Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-04-13 / 87. szám

2 Em EGRI NÉPÚJSÁG 1928, április 13. Hogyan lehetne megoldani a borproblémát? A bor »önmagát adminisztrálja* ha eltörlik a borfogyasztási adót. Miskolcról: Párád, gyorsvo­natra is, (kombinált), Szín, Put- nok. A hétvégi menettérti jegyek legkésőbben a vasár- és ünnep­napok l6.-ik órájáig, kettős ün­nepnapokon a második ünnep 16.-ik érájáig adatnak ki. b) Egy napos menettérti jegyek : Egerből: Szarvaskő, Szilvás­várad. Hatvan—Mezőkövesd és Vá- mosgyörkről: Mátraverebély­Szentkuti kolostor. Miskolcról: Eger, Szarvaskő, Szilvásvárad, ErdőbéDyefürdő, Sárospatak. Salgótarjánból: Párád, gyors­vonatra is (kombinált). Putnok—Óid és Szikszóról: Miskolc. Határozmányok: Kirándulás szempontjából fi­gyelembe vehető nagyobb vi­déki városokból a ed. kir. állam­vasutak, valamint a kezelése alatt állő helyi érdekű vasutak vonalain fekvő egyes fürdő- és kiránduló helyekre, esetről esetre kiadott hirdetményben közzétett alábbi viszonylatokban a nyári évad tartamára (április hő 1.-től október hő 31.-ig) az alábbi 50 százalékkal mérsékelt menettérti jegyek adatnak ki: Hétvégi menettérti jegyek ér­vényesek a vasár- és ünnepna­pot megelőző hétköznap 12 órá­jától vasár- és ünnepnapot kö­vető első hétköznap 12 órájáig, kettős ünnepek alkalmával a második ünnepnapot követő első hétköznap 12 órájáig, mindkét esetben azonban úgy, hogy a visszautazást a vasár- és ünnep­napot követő első hétköznap 12 órájáig be kell fejezni. Egynapos menettérti jegyek a rendes menetdijjal izemben 50%-al mérsékelt árban kerül­nek kiadásra s azok csak a kü­lön hirdetményben felsorolt vi­szonylatokban személy- és ve­gyesvonatokon érvényesek. — Gyorsvonatokon csakis oly vi­szonylatokban érvényesek, me­lyek a külön hirdetményben mint ilyenek meg vannak jelölve. Útmegszakítás ilyen jegyekkel nincs megengedve. Két 4—10 éves gyermek, va­lamint négy éven aluli két gyer­mek is, ha külön helyet foglal el, a használt vonatnemnek és kocsiosztálynak megfelelő egy menettérti jeggyel, egy ilyen gyermek azonban csak egy egész ilyen menettérti jeggyel utazhat. A menettérti jegyek átruhá­zása tilos. Kiélesedik a konfliktus« Jugoszlávia és Albánia között. Belgrádből jelentik: Az egész sajtó figyelmét még mindig az albániai határzár kérdése köti le. A belgrádi kormány tiranai követe útján felvilágosítást kért az albán kormánytól a határzár oka felöl, Bnnak közlése mellett, hogy a határmenti Szerbiában sehol sem fordult elő járványos megbetegedés. Belgrádban türel­metlenül várják az albán választ és azt hiszik, hogy amennyiben ez a válasz nem lenne kielégítő, úgy a két állam közötti viszony igen súlyos helyzetet teremtene. Az egész szőlőgazdatársada- lom a borkereskedelemmel váll­vetve, évek őta azon fáradozik, hogy a szőlőtermelés rendkívül nehéz helyzetének enyhítése ér­dekében az illetékes köröket megfelelő intézkedésekre bírja. Sokféle terv vetődött már fel a szőlőgazdaság megmentése ér­dekében. Ezek között a tervek között nagy figyelmet érdemel Kállay Miklós dr. szabolcsme- gyei főispánnak, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöké­nek a kormányhoz intézett me­moranduma, amely abból az alapelvből indul ki, hogy min­denekelőtt a borértékesítés kér­dését kell megnyugtatóan elin­tézni és csak azután lehet a mi­nőség, illetően a