Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-27 / 71. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér.« Arh 16 FILLÉB L'tn í 4/1 *x </1 L Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKÄI NÄPILÄP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. év/. 71. szám Kedd Eger, 1928. március 27. Nemzeti politika. Irta: Perlaki György. A műit század tzabadságharcai nemciak a politikai, hanem a köz- gazdasági életben is lényeges változást idéztek elő. A szabadság eszméje a gazdasági életben is teljes mértékben érvényesült. A törvényhozások ledöntötték mindazokat sz akadályokat, amelyek a ezabadverseny útjában állottak, úgy, hogy mindig jobban érvényesült az az elv, hogy az erősebbnek jogában áll felfalni a gyengébbet. Az önzésre hajlamos ember élt is a szabadverseny által reáruházott jogával. Nem törődött embertársainak sorsával, az etika szabályait félretéve, kíméletlenül keresztülgázolt mindenkin, aki útjában állott, vagy akiről azt hitte, hogy hasznát csökkenteni akarja. Az önálló kisegzisz- tenciáknak tömegei pusztúltak el a féktelen haicban. A liberá- lizmus nem volt tekintettel a társadalomra, fütyült a nemzeti érdekekre és nem bánta, ha a szabadverseny útjai elbukott kisemberek vérétől lesz is iszamos. A szabadverseny túlkapásai megszülték a visszahatást. Ma már nemcsak nálunk, hanem mindenütt a világon, a vezető politikusok azon gondolkodnak, hogy a szabadverseny kinövéseit milyen eszközökkel lehet lenyesni, a gyengébbet mily módon lehet az erőssel szemben megvédeni. A nemzeti politikának tehát a lényege az önálló, anyagilag gyengébb^polgárság erőteljes védelme. A polgárságnak önálló, anyagilag gyengébb, amint helytelenül mondják, kispolgári rétegét kis vagyona, tőkéje, műhelye, földecskéje, önállósága, szóval minden, ami az ember előtt szent, idekapcsolja, minden idegszála ehhez a nemzethez köti. A nagytőke nem ismer érzelmi motívumokat, nem ismer országhatárokat, előtte csak egy cél lebeg — a nagyobb haszon. Ezért nem tudott a nagytőke soha nemzed hivatásának magaslatára emelkedni. A tömegek ma már nemcsak nálunk, hanem mindenütt rájöttek arra, hogy a gazdasági életben a szabadság jelszavával csúfosan visszaéltek. Aki az igazságot keresi és azt akarja szolgálni, nem nézheti összetett kezekkel azt az egyenetlen harcot, amely a kis- és nagytőke közt folyik. A nagytőke hatalmával, szervezeteinek tökéletességével felvértezve áll a vártezetlen kisegzisztenciával szemben. Fel kell tehát vértezni a kisegyedeket is, ki kell építeni azokat az érdekképviseleteket, amelyek segítségével a gazdasági harcot igazságosabbá tehetjük. Az Urak Kongregációjának vasárnapi műsoros délutánja Kriston Endre, Haller István és Breznay Imre beszéde Eger, március 26. Az egri közönség nBgy érdeklődése mellett rendezte meg vasárnap délután 9 órakor az Urak Kongregációja a ferences kultúr- ház fehértermében műsoros délutánját. Az érdeklődők soraiben ott voltak Haller István, városunk országgyűlési képviselője, Kriston Endre püspök, Trak Géza polgármester, Gálbory József törvényszéki elnök, Magyary Pál pénzügyigazgatő, Hegedűs Gyula kir. ítélőtáblái birő, Kegye Sándor nyug. pénzügyigazgatő, Várkonyi Rezső és dr. Liman Emil h. pénzügyigazgatők, Rin- gtlhann Béla műszaki főtanácsos, Jilek Károly ny. máv. főfelügyelő, dr. óriás Nándor, Misik László dr. jogtanárok, Hoffmann János kir. tvszéki bíró, Steiner Károly ny. ezredes, vitéz Veszprémy De zső leánygimnáziumi igazgató, dr. Csanády László tanítőképző- intézeti igazgató, P.Osiat/Oiwsld ferences házfőnök, dr. Vízy Miklós pápai kamarás, érseki titkár, dr. Lukács Gyula és dr. Búzás Endre vm. másodfőjegyzők, stb. A megnyitó beszédet Kriston Endre püspök mondotta. A liturgikus mozgalom térhódításairól, a hívők és a szent cselekmények összeforráeáró), az oltár és a templom padsorai között tátongó űr kitöltéséről, áthidalásáról beszélt lelkes szavakkal, azután a kongregáció kiváló prefektusának, Breznay Imrének ajánlott fel egy, a hívők számára készült, kézi misekönyvet, azzal a kéréssel, hogy legyen buzgó hirdetője, propagálója a nemes ügynek, majd Haller István üdvözlésével megnyitotta a műsoros délutánt. Vargha Imre, a Budapesti Városi Színház kiváló baritonistája a > Bajazzo« operából énekelte a proiőgot és az Igló város, Rab Erdélyországban, Legenda c. műdalokat, Meiszner Imre főszékesegyházi karnagy kellemesen