Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-03-30 / 74. szám

/ Előfizetési di) postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 23 fillér. <► ÄRÄ 16 FILLÉR AA^in tyjn rafaaJn. UHUDCMCeiMB Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. GRBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP # Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 74. szám, ♦ Péntek ♦ Eger, 1928. március 30. Rövid időn belül lemond a jugoszláv kormány. Belgrad, március 29. A kormány helyzetét illetőleg politikai körökben általános az a felfogás, hogy a kormány a leg­szükségesebb törvények és ja­vaslatok letárgyalása után kény­telen lesz távozni. A belgrádi szerb sajtő egy széleskörű kon­centrációban látja megvalósulni a kérdés megoldását, amelyben a horvátok is részt vennének. Az olasz minisztertanács jóvá­hagyta a Magyarországgal kötött egyezményeket Róma, márc. 29. (Stefani.) Az olasz miniszter- tanács jóváhagyta a magyar és olasz királyság között 1927 már­cius 10-én egyes pénzügyi kér­dések barátságos rendezéséről kötött római egyezményt, vala­mint az olasz külügyminiszter és a magyar követ között ugyan­akkor kicserélt jegyzékek vég­rehajtására vonatkozó törvény- dekrétumot. A buffalói magyarok akciót indítottak a békerevizió érdekében BuffalÓből jelentik: A Kossuth zarándokok kedden reggel meg­tekintették a Nisgara-vízesést. A A látogatás idejében erősen ha­vazott. Útjukat tovább folytatva, délután érkeztek meg Buffalóba, ahol a városházán a polgármes­ter köszöntötte őket szívélyes szavakkal. Este a Statler-szállő- ban a város vendégei voltak. A lakomán mintegy nyolCBzázan vettek részt. A buffalói magyar kolónia határozati javaslatot fo­gadott el, amelyben azt a kér­dést intézik — mint az Egyesült Államok polgárai — a kongresz­szushoz, hogy hajlandó-e felemelni szavát Ma­gyarország érdekében és hajlandó-e előmozdítani, hogy Magyarországnak igazságot szol­gáltassanak ? Itt említjük meg, hogy a bos­toni Christian Science Monitor a newyorki Kossuth-szobor le­leplezése alkalmából lelkes han­gú vezércikkben emlékezett meg Kossuth Lajosról és a mostani ünnepségekről megállapította, hogy azok Magyarországnak végleg megszerezték Amerika barátságát. „Románia a legbetegebb országa Európának“ Dolgozni és remélni! Magyarország nagy barátjától, Rothermere lordtól újabb üzenet érkezett. Azt tanácsolja a ma­gyar népnek, hogy dolgozzon és reméljen, mert az igazság már megkezdte a maga diadalmas út­ját s egyre több jel bizonyítja, hogy a magyar reménység nem hiú reménység; Magyarország előbb, vagy utóbb visszakapja azokat a magyarlakta területe­ket, amelyek most idegen ura­lom alatt állnak. Az a szörnyű hazugság, amely magát trianoni békének nevezi, most kezd a világ höztudatába felszívódni, most kezd gyökere­sen megváltozni ez egész világ közvéleménye Magyarország ja­vára. így látja ezt lord Rother­mere s mi magunk is így látjuk, bár még mindig a bajok ezrei tornyosulnak fejünk fölé. Tölünk megtagadták az élethez való jo­got s ahol elveszik az élet elemi szükségleteit, ott az elégedetlen­ség, a gyűlölet és nyugtalanság magvei vannak elvetve. Pedig: > a történelem logikáját és a legelemibb törvényeket szegi meg, az örök érvényességű rendet za­var meg« — jelentette ki lord Rothermere. Kell-e bizonyítanunk, hogy a magyar nemzettel mikor Tria­non szégyenét aláíratták a történelem logikája a legezör- nyübb arculcsapást szenvedte? Ezer esztendő óta éi itt ez a nemzet a Duna medencéjében s mindenkoron Európa békéjét és a nyugati kereszténységei védte. Lord Rothermere megdöbbent azon, hogy egy nép, amely ilyen szolgálatokat tett más nagyobb ás boldogabb orzzágoknak, a szörnyű megaláztatásnak abba az állapotába kerülhetett, amely­nek csak egy rövid összefogla­lása lehet: Trianon! Amíg más nagy országok