termelés kérdé­sével foglalkozni. A magyar bor a külföldi piacokon mintegy húsz százalékkal drágább, tehát ezt a húsz százalékos különbsé­get kellene a dömpingnek vala­milyen formájával kiegyenlíteni. Kállay Miklós dr. szerint a dömping megvalósítására célra­vezetőnek mutatkozik az, ha az elengedett fogyasztási adónak egyrészét, hektoliterenkint hat pengőt az állam dömping-alap- ra fordítaná, feldolgozásra és belföldi fogyasztásra kerülő bor után ez összesen tíz és félmillió pengőt tenne ki, vagyis olyan összeget, amelyet ha egészen dömpingre fordítanánk, egymil­lió hektolitert is ki lehetne vin­ni. Ennek az összegnek azonban csak részét kellene a dömpingre fordítani, a többit pedig azokra a beruházásokra lehetne fel­használni, amelyek reorganizál­ják az egész magyar termelést és mentesítenék az államot min­Eger, április 12. Pelczmann Ernő 36 éves buda­pesti magántisztviselő évekig ud­varolt Vajda Anna 37 éves ve- zekényi (pozsonymegyei) varró­nőnek, akinek házasságot íb ígért és akitől nyolcmillió koronát fel­vett az »előlegei költségekre«. A vőlegény azonban minden sür­getésre csak húzta-h&iasztotta a házasságkötést; menyasszonya végre megúnta a dolgot és fel­jelentette Pelczmann Ernőt csa­lás és házasságszédelgés miatt. A budapesti kir. törvényszék csakhamar hat hőnapi börtönre ítélte Pelczmannt, akit irodai munkára, az egri kir. ügyészségi fogházba szállítottak. A leány mindezek után sem lett hűtlen, gyakran megláto­gatta volt vőlegényét; az egyik látogatás alkalmával Pelczmann újból megkérte Vajda Anna ke­zét és a leány igent mondott. Miután a kir. ügyészség en­gedélyt adott a házasságkötésre, Okolicsányi Imre alispán pedig felmentette a feleket a kihirde­tés kötelezettsége alól, Frank Tivadar városi tanácsos, anyá­dén kiadástól, vagyis a bor ön­magát adminisztrálná. A memorandum kifejti a kér­désnek technikai megoldását, majd egy másik, első pillanatra merész, de talán legpraktikusabb módozatot ajánl. E szerint a boritaladő teljes eltörlése után minden adminisztrációs nehéz­ség és költség nélkül kezelhető bortermelési adót vetnének ki, amely hektoliterenkint hét pen­gőt tehetne ki. Ez az összeg teljes egészében a bortermelési és értékesítési kérdések megol­dására lenne fordítandó. Ebből kaphatna az exportőr prémiu­mot. Ilyen termelési adó kivetése esetén azonban még egy rend­kívül érdekes mód kínálkozna a kivitel előmozdítására. Ki lehetne mondani azt, hogy minden ter­melő vagy hegyközség, stb., amely termelésének egyharma- dát külföldre szállította és azt megfelelően igazolni tudja, az egész bortermese után esedékes termelési adójától mentesül. így a kiszállított bor hat pengő döm- pinggel mehetne a külföldre, il­letően az itthon maradt két pen­gővel megkönnyebbülve keres­heti a belföldi piacot. Ezek a módozatok minden kereskedőt, de minden termelőt ia arra ösztönöznének, hogy az értékesítésbe minél intenziveb­ben belekapcsolódjanak. A ter­melő ée a kereskedő érdekeltsé­gek Kállay Miklós dr. főispán memorandumát nagy örömmel fogadták és értesülésünk szerint az illetékes körök is kimeritően foglalkoznak a memorandumban kifejtett megoldási tervekkel. könyvvezetőhelyettes szerdán délelőtt megjelent az egri kir. ügyészségi fogház gondnoki irodájában és foganatosította a polgári házasságkötést, ame­lyen a vőlegény darőc rabru­hában a menyasszony pedig