beolvadó zongorakísérete mellett. A tehetséges énekművész hatalmas, színes, értékes hangjával nagy és őszinte sikert aratott. Nagy tapsvihar közepette lépett az emelvényre a műsoros délután ünnepi szónoka, Eger országgyűlési képviselője, Haller István V, miniszter. Impozáns, érdekes beszédében világos okfejtéssel mutatott rá a katolicizmus ellen irányuló aknamunkára. — A katolikus vallást — mondotta többek között — sokszor megpróbálták leemelni az öt illető piedesztálről, ellenségei bizonyítani akarták, hogy ellene van a műveltségnek, megakadályozza a haladást, de amikor kísérleteik csődöt mondottak, új fegyvereket vettek elő, új érveket találtak, Nem támadták nyíltan ezentúl a katolicizmust, nem bizonyították haladásellenes mivoltát, mert úgy látták, hogy elvégzik és megnyerik a csatát a modern élet igényei, melyek be fogják bizonyítani, hogy a katolikus vallás oly tehertétele az életnek, melytől szabadulni kell. — Ha az ember életcélja: vagyonból, földi örömökből, fizikai jólétből megszerezni a lehető legnagyobb mennyiséget, ekkor a katolikus látni fogja, hogy őt a hite — mely megtilja a gyengék eltiprását, a lopást, csalást, és előáll pozitív paranoiáival, az emberszeretettel, — megakadályozza az érvényesülésben, gazdasági előrelő rése elé korlátokat állít, akkor a katolikus önszántából ledobja az erkölcsi, nehezéket és szabadulni igyekszik mozgását akadályozd bilincseitől. — így akarják harc nélkül a csatát megnyerni. Haller István ezután éles logikával sorakoztatta fel az ú harcmodor meddőségét elénk tár érveit és kézzelfogható mődon\ bizonyította a vallás ellentéteket kiegyenlítő, békítő, államokat, társadalmi rendet fenntartó erejét. Majd reátért a katolicizmus eszményi, kicsinyes tülekedéstől ment céljaira, amelyeket hogy elérhessünk, le kell pergetni a tapadő, súlyos földi sarat a lélek szárnyairól. Az óriási lelkesedéssel fogadott beszéd után Schwertetzky Irén zongoraművésznő aratott sok tapsot kellemes játékával. A szépen sikerült műsoros előadást breznay Imrének, a kongregáció prefektusának szavai zárták be. Az ő jól ismert, zamatos, magyaros veretű, gondolatokban, példákban, képekben gazdag beszéde, — amelyben köszönetét mondott Kriston Endre püspöknek, Haller Istvánnak, a közreműködő művészeknek és a közönségnek — méltó befejezése volt a tartalmas kultűrdélután- nak. (e. m.) Harangszentelés Mezőkövesden Felemelő ünnepség keretében szentelte fel Mezőkövesd három új harangját dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek Mezőkövesd, március 25. Mezőkövesdnek, a matyók jellegzetes fővárosának három új harangját szentelte fel vasárnap délelőtt dr. Szmrecsányi Lajos egri ércek. A főpásztori látogatás alkalmából ünnepi díszt öltött Mezőkövesd. A templomtéren hatalmas ünneplő tömeg várta az egyházfejedelmet. — Az érsek- föpásztor, udvari papságának kíséretében, automobilon érkezett Mezőkövesdre és a templomtéren összegyűl*, többezer főnyi hívősereghez buzdító beszédet intézett. Beszédében megemlékezett arról az örvendetes haladásról, amely Mezőkövesden az utóbbi évek folyamán tapasztalható volt: e derék matyó község kultúráját emelő gimnázium létesítésével, a bitéletet fokozó Jezsuita-rend idetelepítésével és legutóbb a leányiskolákat átvevő apácák idehelyezésével. Az érsek ezután csendes misét mondott, utána pedig a templomtéren díszes emelvényre helyezett három harangot megszentelte. A lélekemelő, magasztos szertartás befejezésével a főpásztor a harangok jelentőségéről szentbeszédet intézett a hívekhez, majd főpásztori áldását adta a hallgatóságra. Feledhetetlen emlék és minden jelenlevőnek lelkében eltorölhe- teilen kép marad az a látvány, amikor a derék matyók eokezer főnyi ünneplő tömege térdre- hullva, mély áhítattal fogadta a főpásztor áldását. Ezután a mezőkövesdi űj, 12 tantermes zárdaépületet látogatta meg dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek és délre visszatért Egerbe. ■BOMBE IRSIQaiKliaraiBSllSBBaES«] A Mártonffy ügy gyanúsítottja nagybeteg. Tudósítónk jelenti: Héber Sándor, a gyöngyösi Forgalmi Bank boconádi gazdaságának intézője, akit azzal gyanúsítottak, hogy az 5 fegyverének véletlen elsülése ölte meg a tragikus végű boconádi körvadászaton Mártonffy Lajos vármegyei árvaszéki elnököt, súlyosan megbetegedett. Héber Sándort Budapestre szállították kórházba, ahol operációt végeztek rajta. Állapota válságos.
