Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-04-14 / 88. szám

előfizetési dij postai szállítás­sal : egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- * nap ?A fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV 4 POLITIKAI NAPILAP 4 Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 88. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928. április 14. Az újságírás élesversenyébon odáig fajult már s küzdelem, hogy a karácsonyiét húsvéti ünnepi számok kilós pél­dányokban zúdulmb a szegény olvasó fejére t ha egy lelkiisme­rete« sajiőkukec át akarná magát rágni az összes laptársak húsvéti számain, egy álló hétig egyebet lem csinálhatna, mint lapszemlét. Az úgynevezett hútvéti cik­kekből, a hagyományos húsvéti megnyilatkozásokat tartalmazó vezércikkekből csinos kis mozai­kot érdemet összeállítani. Az idei húsvéti cikkek alap­hangja csupa biztatás, mely a magyar reménykedőt fáradtjait új erőre serkenti. Apponyi Albert gróf a bizako­dásra a külföld hangulatválíozá- tában, a magyar igazság meg­ismerésében talál támpontokat. Zichy János gróf a magyarok húivétjáről többek között ezeket mondja: »Nem volna elegendő, hogy egyedül csak azon dolgoz­zunk, hogy újraéledt nemzeti tár­sadalmunk és romjaiból felkelt magyar államiságunk megint el- juisoo annak teljességéhez, a szentistváni királyság uralmához éa a szentistváni birodalom hely­reállításához, mert ennek a kül­politikai helyzeten, t a nemzet érdekeinek érvényesülésén kívül még vaunak mát feltételei is és pedig: nemzeti egység a jog­folytonosságban, a társadalmi igazságosság ét a tiezta közéleti és mag&nerkölcs.« Herczeg Ferenc húsvéti énekét ezzel fejezi be : »Mit akarnak a rabszolgakereskedők, a bőriön- őrök, a kriptalovagok ? A ma­gyar nemzet most új útjának kezdetén van, lépéseit húsvéti harangok zúgása kitéri. Aki el- állja a mi utunkat, azt kudarc éri, mert útjába áll a fakadó tavasz­nak, a siető időnek, a virradó jövőnek, útjába áll az életnek.« Rákosi Jenő az igazságról, annak feltámadásáról zeng hús­véti cikkében.. . »Megszámlálha­tatlan milliók ünnepük a Husvét áhítatot napjaiban a feltámadás, az igazság diadala ünnepét. Örök szimbólum azok számára, akik igazságtalanságot szenvedtek. Örök rémülete azoknak, akik ha­zugsággal diadalmaskodnak. Ke­ménye azoknak, akik méltatlan­ságot tűrnek és jutalma azok­nak, akik rendületlenül hisznek benne.« Andrássy Gyula gróf a par- lamentárizmusrói írt húsvéti cik­ket. A miniszterek egyike-másika négy öt húsvéti cikket is írt. A szakminiszterek közül egyedül Búd János nem írt húsvéti cik­ket, ez pedig mindeneaetra meg­nyugtató, mert az úgyis csak egy újabb adót jelentett volna. Pásztó községet el akarják szakítani Hevesmegyétől A történelmi múltú hevesmegyei nagyközség társadalmának néhány vezetője Nógrádmegyéhez kívánja csatoltatni Pásztót. — A terv célja az, hogy Pásztó járási székhely legyen és rendezett tanácsú várossá alakuljon át. — Az elszakadási mozgalom vezetői szerint Pásztó, Tar, Nagybátony és Maconka községekért Nógrádmegye Lőrinci és Selyp községeket adná cserébe Hevesmegyének. — Egyelőre semmi sikert nem remélhet az elszakadási akció. Pástztőról jelentik : Érdekes mozgalom indult meg Pásztó nagyközségben Kaluzsa Kálmán községi főjegyző vezetőiével. A főjegyző felhívására mint a >társadalmi szolidaritást kife­jezője megalakult nemrég a pásztói Társaskör, egy olyan kaszinó-féle, amelynek legfonto­sabb célkitűzése: Pásztót járási székhellyé, majd rendezett ta­nácsú várossá emelni. Ennek a célnak megvalósítását úgy gon­dolják elérni, hogy Pásztó Tar, Nagybátony és Maconka köz­ségekkel együtt elszakad Heves- megyétől es Nógrádmegyéhez csatlakozik. Hevesmegye Lőrinci