egyszerű utcai öltözékben jelent meg. Két fogházőrmester volt a két tanú: Mihalicza L'ijos és Dudás Ferenc. Az esküvő után tizenöt percig beszélgetett az új pár. Pelczmann Ernő május 4-én szabadul és mint nős ember is visszatér eredeti lakóhelyére, Budapestre. ■SflSIMMasmBBMHMHaWBSiaMM Az Írek a színpadon sem tűrik el papjaik gyalázását. Dublinban, a Lirie Theater egyik legutóbbi bemutató elő­adásán a hallgatóság soraiban felállott egy néző, aki méltat­lankodva tiltakozott a papgya- lázó színdarab ellen. Felszólalá­sát óriási tapsvihar és helyeslés követte, ezután pedig az egész közönség felállott helyéről és kivonult a színházból. Nyugdíjas közalkalma­zottak áttelepítése farmbérletekre. Budapestről jelenik: A külön­féle egyesületekbe tömörült nyugdíjasok vezetői már régen kísérleteznek, hogy a még mun­kabíró családos, főként a béke szerződés következtében állást vesztett nyugdíjas közalkalma­zottakat egyes termelési ágak­nál elhelyezzék. Ezek a kísérle­tek ciak részleges eredménnyel jártak, aminek az általános gaz­dasági helyzet volt az oka. Újabban egy igen érdekes tervezetet dolgoztak ki maguk a nyugdíjasok. Az eddig tömörült mintegy 200—300 nyugdíjas az államtól tíz évi lakbérének tő­késítését kéri, az igy kifizetendő összegből kisközép farmtelepe­ket akarnak bérelni, ott gyü­mölcs és h^szonfa nevelésével, nemesített baromfi és házinyul tenyésztésével akarnak foglal­kozni. Az egyes farmokra huszas cso­portokban telepednének le a szövetkezetbe tömörült nyugdí­jasok, elsőrendű gazdasági szak­ember vezetésével közös alapon maguk-végezte munkával akar­ják a gazdaságokat vezetni, a különféle házi iparokkal foglal­kozni, selyemhernyőtenyésztést, gyümölcskonzerválást, községi, illetve a járási mentő- és tűz­oltószolgálat ellátását stb. foly­tatni. Farmtelepek céljaira már ed­dig is több község, várói és más közület ajánlott fel terüle­tet és a mozgalom mindenütt osztatlan elismeréssel találkozik. A szövetkezet az egyes farm­telepek tagjainak a közös gaz­dálkodásból eredő jövedelmen kívül lakást, saját célra szolgáló konyhakertet, tehenet, Bertést és baromficsaládot ad ki, úgyhogy az üzemnek a megkezdése teöny- nyebb legyen. A szövetkezet az Országos Központi Hitelszövet­kezet kebelében és a Köztiszt­viselők Fogyasztási Szövetkeze­tével kapcsolatban mint »Nyug­díjas közalkalmazottak telepí­tési szövetkezete« működik, Bu­dapest, Kecskeméti-utca 13. az. alatt. A felsőbb mezőgazdasági oktatás ügye. Az OMGE újólag állást fog­lalt a felsőbb mezőgazdasági oktatás ügyében. Előterjesztésé­ben hangsúlyozza, hogy ha az úgynevezett felsőbb mezőgazda­sági iskolák a kultuszminiszter hatásköre alá fognak tartozni, akkor ezeknek külön szakisko­lai jellegét fel kell adni és ne­vükben is kifejezésre juttatni, hogy azok mezőgazdasági irá­nyú polgári iskolák. Ha azonban ezen iskolák ténylegesen gazda­képző iskolák lesznek, akkor azoknak feltétlenül a földmive- lésügyi miniszter hatásköre aiá kell tartozniok, mert a céltuda­tos és sikeres szakoktatásügyi politika ciak akkor érvényesül­het, ha az egész mezőgazdasági szakoktatásügyi szervezet a föld- mivelésügyi miniszter egységes irányítása alatt marad. Házasságkötés az egri kir. ügyészségi fogházban Pelczmann Ernő feleségül vette Vajda Annát, aki csalásért és hazasságszédelgésért elitéltette.

Next

/
Thumbnails
Contents