Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-20 / 65. szám
j 3<MS maasfmmmmamsmmmBmmmm Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára lő fillér, vasár- « nap 24 fillér. ♦ r v b ÄBA 16 FILLÉR T Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Br. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP # Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XLV. évf. 65. szám Kedd Eger, 1928. március 20. UtóhaDg a községek kongresszusához. Ina: Mayer János földmivelésQgyi miniszter. A községek kiküldötteinek márciusi első kongresszusa előreláthatólag nagy mértékbtn fogja Begiteni a falvak társadalmi és gazdasági fejlesztése kérdésének a megoldását. Ezen a kongresz- szuson ugyanis nemcsak & községek panaszkodó kiküldöttei ▼ettek részt, hanem a magyar gazdasági, társadalmi és politikai életnek számottevő képviselői is, akik azonban nemcsak a jóakarattá hallgatók szerepét játszották, de tartalmas felszólalásaikkal maguk is nagyban elősegítették, hogy a falufejlesztés problémái tisztázódjanak. A földmivelésügyi kormány már évek hosszú sora óta legfőbb programmpontjának tartja a falu gondozását, mert hiszen a falu problémája szoros összefüggésben van a mezőgazdasági fejlődés problémfijL val. Azonban & falvak tBlpraállítása, jobb soraba való helyezése nem kizárólag mezőgazdasági kérdés. Ha köz- ségfejlesztéeröl, a falusi lakosság mai mostoha gazdasági, társadalmi, de főleg kulturális helyzetének javításáról van sző, akkor itt egyformán négy szerepe van a közigazgatásnak, a pénzügyi tényezőknek, a kultúimoz- galmak irányítóinak, a közegészségügyek hívatott őreinek, de qsinüenekfelett magának a bajbajutott falmi társadalomnak. Csakis ezeknek közös, egyetértő munkája hozhat a bajokra orvoslást. Arra kérem tehát az első községi kongresszus minden egyes tényezőjét, hogy a megkezdett munkát ne hagyja abba. A kongresszus minden kiküldöttje érez-, ze magát apostolnak • iparkodjék elsősorban a falvak társadalmát a mai dermedtségéből felrázni, mert ha a falvak népe, mint egy szervezett tábor jelentkezik jogos kívánságával,azt nem tudja megtagadni semmi tényező. Remélem, nemsokára fölépülhet az ország fővárosában a községek háza is, amely állandóan figyelmeztetni fog mindenkit arra, hogy Magyarország jövő gazdasági és társadalmi fejlődéséhez föltétlenül szükség van a falu fokozottabb gondozására, szükség van különösen annak a nagy kulturális ellentétnek a kiküszöbölésére, ami a falusi és városi lakosság között bizonyos tekintetben még határozottan fennáll s ami legfőbb oka is volt annak, hogy a falu és város nem mint barátok, hanem inkább mint ellenségek állattak egymással szemben. Nyolcvanezer emberrel szorongatja a román kormányt Maniu Gyula Bukarestben Az ellenzéki pártok nagygyűlése lemondásra szólította fel a kormányt. Ezer tagú küldöttség vitte a regenspalotába a határozatot. Bukarest, március 19. A nemzeti par&szlpárt az ellenzéki pártokkal karöltve öt nagygyűlést tartott vasárnap Bukarestben. A nagygyűlésen 80000 ember vett részt a fővárosból és Románia különböző vidékeiről. A naggyűiés határozati javaslatban követelte a kormány lemondását ét azt, hogy Maniu Gyula bízassák mpg a kormány megalabítSsával.^JMdwt'M Gyulát este ezer tagú küldöttség kísérte a régenatanács palotájába, hogy átnyújtsa a határozatot. A kormány közölte Maniuval azt a kívánságát, hogy az ezertagú küldöttség nélkül adja át a határozatot. így a határozat átadása csak hétfőn történik meg. Utána ismét nagygyűlés lesz, amelyen Maniu közölni fogja a kormány akaratát. A nyolcvan- ezer ember addig nem megy szét, míg a válasz fölött is nem határoz. Három gyöngyösi sajtópör az egri törvényszék előtt Dr. Makrányi Gyula városi tanácsos, dr. Jesztrebényi Lajos gyöngyösi ügyvéd és Lenkey Lehel volt gyöngyösi fajvédő képviselőjelölt a főmagánvádlók. — Székely Jenő a „Gyöngyösi Lapok“ szerkesztője a vádlott. A kir. törvényszék a dr. Makrányi Gyula ügyében felmentette a vádlottat, mert valóban tekintélyrombolónak találta a fajvédölap Apósvármegye c. cikkét. — A Lenkey és a Jesztrebényi ügyben 500 pengő pénzbüntetésre, 500 pengő erkölcsi kár megtérítésére és 330 pengő ügyvédi költség fizetésére ítélte Székely Jenőt