Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-12 / 86. szám
Á R Ä 16 FILLÉR L 1928 APR 13 Előfizetési díj postai szállítással: egij hónapra 5 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 23 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatali Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. év/. 86. szám ♦ Csütörtök # Eger, 1928. április 12. A ponyva inváziója. A ponyva ! ... Talán sohasem volt aktuálisabb ez a kérdés, mint épen ma. Ami azelőtt vicclapok témája és a cselédszobák vidékeinek kedvelt beszédtárgya volt, ma már kulturális, «ót tár- sadbimi problémává súlyosodat!. Fertőz és demoralizál. És gyilkol is... Tizenháiom éves gyermekek csoporvja fosztogató körútra indul s kezükben a kolportázs regény. A ponyva... Éa villanő gyermekszemükben vér- színű lángok élnek. . . Húszéves űrileány harakirit végez önmagán, hiszen olvasmányának hőse is így cselekedett. . . Gyilkosságok éa »nagystílű« gaztettek szaga terjeng a levegőben, amit a nyomtatott betű szennycsatornái lehelnek ki magukból. Mi ez ? Tömeghisztéria vagy múló divatszédület csupán ? A mai ember feldúlt pszihéjőben rejlik az oka, vagy csak lelkiismeretlen kiadók spekulációjában ? Miféle ismeretlen hatalom pöffeszkedik itt, amely jogot ad a rémregénynek, hogy a szalonok asztalaira is kitűzhesse ka- lózlobogőját ? És hogy karül a könyvtárszobák polcaira, az értékes olvasáshoz szokott, belső- életet élő emberek szívébe ? . . . Nehéz volna megadni a választ. Talán a negyháború visszajáró lelke kísért még, amely a betűn keresztül plántálja belénk újra a visszajáró véres izgalmak mámorát. És kókler szellemidézők verik hozzá a nagydobot, az üzlet és az ostobaság nevében. Az ízlés végeladást rendez. Felszámol és kiárűsít. Plakátok ordítják ezt és a könyvesboltok kirakatai, amelyekben árván és szégyenkezve húzódik meg a Gondolat, a dicső Giccs árnyékában. Árván és tehetetlenül. Megverten. Kitaszítva... A lelkidefektek korát éljük. Hozzászoktunk a vállvonogatás- boz és arcunkba vésődött a közöny. Dz itt mégis meg kell ál- lanunk egy pillanatra. Itt betegágyon fekszik minden, amit évtizedeken át kínnal, verejtékkel és fanatikus szeretettel csókolt életre egy maroknyi magyar csapat. írók, tudósok és művészek hada. A magyar könyv, a magyar folyóirat, maga a magyar szellemi élet terült el ezen a ti- táni betegágyon, vergődő testén a krajcáros szenzációk bacilusai- val. A ponyva divat lett, épűgy mint a néger tánc és saxofon, a ruhátlan test, ez öngyilkosság s a becstelenség. Szerencsére a divat élete múlandó, de az ember lelkében levő vágy a tartós szépségek után erősebb s ki fogja taszítani magából a szeszélyt, a szennyes élvezetet s a miazmát,.. A miniszteriális bizottság a római katolikus iskolák fenntartására felvett összegeket törölte több • hevesmegyei község költségvetéséből A vármegyei tanfelügyelő javaslatára a közigazgatási bizottság feliratban kéri a minisztertől a fontos kérdés tisztázását Eger, április 11. Rusztek Károly, Heves vármegye kir. tanfelügyelője a vármegye közigazgatási bizottságának ülésén az alábbi jelentést tette: — A mull hó folyamán a he vetvármegyei községek költségvetésének felülvizsgálására a bel- ügy- és a pénzügyminizztőriu- mok részéről kiküldött bizottság a községi költségvetések felülvizsgálata rendjén minden olyan község költségvetéséből, amelynek községi pőtadőja az 50 százalékot meghaladta, a rém. kath. felekezeti iskolák fenntartásira felvett összegeket törölte. — Törölte azon a címen, hogy a községek csak jogosítva vannak a felekezeti elemi iskolák segélyezésére, de ezt a jogukat a Községek csak abban az esetben gyakorolhatják, ha a segélyezést az 50 százalékos községi pőtadő keretein beiül eszközölhetik, illetve a felekezeti iskolák fenntartásához csak akkora összegű fenntartási segéllyel járulhatnak hozzá a községek, amennyit a községi közigazgatási terhek beállítása után az 50 százalékos községi pótadóból fedezni képesek. — Mivel a miniszteri bizottság eljárása az 1868: XXXVIII. évi népoktatási törvény vonatkozó rendelkezéseivel ellenkezik és mivel ezáltal vármegyénk felekezeti népiskoláinak 80 százaléka jogos fenntartási kötelezett Bégé vonatott kétségbe, javasolom, a tekintetes