az utóbbi évek elemi csapásainak s ennek következtében egy általános gazdasági levertségnek a súlya, az a szép gondolat, bogy a jubileum alkalmából a barátok templomát az Isten dicsőségére kivül-belül ragyogó köntösbe öltöztessék, megrozzant felszerelését újjal cseréljék ki, minden nehézség nélkül még sokkal nagyobb költséggel is, mint most van szerényen előirányozva, máris testet öltött volna. Ez a nagy szegénység okozta azt is, hogy a város képviselőtestületének nem volt módjában P. Oslay Oswald házfőnöknek még a múlt év folyamán 20.000 pengős hozzájárulás tárgyában előterjesztett kérelmét teljesíteni, holott a képviselőtestület minden egyes tagja párt- és vallás- különbség nélkül át volt hatva a rend munkássága iránt érzett hálától és tisztelettől. Ellenben az 1927. május 28.-án kelt közgyűlési határozat szerint a képviselőtestület a restauráláshoz szükséges összeget társadalmi gyűjtés útján gondolta ösaze- hozhatőnak, melyet teljes erkölcsi súlyával támogatni kíván s jő példával őhajtván elöljárni