és Selyp községeket kapná cse­rébe Nógrádiéi. így Pásztó já­rási székhely lenne, mert a há­rom hevesmegyei község mellett még 22 nógrádi község tartoz­nék hozzá centrális fekvésénél fogva. A rendezett tanácsú vá­rossá alakulás későbbi dolog lenne. Ivády Béla államtitkár, a pász tői kerület országgyűlési képvi­selője, a Társaskörben.nagyobb beszédet mondott az akcióról és óvatosságra intette a vezetőket. — Ennek a dolognak meg­vannak a maga szigorú előfel­tételei — mondotta főbbek között Ivády Béla — melyek hiányában meg sein szabad indítani ily nagy horderejű akciót, mert ez egy részt energia ■ fecsérlés volna, másrészt csalódás várna ránk, vagy, ami a legrosszabb: kine­vetnének. A megoldás nem tör­ténhetik máról-holnapra és ma­gától értetődő, hogy minden ér­dekelt tényező legteljesebb egyet­értése szükséges a siker elérésé­hez. Hiszen érzelmi momentu­mokkal, történelmi kapcsolatok­kal kell számolni akkor, amikor viszont a megélhetési lehatősé- geink Nőgráddal hoznak üdvös relációba. Számolnunk beli azzal is, hogy a járási székhellyé való átalakulás súlyos anyagi áldo­zatot igényel. Mart ahol köz­igazgatási székhely van, ott já­rásbíróságnak és adóhivatalnak is együtt kell lenni. Épületek kellenek a hivataloknak, lakás a tisztviselőknek. Mindezzel és teherbirőkőpesaégünkkel tisztába kell jönnünk, mielőtt az aktivi­tás terére, a nyilvánosság elébe lépünk. * Pásztó különváláii akciója vé­leményünk szerint komoly si­kerre alig számíthat, mert ha ez a terv valóra válnék, a precs- dens alapján egész lavinája indulna meg a különválást követeld mozgalmaknak más megyék részéről is. így pél­dául Heveamegye részéröl Boriodmegyével szemben támad­hatnak területi aspirációk. Egy régebbi mozgalomnak ma is fennálló indokai alapján hason­lóan jogos lenne az a kívánság is, hogy Kistályát, Andornakot, Ostorost, Noszvajt, Zsércet és Mezőkövesdet, valamint északon Monosbélt és Bélapátfalvát csa­tolják Hevesmegyéhez, (k. a.) Százhuszonnyolc katolikus papot kivégeztek Mexikóban Tegnap újabb halálos ítéletet hozott a hadbíróság és az ítéletet ngomban végrehajtották. Mexikó, április 13. Guadalayara államban teg­nap ismét letartóztattak egy katolikus p3pot. Hadbíróság elé állították, amely pár perces tár­gyalás után meghozta a halálos Ítéletet. — A kivégzést nyomban végrehajtották. Az új egyházi törvény kihir­detése óta — hiteles megállapí­tások szerint — 128 katolikus papot végeztek ki Mexikóban Calles köztársasági elnök em­berei. * Csodálatos, hogy a mexikói katolikusok jajkiáltása süket fü­lekre talál nemcsak az európai hatalmas államoknál, de a szom­szédos Amerikai Egyesült Álla­moknál is, amely pedig az ál­tala hirdetett humanizmus esz­méinek alapján is leinthetné Calles vérengzését. Az összes katolikus államoknak egy közös »keresztes hadjáratára«, illetve expedíciójára volna szükség a mexikói katolikusok további gyil­kolásának megakadályozására. Elkészült az aggteleki cseppköbarlang negyedik kijárata. Jősvafő, április 13. Az aggteleki cseppköbarlang most készített űj kijárata telje­sen vízszintes s egy gyönyörű völgybe nyílik, ahová a barlang hét patakja, a Stix és Acheron is kijön és mint a Jóivá patak folytatja útját. A cseppkőbarlang negyedik ki­járatát pünkösdkor ünnepélye« keretek között fogják felavatni, amikor is átadják rendeltetésé­nek. Az uj kijárat Szín vasút­állomástól alig 12 kilométerre van, úgy, hogy még gyalogszer­rel is könnyen megközelíthető. A megnyitás után autó- vagy autóbusz-járatokat is létesítenek Jósvafőre. A felfedezett uj ág tulajdon­jogáért Borsod- ős Abauj vár­megye között nagy versengés folyik, ami legjobban jellemzi a negyedik kijárat fontosságát.

Next

/
Thumbnails
Contents