Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-03-29 / 73. szám

I 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. március 29. mft -----— miMiminiMBBiiB—mhiiiiiiíiiwii iiin«MiBiiiiiii)iHiiiiiiwiMMMi~HMririrwr) a**™ S erédi Jusztinián bíboros, hercegprímás vezeti a magyarok nemzeti zarándoklatát Rómába ós Lorettoba A zarándoklás április 29.-én indul, jelentkezni az Országos Katolikus Szövetségnél április 16-ig lehet. Dússewffy Aurél gróf halála. Budapest, március 28. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Dessewffy Aurél gróf országbíró, a főrendiház volt elnöke, ma dél­ben féltizenegy órakor, 83 éve# borában meghalt. * Dessewffy Aurél gróf 1846-ban született Budapesten. Jogi tanul­mányait Pozsonyban végezte. Külföldi tanulmányutjáről haza­térve Szabolcsmegye szolgála­tába lépett mint vármegyei al­jegyző. Majd kilenc éven át or­szággyűlési képviselő volt. 1906- ban a főrendiház elnöke lelt. 1916-ban IV. Károly király a koronázása alkalmából ország* -bírónak nevezte ki. Az elhunyt ^ 'számos magas kitüntetésben ré­szesült. Belső titkos tanácsos volt, az aranygyapjaa rend lo­vagja és a Lipőt-rend nagyke- resztese. A magyar válogatott labdarugó csapat ma délben érkezett haza Rómából. Budapest, március 28. Szerdán délben érkeztek meg a válogatott magyar labdarugó játékosok Rómából. A sokszáz- főnyi közönség kedves fogadta­tásban részesítette a kitűnő csa­patot. A játékosok csaknem va­lamennyien meg vannak sebe­sülve. Bukovinák sebes a szája és hiányzik két foga. Elmondják, hogy az olaszok a verseny má­sodik felében rendkívül hevesen támadtak. ®KB^3CmíSI3R«.‘5S«!®*!ii’58E3ran;aiaS3W Románia fegyverkezése. Kolozsvárról jelentik: Lupu közmunkaügyi és népjóléti mi­niszter körrendeletileg felszólí­totta a munkaügyi inspektoro­kat, hogy a munkásvezetök ut­ján bírják rá a munkásokat arra, hogy április 8 án műked­velő előadásokat rendezzenek és az azokon befolyó tisztajöva- delmet hadirepülőgépek készíté­sére ajándékozzák, továbbá, hogy ugyanezen célra a mun­kásság áldozza fel heti munka­béréből két órai tiszta jövedel­mét is. Budapest, március 28. Örömmel vette tudomásul a magyar nemzet, hogy Őszentsége XI. Pius pápa Serédi Jusztinián bencésrendi szerzetest övezte bí­borral és nevezte ki Magyar- ország hercegprímásává. A ma­gyarok most április 29.-én az ö vezetésével útnak indulnak za­rándokában az örökvárosba, hogy elmenjenek Szent Péter sírjához, megköszönjék az Isten­nek, hogy újból főpásztort adott ennek az országnak és hódolat- teljes kihallgatáson jelenjenek meg elsőízben a megyar bíbo­rossal a Vatikánban XI. Pius pápa előtt. Serédi Jusztinián bíboros Ma­gyarország hercegprímásénak főpásztori vezetésével és fővédfl- sőgével az Országos Katolikus Szövetség nagyszabású nemzeti zarándoklóét rendez Rómába és Lorettoba, amely április 25-én indul Buda­pestről. A szövetség gondoskodik az utazásról, az ellátásról, a szak­szerű vezetésről. Rómában a pápai kihallgatás előtt a bíboros hercegprímás a Szent Péter ba­zilikában magyar zarándokok részére ünnepi szentmisét poo- tifikál. Akik akarnak, azok ki­A karitativ valorizáció ügyé­ben értekezlet volt a pénzügy­minisztériumban, amelyen az ér­dekelt miniszterek és államtit­károk vettek részt és megálla­podtak a tönkrejutott