közigazgatási bizottságnak, hogy ezen ügyben a vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz megfelelő felterjesztést tenni szíveskedjék. — Az 1868: XXXVIII. t.c. alapján ugyanis a községek részint kötelezve, részint jogosítva vannak arra, hogy hitfelekezeti iskolákat segélyezzenek, illetve tartsanak fenn. Kötelezve lehetnek a községek népiskolák fenntartására, illetve segélyezésére a canonica visitatio és az 1868: év előtti gyakorlat alapján. A népoktatási alaptörvény hatályba léptekor ugyanis minden olyan községnek, amely valamely felekezeti iskolát a közcég jövedelmeiből tartott fenn, illetve segélyezett, nyilatkoznia kellett aziránt, hogy ezt a gyakorlatot kivánja-e továbbra is folytatni, vagy pedig községi iskolát állít fel. Ha a község a régi gyakorist fenntartásához való ragaszkodását mondotta ki, a hitfelekezeti isholák fenntartási kötelezettsége a község terhe maradi. Heves vármegyének csaknem valamennyi tiszta katolikus községe az 1868: 38. t. c. életbe lépte előtti gyakorlat fenntartásához ragaszkodott. Ez alapon habár a község jövedelmeiből tartatnak fenn ezen iskoláit, megmaradtak felekezeti jellegűeknek. Vármegyénkben tehát a községek leg* többjében a felekezeti iskolának törvényes kötelezettség címén fenntartója a közcég. És mert a község kötelezett iskolafenntartó, az ezzel járó terheknes a község költség vetőiéből részben, vagy egészben való törlése nem engedhető meg. — Hogy a községeknek ezen régi gyakorlat, vagy szerződéses kötelezettség jogcímén fennálló kötelezettségüknek eleget kell tenniök, az nem kétséges, de, hogy eleget tehessenek, szükséges a kötelezettségekkel járó terhek költség vetési beállításának további megengedése. Ez irányban javasolom, elsősorban a tekintetes közigazgatási bizottság eljárását. Másodsorban pedig kénytelen vagyok jelentést tenni az eljárás rendjén állítólag kiadott azon utasításról, amely szerint a képviselőtestületek a közigazgatási bizottságnak Iskola- fejlesztési rendelkezéseit nem tartoznak teljesíteni, s ha nincs rá mód, — megtagadhatják. — Bizottságunk az iskola- fejlesztések iránt mindenkor törvényes alap, törvény biztosította joga és kötelessége alapján intézkedett. A hozott határozatok szabályszerű megfelebbezésére utasíthatók az érdekeltek, de a rendelkezések megtagadására való biztatást — ha csakugyan megtörtént volna ! — úgy vélem, a tekintetes közigazgatási bizottság sző nélkül nem hagyhatja és a netán megtörtént ilyen utasítás visszavonását joggal elvárhatja. Dr. Hedry Lőrinc főispán: A A tanfelügyelő űr javaslatábauil M voltaképpen egy elvi kérdés' ] foglaltatik és fontos, hogy ezt 'J ^ az elvi kérdést fölvessük éa tisztáztassék, miként óhajtja tehát a minisztérium teljesítetni a községekben a felekezeti iskolák fejlesztését, ha a miniezte- riális bizottság az 50 százalékos pőtadő kereteit meghaladd iskola- terheket kiemeli a költségvetésből. Ami pedig a miniszteriális bizottság egyik tagjának a tan- felügyelő úr által említett kije lentésát illeti, az nem hatóságnak, hanem magán személynek kijelentése és nem lehet irányadó a községekre. Ajánlom magam is, hogy fogadjuk el a javallatot. Plósz István: Nemcsak az iskolaügy terén, hanem másütt is vannak tisztázásra váró kérdések. Sok aldabrői gazdának például Egerszóláton is van birtoka és a birtokaik után az egerszőláti parochia fenntartásához is tartoznak hozzájárulni. Dutkay Pál: Vannak nagy uradalmak, amelyek a birtokaik után minden községben fizetnek hozzájárulást. Kivánatos-e, hogy ez ne történjék meg? A bizottság ezután egyhangúlag elfogadta Rusztek tanfelügyelő javaslatát. Heves vármegyében hetvenöt százalék az adóhátralék. Eger, április 11. Heves vármegye közigazgatási bizottságának keddi ülésén Magyarig Pál miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatő többek között a következőket jelentette: Múlt évi hátralék: 2.333.011 P. Folyó évi előírás: 3.855.531 P. A tartozás főösszege: 6.191.642P. Befizettetett 1928-ban: 814.987 P. Az esedékes hátralék: 2.478.375 pengő. Az esedékes hátralék százalékban: 75°/#. Az adókivetési munkálatok a házadóra vonatkozólag befejezést nyertek, az átalánoa kereseti, jövedelem és vagyonadó kivetési munkálatai pedig folyamatban vannak.