időt kaptak a magyarság heroikus harcai foly­tán arra, hogy megvessék azo­kat az alapokat, amelyek ma a világ első nemzetei közé emelik őket, addig megcsonkították ezt az ősi országot s ezzel végered­ményben saját maguk alatt is vágták a fát. Mert naiv álom volna azt gondolni, hogy a bol- sevizmus veszedelme megszűnt Európában és ha a bolsevista rendszer hanyatlásának jeleit is látjuk Oroszországban, mégis arra lehetünk elkészülve, hogy éppen végkétségbeeséaében fog a leghazárdabb eszközökhöz folya­modni. Vájjon az a Románia, az a Csehszlovákia, amelyeket a győz­tes államok akarata teremtett, a maguk nem éppen dicsérendő tu­lajdonságaikkal fognak-e olyan erős bástyát képezni szükség ese­tén, mint amilyent egy ép Magyar- ország képezhetne? lorga lesújtó kijelentései Bukarest, március 29. Jorga egyetemi tanár, a nem­zeti párt elnöke, aki Milanóban, Spanyolországban, Portugáliá­ban és Pántban az egyetemeken előadásokat tartott, szerdán visz- szaérbezett Bukarestbe. Jorga az Adeverul munkatársa előtt nyilatkozott a romániai politikai helyzetről. Kijelentette, hogy a volt trónörökös személyéhez ez- időszerint nem lehet reménye­ket fűzni. Az a hir, hogy Pá­ntban találkozott a volt trón­örökössel, nem felel meg a való­ságnak. Franciaországban és Spanyolországban azt hiszik, hegy Károly vissza akar és visz- sza fog térai hazájába. a külföld vélsményéröl. Függetlenül a herceg iránti érzelmektől, egyelőre kizártnak kell tekinteni visszatérését. — Nyugateurőpában mindenütt azt hiszik, hogy Romániában rette­netes harcok dúlnak egy min­denre képes zsarnoki rendszer és egy forradalmi párt között, amely semmiféle eszköztől nem riad vissza. A külföldi közvélemény azt sem tartja lehetetlennek, hogy Ro­mániát rövidesen feldarabolják. Az olasz lapok, különösen a Camera della Sera, a Giornale di Popolo és a Secolo, azt írják, hogy Románia a legbetegebb országa Eerópában. A külföldi kölcsönre a mai viszonyok között nem lehet szá­mítani. Jugoszlávia félelme a bekerítés politikájától. Belgrádből jelentik: Belgrádi politikai körökben úgy tudják, hogy a román kormány vám­egyezményt fog kötni Albániá­val. Ez a hir jugoszláv politi­kai körökben idegességet keltett, mert ezt ismét egy további lé­pésnek tartják Jugoszlávia be­kerítésére. A bolgár-szerb viszony. Szófiából jelentik: Burov bol­gár külügyminiszter és Marko■ vies szerb külügyminiszter genfi találkozásával kapcsolatban a lapok szőváteszik a bolgár- szerb viszonyt, amely szerintük határozottan faszült. A kőt kül­ügyminiszter találkozásától re­mélik a két ország közti viszony javulását. Rosszalják, hogy a bolgárok minden alkalmat fel- kasználnrk «arra, bnfy » szer­biai macedónok sorsát, akiket bolgár kisebbségnek tekintenek a bolgárok, felszínre hozzák, amint azt legutóbb a Népszövet­ségnél is tették. A munkásság nyomora Kolozsvárott. Kolozsvárról jelentik: Romániá­ban, de különösen Kolozsvárott, a munkásság óriási nyomorban van. A munaanélküliség napről- napra fokozódik és a szakszer­vezeti alapok csőd előtt állanak. A múlt év folyamán egyedül a nyomdász szakszervezet 4,930.000 lei munkanélküli segélyt osztott ki, Ország-Világ. — A Magyar írónők Köre dísz- tagjává választotta gróf Appo- nyi Albertet, Apponyi Albertnő grófnőt, Rákosi Jeuöt és Berze- viczy Albertet. — Erdélyi Aladár országgyű­lési képviselő lemondott a Nem­zeti Hitelintézet igazgatóság! tagságáról. — Forgách Anna szülei elhatá­rozták, hogy leányuk holttestét hazahosatják. Meg.zererezték az ehhez szükséges engedélyeket és Millstadba utaztak, ahol ma délben exhumálják a holttestet. — Borsodmegye kétszáznegyven budapesti gyermeket nyaraltat. — Szolnokon hatalmas fürdőt létesítenek a négyféle vízréte- gén Őt 900 méter mélységből fel­törő 50 fokos meleg gyógyító vízzel.

Next

/
Thumbnails
Contents