badiköl- csönkötvény-tulajdonosok meg­segítésének módozataiban. Esze­rint azok a hadikölcsönjegyzők, akik legalább tízezer korona- rándulhatnak Nápolyba, Pom- péibe, Sorentob8, Capri szigetére. Rómából Lorettoba utaznak a zarándokok, ahonnan Bolognába folytatják útjukat, útközben az Adriai tenger nyugati partjain robog végig a zarándokok vo­nata. Velencében, a világ leg­szebb városában két napot töl­tenek a zarándokok. Innen ki­rándulnak a Lidora. A zarándo­kokat vivő vonat május 12-én délelőtt érkezik vissza Buda­pestre. Minden zarándoknak Európára kiállított útlevélre van szüksége, amelyet mindenki maga szerez be ez illetékes hatóságoknál, ezt beküldi az Országos Katolikus Szövetség irodájába, Budapast IV. Feretidek-íere 7., III. lépcső I, emelet 8., ahol az arra szük­séges vízumokat megszerzik. A 14 napos utazás részvételi dija í III. osztályon 310 pengő, II. oaz- 1 tályon 470 pengő, I. osztályon I 700 pengő, III/b osztályon 210 | pengő ebben az összegben azon­ban az ellátás nem foglaltatik benne. Jelentkezni legkésőbb április 16-ig lehet a zarándok-, látra az Országos Katolikus Szövetség központi irodájában (Budapest, IV., Ferenciek-tere 7. III. lőpcjő, I. emelet, 8) névértékű címlet tulajdonosai s papírjaikat nosztrifikálták és ezenkívül havi összjövedelmük 100 pengőt meg nem halad, a népjőléti minisztertől kérelmez­heti kaegélyezésüket. A segélye­zés mértéke évi 200—600 pengő; a segélyeket mindaddig folyó­sítják, amíg a költségvetésbe megfelelő összeget nem vesznek fel a karitatív valorizációra. Ugyanígy segélyezik azokat az árvákat ia, akiknek pénzét an­nak idején hadikölciöaökbe fek­tették. Ezek az elvi megállapo­dások a valorizációs törvényja­vaslatba kerülnek, amelynek el­fogadása után júniutban már meg is kezdheti a kormány a tönkrejutott hadikölcsönkötvény- tulajdonosok megsegítését. HBflS A Katholikus Nép­szövetség gyűlése Mezötítrkányon. Mezőtárkány kaiolikus népe már a háború előtti években is élénken részt vett a Katolikus Népszövetség munkájában, a háborús évek ezt a munkát is félbeszakították do a számban megfogyatkozott régi gárda vá­gya teljesült amikor múlt vasár­nap Hetényi Gyula dr. plébános kezdeményezésére a megyei szer­vező bizottság propaganda ülést tartott. A kis számú, de lelkes hallgatóság előtt lefolyt ülést Hetényi Gyula dr. plébános nyi­totta meg, majd Csepela Lajos dr. esperes plébános nagyhatású beszédében világította meg az újabb népszövetségi munka szük­ségességét. Schönvitzky Bertalan egri jogakadémiai tanár beszéde után Erdélyi Ferenc a község uj népszerű jegyzője lelkes sza­vai zárták be a gyűlést. A lengyelek tiltakoznak a román kisebbségi politika ellen. Varsóból jelentik: Abból az al­kalomból, bogy Csernovitz egyet­len tanítóképzőjét beszüntették, a varsói lapok éles támadást intéznek Románia kisebbségi po­litikája ellen. Ejpanaszolják a a romániai lengyel kisebbség el­nyomását, a hecsukot iskolákat és a földreformot, amelyet főleg a kisebbségek ellen éleztek ki, A katolikus lakosság elnyomása kezd tűrhetetlenné válni - olyannyira, hogy ez a helyzet előbb-utűbb zavargásokhoz vezet. — Elkészült az első oceánjárő utasszállító repülőgép Németor­szágban. 25 utas fér el a repü­lőgépen, amely a légi járómű­vek legmodernebb típusa. 