a bíróság. Eger, március 19. abból állott, hogy a tárgyaláson Három gyöngyösi sajtőpört tárgyalt együttesen szombaton egész nap az egri kir. törvényszék Prettenhoffer-lRn&cte. — Dr. Makrányi Gyula gyöngyösi városi tanácsos azért emelt vádat, mert Székely Jenő dr. Makrányi Gyulát annak idején, mint a gyöngyösi fajvédőlap fószerkesz tőjét, tekinióSyrombolőnuk nevezte a fajvédő lap «Apőnvár- megye» c. cikke miatt. Dr. Jesztrebényi Lajos gyöngyőii ügyvéd, mint a fajvédő lap volt felelős szerkesztője azért vádolta rágalmazással Székely Jenőt, mert ez lapjában «elvekkel üzérkedőnek» stb. bélyegezte Jeezlrebényit. Lenkey Lehel budapasti középiskolai tanár pedig azért indított sajtópert, mert Székely Jenő őt, mint képviselőjelöltet, becsületében támadta a képviselőválasztások idején »Döntsön Gyöngyös városa« c. cikkében. A vádlott Székely Jenő azzal védekezett, hogy közérdekből és igazat írt és kérte a valódiság bizonyításának elrendelését. — A birőság csak a Makrányi Gyula dr. tekintélyrombolása ügyében rendelte el a bizonyítást, amely felolvasták a Gyöngyös és Vidéke c. lapnak, amelynek akkor Mak- rányí Gyula volt a főszerkesztője, Jesztrebényi Lajos a felelős szerkesztője, dr. Bakó Oszkár városi pénztári ellenőr pedig a felelős kiadója, «Após-vármegye* című cikkéi, amely gúnyos hangon tárgyalja az aliapánválaeztást ős az egri főszolgablrőválasztást. Jesztrebényi Lajos dr. vád- beszédében uzigorú ítéletet kért Székely Jenőre, Lenkey Lehel részére 8000 pengő Dem anyagi kár megítélését, magának mint megbízott ügyvédnek pedig 1200 pengő megállapítását kérte. Dr. Szegő Ferenc fővárosi ügyvéd védőbeszédóben hangsúlyozta, hogy a báborűutáni súlyos állapot szembeállította egymással a polgárokat. Egy irányzat ki akarta zárni a magyar zsidóságot abból, hogy 100 százalékos kötelességü és jogú polgárai lehessenek a hazának. Mikor a a gyöngyösi zsidók gyászünnepséget rendeztek a zsidó hősi halottak emlékére, a gyöngyösi fajvédő lap azt írjt?. hogy <a hősi halottak élnek és Pesten seftelnek.» Erre írta Székely Jenő, hogy ♦hősöket gyaláznak, akik elölt semmi vem szent.* Ezért beperelték, de a birőság felmentette. Ekkor irta meg altéit a bíróság» címen a most inkriminált cikket. Délután 5 órakor hirdetne ki az Ítéletet Prettenhoffer Ödön tanácselnök. A birőság a Jeszt- rebányi-ügyben rágalmazás, a Lenkey ügyében pádig becsületsértés vétségében mondotta ki bűnösnek Székely Jenőt és ezér ől 500 pengő pénzbüntetésre Ítéli Kötelezte egyben, hogy Lenbe Lehelnek erkölcsi kár címén 500 pengőt, Jesztrebényinek pedig ügyvédi költség címén 330 pengőt fizessen. A Makrányi Gyula dr. által indított rágalmazás pörben a bíróság felmentette a vádlottat, mert a kir. törvényszék kétségtelenül megállapította, hogy az »Apósvármegye« c. cikk alkalmas a te- kintélyrombolásra és annak a lapnak, amelyben ilyen cikkek jelentek meg, Makrányi főszerkesztője volt és tűrte, hogy ilyen cikkek jelenjenek meg ott fe- lebbvalőiről. Az ítélet ellen úgy a vádlott, mint a főmagánvádlók felebbeztek. Tizenhét évig láncon tartotta elmebeteg fiát egy gazdálkodó. A budapesti kir. ítélő tábla Lehoczky-tanács a ma egy Gulyás András nevű tiszanánai gazdálkodó fölött ítélkezett, aki 27 éves fiát teljes 17 éven át lflncraverve tartotta az istállóban. Gulyás András az egri törvényszék előtt annakidején úgy védekezett, hogy fia előbb ideg- gyengeségbe esett, majd elma- bsteg lett. Úgy védekezett az esetleges rohamok ellen, hogy a fiú jobbkezét a ballábához kö- tözístte. Később azonban már ez sem bizonyult elég hatásosnak és emiatt volt kénytelen fiát az istállóban láncraverve tartani. A fiúval azonban jól bánt, kielégítően táplálta. A törvényszék felmentette Gulyást Andrást a vád alól. A tábla azonban dr. Kies Sándor főügyészhelyettes felszólalása után megváltoztatta a törvényszéki ítéletet és Gulyást személyes szabadság megsértésének vétsége címén hathónapi fogházra ítélte. ' • —~ -T— ------j! — Radies István Laibr.chban tegnap népgyülőst tartott. Kijelentette, hogy Vukiasevics és minisztertársa azért nem akarnak lemondani, mert a tervezett államkölcsön után két százalék jutalékot, azaz 390 millió diná biztosított nekik a külföldi telező. >