200 pengő segélyt kapnak a tönkrement hadikölcsön- tulajdonosok Amerika—Franciaország > —Magyarország! Paris, március . . . Rengeteget oivaiunk odahaza arról, hogy a külföld nem ismer bennünket eléggé. Borzadva me­sélünk arról, hogy összetévesz­tenek bennünket Ausztriával, — aminek szerintem valami kis lo­gikája van, hogy mást ne em­lítsek Magyarország pénzén a következő magyar diákok élnek kint Párisban: Wimpfner, Kra­mer, Hültl, Dharmant, Burg- hardt, Roczner, Schmidt, Gerst• ner, Wents\h. ; én elhiszem ezek­ró), hogy jobb magyarok mint amilyen én vagyok, de tessék ezt elhitetni a franciákkal — hogy a hongrois és ungar sza­vakra a csikóst, paprikát, ci­gányt és a pusztát kezdik em­legetni, mig a Magyar Tudomá­nyos Akadémiáról, Ganz Danu­bius gépgyáráról, a Jőzsef-mü- egyetemről vagy a budai várról mélységesen hallgatnak. , Nem tudom, megvigasztal- e bennünket az az eszmefuttatás, amelyet Robert Duponey tanár adott az Alliance Francaise egyik előadásán. Az érdemes francia amerikai útjáról beszélt. Egy kis amerikai városban Latnadé asszonyság fogadójá­ban szállt meg s a barátságos tulajdonosnő kérdezösködésére elmondta, hogy ő francia ■ ta­nulmány-útra jött Amerikába. A jő asszony szájából erre megeredt a sző. Jő is lesz bi­zony azoknak a facipős fran­ciáknak egy kis amerikai kul­túrát tanulni, hiszen a selyem hernyó tenyésztésen kívül a pásztorkodáshoz értenek cask. Nem is érti, honnan veszik azt a sok kenyeret azon a kietlen francia síkságon, ahol csupa le­gelő az egész határ. Nagyon csodálkozik azon is, hogy a ta­nár úr milyen jól van öltözve • észre sem venni rajta azt, hogy I nem szokott hozzá a meleg étel­hez é* az emberekkel való érint­kezéshez. A tanár úr levonta a konzek­venciákat az amerikai iskolák­ról és elnézett este a színházba. Éppen valami vígjátékot ad­tait, amelyben egy francia is szerepelt. Ezt a szirént megkü­lönböztetésül a rendes emberek­től, megfelelően maszkírozták. III. Napoleoo-szakáU ragasztot­tak neki; fekete redingot volt rajta; nadrágja bő és lötyögős­re szabott s cilindert hordott a fejőn, Gomblyukába vörös sza­lagot tűztek b miden harmadik szava szilvuplé, vagy merszi volt. Elszörnyedve mesélte ezeket a tanár úr s nem gondolt arra, hogy az népe azt hiszi, hogy mi még sátrakban lakunk s nyereg alatt puhítjuk a húst. Némi kárörömet éreztem hát akkor, midőn hazafelé menet azon gondolkoztam, hogy mi­lyen felületes is francia. Az amerikaitői megköveteli, hogy ismerje az ő országát, de ő meg sem mozdítja a kisujját sem azért, hogy megismerje más né­pek hazát. Nagy kárörvendező- sem közben azouban elfeledkez­tem arról, hogy nálunk is van­nak olyan emberek, akik a vé­geláthatatlan préda pusztáinak látják a vad nyugatot, ahol a cowboyok és indiánok versenyt Dyargalásznab; Kaliforniát spa­nyolokkal népesítik be, akik aranymosáson és Carmen ének­lésén kívül semmi egyebet nem csinálnak. Az igazság pádig ott van. hogy begubőzott Diogenesek fer­de tükörből látják a világot. Már pedig nálunk igen sok a Diogenes, akik lustaságból és nem szerénységből vonulnak bo- roshordőjuk hűs árnyékába s igen kevés a Perikies, Leonidás, Miltiades, akik pedig szintén él­tek valaha Hellas földjén és ta­lán több volt belőlük, mint a diogenesekből. Bárány István.

Next

/
Thumbnails
Contents